Választások Namíbiában

November 27-én, szerdán került sor Namíbiában az elnök- és parlamenti választásokra. Az apartheid Dél-Afrikától 1990-ben függetlenedett országot azóta is a SWAPO (South West Africa Peolpe’s Organisation) Párt kormányozza. Az idei választás a 34 éves kormányzást megszakíthatta volna, viszont ez nem következett be, hiszen 57%-os többséggel Netumbo Nandi-Ndaitwah nyerte meg a választást, ezzel ő lett az ország legelső női elnöke.

A megközelítőleg 3 millió fős lakosságú Namíbiában 1,45 millió regisztrált szavazóról beszélhetünk, akik 15 jelölt közül választhattak. A SWAPO-val szemben a lakhatás és foglalkoztatottság elérhetetlensége miatt – főleg a pályakezdő fiatalok körében – nagy elégedetlenség uralkodik. „Az eredmény nagyban függhet a fiatalok részvételi arányától, akik a szavazók több, mint felét teszik ki és nagyobb valószínűséggel támogatják az ellenzéket.” – mondta Rui Tyitende, a Namíbiai Egyetem oktatója. A SWAPO jelöltjének ígéretei között szerepelt a kb. 20%-os munkanélküliségi ráta (ami 30 évvel ezelőtt is ugyanennyi volt) csökkentése és megválasztása esetén 5 éven belül mintegy 500.000 munkahely létrehozása. A Világbank adatai alapján Namíbia társadalmának több, mint 30%-a kevesebb, mint napi 2,15 dollárból él, így ez a kérdés is kiemelt szerepet játszott a választásban.

A párt legnagyobb kihívója Panduleni Itula, az Independent Patriots for Change (IPC) jelöltje volt, aki 25.5%-al azonban alulmaradt, de a Nemzetgyűlésben pártja 20 mandátumot szerzett. A választások napokig elhúzódtak a szavazólapok hiánya és egyéb technikai problémák miatt, így az eredmény végül december 3-án látott napvilágot.

Szerző: Bánfi Zita

Csád felmondja védelmi együttműködését Franciaországgal, Szenegál is változásokat tervez

Csád november 28-án bejelentette, hogy felmondja a Franciaországgal kötött védelmi megállapodást, amely a francia csapatok távozását vonhatja maga után. Abderaman Koulamallah külügyminiszter nyilatkozatában kifejtette, hogy a döntés egy „alapos elemzést követően” született meg. Hangsúlyozta, hogy „az ország függetlensége óta eltelt 66 év után elérkezett az idő, hogy Csád teljes mértékben érvényesítse szuverenitását, és a nemzeti prioritások fényében újragondolja stratégiai partnereit”. Mindazonáltal kiemelte, hogy ez a lépés nem jelent teljes szakítást Franciaországgal, amely továbbra is kulcsfontosságú partner marad az ország számára.

Franciaország a Száhel-övezetben az elmúlt évek során számos nehézséggel szembesült. Maliból, Burkina Fasóból és Nigerből már kivonulásra kényszerültek, most pedig Csád is átalakítja kapcsolatait. Az országban jelenleg mintegy ezer francia katona állomásozik, akik az elmúlt évtizedek során több alkalommal hajtottak végre katonai beavatkozásokat – leginkább felfegyverzett lázadó csoportok betöréseit hiúsították meg.

Az elmúlt hónapokban egyre nyilvánvalóbbá vált Csád közeledése Oroszországhoz. Mahamat Idriss Déby Itno elnök 2024 januárjában Moszkvában tett látogatása során számos kulcsfontosságú területen – így az energiabiztonság és a védelem vonatkozásában – születtek kétoldalú megállapodások. Júniusban pedig Vlagyimir Putyin külügyminisztere, Szergej Lavrov vezetésével egy delegáció érkezett diplomáciai látogatásra N’Djamenába.

Eközben Szenegálban is hasonló diskurzus bontakozik ki, ahol jelenleg körülbelül 350 francia katona tartózkodik. Bassirou Diomaye Faye szenegáli elnök egy csütörtöki interjúban a francia állami televíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy nem tartja helyénvalónak a francia csapatok további jelenlétét országában. „Szenegál független ország, szuverén ország, és a szuverenitás nem fogadja el katonai támaszpontok jelenlétét egy szuverén országban” – fogalmazott Faye. Ugyanakkor nem részletezte, hogy a francia csapatokat mikor és milyen módon kérhetik távozásra.

Ha Szenegál is Csádhoz hasonló lépést tesz, Franciaország stratégiai szerepe a Száhel-övezetben végleg megszűnhet.

Szerző: Danguly Ágnes

Majdnem 2,6 milliárd dollárnyi beruházást mondott vissza a kenyai elnök

William Ruto kenyai elnök 2024 november 21-én bejelentette, hogy eláll az indiai Adani Vállalattal kötött beruházásoktól, miután annak vezetője 250 millió dolláros vesztegetési gyanúba keveredett. Az előzetes megállapodások szerint ez a vállalat újította volna fel és bővítette volna 1,85 milliárd dollár értékben az ország elsőszámú nemzetközi repülőterét, valamint az energia-szektor fejlesztéséről is kötöttek egy 736 milliós szerződést. Az Adani vállalat elutasítja a vádakat és nem zárta ki annak lehetőségét, hogy jogi útra viszi a dolgot.

A döntést üdvrivalgással fogadta a kenyai parlament, a beruházásokat ugyanis sokan elhamarkodottnak és átláthatatlannak tartották, valamint a korrupció gyanúja is felmerült. Nem ez volt az első eset, hogy az elnök visszalépett egy hasonló volumenű döntéstől. Idén júniusban például egy 2,7 milliárd dolláros IMF-hitel feltételei váltottak ki több halálos áldozattal járó tüntetéseket, amik többek között az alapvető élelmiszerek és higiéniai termékek árának drasztikus növekedésével jártak volna. Ruto végül ezt is visszamondta és bár az IMF október végén jóváhagyott egy kisebb (nagyjából 600 milliós) kölcsönt, az ország így is komoly gazdasági problémákkal küzd, magas az államadósság és az infláció, valamint az orosz-ukrán háború miatt az élelmiszer és az üzemanyagárak is felszöktek.

Szerző: Rózsa Sándor

Polgárháború Szudánban

A szudáni polgárháború lassan két éve tart már és a helyzet egyre csak romlik, a lakosság egyre kilátástalanabb helyzetbe kerül. Ez idő alatt a hadviselő felek között közel 9000 támadást jegyeztek fel, ami átlagosan napi 16-ot jelent. Ezen támadások háromnegyede a földrajzilag három fő régió köré összpontosulnak. Az egyik ilyen régió Khartoum, ahogy az összes regisztrált támadás 54%-át elkövetik. Az elmúlt hetekben a szudáni hadsereg nagyszabású offenzívát indított a fővárosban, annak érdekében, hogy visszaszerezze az RSF általt elfoglalt területeket. A másik régió Észak-Darfúr, ahol eddig közel 1000 támadás történt, valamint Gezira állam, amely Szudán mezőgazdasági központja és itt több, mint 1100 támadást hajtottak végre eddig. A támadások az egész ország területén jellemzőek, azonban azok mértéke és mennyisége változó, vannak ahol elenyészőbbek, míg máshol erőteljesebbek és rendszeresebbek.

A halálozások száma folyamatosan, napról napra növekszik, valamint az országot elhagyni kényszerülők és a belső menekültek száma is. 2024 novemberi adatok alapján több, mint 24 ezer ember veszítette életét a polgáháború következtében, ezek a számok azonban nagy valószínűséggel nem a tükrözik a valóságot. A halálos áldozatok száma feltehetően sokkal magasabb, főleg, ha figyelembe vesszük a betegségeket, alultápláltságot és az egészségügyi ellátás hiányát.

A tűzszünet közvetítésére tett több kísérlet is kudarcba fulladt az elmúlt hónapok során, legutóbb augusztusban, amikor a szudáni hadsereg nem volt hajlandó részt venni az Egyesült Államok közvetítésével Genfben folytatott tárgyalásokon. A felek részéről továbbra sincs meg a kellő akarat ahhoz, hogy tűzszünetet kössenek és valódi megoldást tudjanak találni a konfliktusra.

Szerző: Mócsán Evelin

Rejtélyes betegség 143 ember halálát okozta Délnyugat-Kongóban