Ez a Biztonságpolitikai Szakkollégium EU hírfigyelője, amely havi rendszerességgel jelenik meg. Az összeállításban az Európai Unió egyes szakpolitikáinak legfrissebb fejleményeibe nyújtanak betekintést a szerzők.
Közös biztonság- és védelempolitika
Az Európai Unió a közös biztonság- és védelempolitika keretében február 20-án elindította az EU örményországi polgári misszióját (EUMA). Az EUMA egy semleges és nem végrehajtó misszió, amely kétéves mandátummal rendelkezik majd. A missziót az örmény-azerbajdzsáni határ örmény oldalán fogják telepíteni, és célja az örmény határ menti területek stabilitásához, bizalomépítéshez és az emberi biztonság megteremtéséhez való hozzájárulás, valamint olyan környezet biztosításához, amely elősegíti az Örményország és Azerbajdzsán közötti, az EU által támogatott normalizációs erőfeszítéseket.
Az Európai Unió, a NATO és Ukrajna február 21-én tartotta első háromoldalú találkozóját. Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő, Jens Stoltenberg NATO főtitkár és Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter által képviselt felek megvitatták a fegyver- és lőszerbeszerzési rendszer javításának lehetőségeit, hogy továbbra is támogassák Ukrajnát. Mind az EU, mind a NATO hangsúlyozta, hogy támogatja Ukrajna önvédelemhez való jogát, amelyet az ENSZ Alapokmánya is rögzít.
(Készítette: Mészáros Kinga)
Energia- és klímapolitika
Az Európai Unió – a nemzetközi G7+ csoporttal együtt – további ársapka-intézkedést fogadott el a tengeri szállítású orosz kőolajtermékekre. A kőolajtermékekre vonatkozó ársapka 2023. február 5-től lépett életbe. A kőolajtermékekre és a nyersolajra vonatkozó ársapkákat folyamatosan figyelemmel kísérik, hogy biztosítsák hatékonyságukat és hatásukat. Az orosz kőolajtermékekre két árszintet határoztak meg: az egyiket a „prémium nyersolajhoz” tartozó kőolajtermékekre, mint például a dízel, a kerozin és a benzin, a másikat pedig a „diszkont nyersolajhoz” tartozó kőolajtermékekre, mint például a fűtőolaj.
A Bizottság 2023. február 13-án részletes szabályokat javasolt annak meghatározására, hogy mi számít megújuló hidrogénnek az EU-ban. Ez szabályozási biztonságot nyújt a befektetők számára, mivel az EU célja, hogy a REPowerEU-tervvel összhangban elérje a 10 millió tonna hazai megújuló hidrogéntermelés és a 10 millió tonna importált megújuló hidrogén mennyiségét.
Az Európai Bizottság 2023. február 14-én új CO2-kibocsátási célértékeket javasolt az új nehézgépjárművekre vonatkozóan 2030-tól kezdődően. Ezek a célkitűzések hozzájárulnak a közlekedési ágazat CO2-kibocsátásának csökkentéséhez – a tehergépkocsik, a városi és távolsági buszok az EU teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának több mint 6%-áért és a közúti közlekedésből származó üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint 25%-áért felelősek. Ezek a szigorított kibocsátási előírások biztosítanák, hogy a közúti közlekedési ágazatnak ez a szegmense hozzájáruljon a kibocsátásmentes mobilitásra való áttéréshez, valamint az EU éghajlatvédelmi és környezetszennyezés-mentességi célkitűzéseihez.
(Készítette: Mészáros Kinga)
[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-22-2-II-NKE-74 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]
Környezetpolitika
2023 februárjában az Ukrajnába látogató Bizottság tagok, az ukrán kormánnyal egyeztettek az ország segítésével kapcsolatban. Az Európai Unió a NEB-bel (New European Bauhaus) együtt támogatja a városok fenntartható, energiahatékony és klíma semleges úton történő újjáépítését. A fejlesztési projektet a Horizont Európa és a LIFE program finanszírozási segítségével fogják megvalósítani.
2023 február 9-én Brüsszelben, az Észt Állandó Képviseleten kerekasztal-beszélgetést tartottak a Zöld Városok és egyéb szervezetek vezetői, hogy eszmecserét tartsanak arról, hogyan tehetnék a városokat jobbá tenni a lakosság és a környezet figyelembevételével. Észtország fővárosa, ami nemrégiben vált Európa 2023. évi Zöld Fővárosává, négy szóval jellemezné ezen évre szóló terveit. Ezek a biodiverzitás, innováció, éghajlat és a fenntartható kormányzás.
(Készítette: Vida Fanni)
Egészségügy
- február 7-én Moldova csatlakozott az Unión belüli EU4Health társulásához. Ennek köszönhetően ez az ország is hozzáférhet majd az egészségügy területén megjelenő uniós támogatásokhoz. Ez hozzájárul az egészségügyi rendszer fejlesztéséhez és például a COVID járvány utáni helyreállítási folyamatokhoz is.
A hónapban a Bizottság intézkedéseket javasolt a veszélyes vegyi anyagokkal dolgozók egészségének megőrzése érdekében. Új expozíciós határértékeket vezetnének be, amelyekkel például az ólom és diizocianátok negatív hatásait minimalizálni tudják. Két irányelv módosítása került előtérbe, melyek a rákkeltő, mutagén anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók és a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók alkalmazását szabályozzák.
Az előző hónapban már említett recEU, mintegy 545,6 millió eurós készleteihez csatlakozott februárban Horvátország, Franciaország, Lengyelország és Finnország. Ez a pénzügyi alap a HERA együttműködésével a vegyi, biológiai és radiológiai veszélyekre való felkészülés és reagálás céljából biztosít támogatást. A készlet az uniós egészségügyi és polgári védelem között hoz létre együttműködést. A Bizottság emellett pályázati felhívást tett közzé, mely a világjárványt okozó kórokozókra való reagálásra összpontosít.
(Készítette: Vida Fanni)
Szankcióspolitika
- február 4-én az Európai Unió tagállamai megállapodtak az orosz kőolajtermékekre vonatkozó árplafon mértékéről. A Tanács úgy határozott, hogy két árplafont állapít meg az Oroszországból származó vagy onnan exportált, 2710 KN-kód alá tartozó kőolajtermékekre vonatkozóan. Emellett a Tanács kinyilvánította igényét arra, hogy március közepétől ismét felülvizsgálja a nyersolajra vonatkozó árplafon-mechanizmust, és a felülvizsgálatra rendszeresen, kéthavonta kerüljön sor.
A vonatkozó árplafon 2023. február 5-től alkalmazandó szintjét az árplafon-koalícióval szoros együttműködésben állapították meg úgy, hogy a nyersolajhoz képest kedvezményes áron forgalmazott termékek árát 45 dollárban, míg a nyersolajhoz képest felárral forgalmazott termékek árát hordónként 100 dollárban állapították meg.
Ezek azok a hordónkénti árak, amelyeken vagy amelyek alatt az Oroszországból származó kőolajtermékek mentesülnek a szállítási tilalom alól:
- kőolajtermékek tengeri szállítása harmadik országokba és
- a kőolajtermékek harmadik országokba irányuló tengeri szállításával kapcsolatos technikai segítségnyújtás, közvetítői szolgáltatások vagy finanszírozás vagy pénzügyi támogatás.
Február 20-án arról született döntés, hogy az EU 2024. február 24-ig meghosszabbítja Ukrajna egyes, nem kormányzati ellenőrzés alatt álló Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon területekre irányuló, a velük való gazdasági és egyéb kapcsolatokat az Oroszországi Föderáció általi jogellenes elismerése, megszállása és annektálása miatt korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2022/266 határozatot. Amelynek jegyében a területeket érintő korlátozó intézkedések a következők:
- a területről származó áruk behozatalának tilalma
- bizonyos áruk és technológiák kiviteli tilalma
- egyes tanácsadási és konzultációs szolgáltatások tilalma.
Az említett határozat tehát módosította a (KKBP) 2022/266 határozat címét, és kibővítette a korlátozások földrajzi hatályát, hogy az kiterjedjen Ukrajna valamennyi, nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területére. Ennek értelmében az Unió továbbra is töretlenül támogatja Ukrajnának a nemzetközileg elismert határain belüli szuverenitását és területi integritását, és változatlanul kitart az Oroszország általi illegális annektálás el nem ismerése politikájának teljeskörű végrehajtása mellett. Az Unió nem ismeri el és továbbra is elítéli az ukrán területek Oroszországi Föderáció általi jogellenes annektálását, mint a nemzetközi jog megsértését.
Február 25-én, az orosz-ukrán háború egyéves évfordulója után egy nappal elfogadásra került az EU tizedik szankcióscsomagja az Oroszországi Föderáció Ukrajna ellen irányuló agressziójára válaszul. A szankciók szükségessége kapcsán Josep Borell, az Európai Unió biztonság-, és védelempolitikai főképviselője a következőképpen nyilatkozott: „Putyin fokozza ezt az illegális agressziót, fegyverként használva a telet, az élelmet és az éhezést. Oroszország továbbra is megmutatja embertelen arcát a civil célpontok elleni brutális rakétaterrorral. A mai 10. szankciócsomag azokat veszi célba, akik közreműködnek e brutális háború folytatásában. További intézkedéseket hozunk, amelyek a bankszektor, a kettős felhasználású technológiákhoz való hozzáférés és a fejlett technológiák ellen irányulnak. Tovább növeljük az Oroszországra gyakorolt nyomást – és ezt addig fogjuk tenni, amíg szükséges, amíg Ukrajna fel nem szabadul a brutális orosz agresszió alól.”
A fent leírtak jegyében foganatosított csomag a következőkre vonatkozó tilalmakat tartalmazza:
– kritikus technológia és ipari termékek exportja
– aszfalt és szintetikus gumi behozatala
– gáztárolási kapacitás biztosítása oroszoknak
– az EU-ból exportált kettős felhasználású termékek és technológia tranzitja Oroszországon keresztül.
Emellett az Unió egyrészt felfüggesztette az RT Arabic és a Sputnik Arabic műsorszórási engedélyeit. Másrészt korlátozta az orosz állampolgárok lehetőségét arra, hogy az EU kritikus infrastruktúráinak és szerveinek vezető testületeiben bármilyen tisztséget betöltsenek. Harmadsorban fontos megemlíteni, hogy új jelentéstételi kötelezettségeket vezetett be a vagyonbefagyasztási tilalmak hatékonyságának biztosítása érdekében és további szankciókat vezetett be 87 személy és 34 szervezet ellen, köztük kulcsfontosságú döntéshozók, katonai vezetők, a Wagner-csoport katonai parancsnokai és a szankciók bevezetése során elsőként iráni dróngyártók ellen. Végül a kettős felhasználású áruk szintén a korlátozások fókuszpontjává váltak: a határozat további 96 szervezettel bővíti az Oroszország katonai és ipari komplexumát az agressziós háborúban közvetlenül támogató szervezetek listáját, és ezáltal szigorúbb exportkorlátozásokat vezet be velük szemben. Az orosz védelmi és biztonsági ágazat technológiai fejlesztéséhez hozzájáruló, korlátozás alá eső termékek listájára mostantól további új elektronikus alkatrészek kerülnek fel, amelyeket a harctéren előkerülő orosz fegyverrendszerekben használnak, beleértve a drónokat, rakétákat, helikoptereket, valamint bizonyos ritkaföldfémeket, elektronikus integrált áramköröket és hőkamerákat.
(Készítette: Haiszky Edina Julianna)
Szomszédságpolitika
Keleti szomszédságpolitika
A keleti szomszédság tekintetében, ismét Ukrajna megsegítése és integrálása az európai közösségbe állt februárban a szakpolitika középpontjában. Február 2-án az EU újabb 450 millió eurós támogatási csomagot jelentett be Ukrajnának 2023-ra, amivel az EU, a tagállamok és az európai pénzügyi intézmények által a háború kezdete óta nyújtott támogatás összege mintegy 50 milliárd euróra emelkedett. Emellett az Európai Bizottság 1 milliárd eurós hozzájáruláson dolgozik a gyors helyreállításhoz. Az új, 450 millió eurós támogatási csomag 145 millió eurót tartalmaz humanitárius segítségnyújtásra és 305 millió eurót kétoldalú együttműködésre az infrastruktúra gyors helyreállítása, Ukrajna ellenálló képességének növelése és a reformfolyamat támogatása érdekében.
Az EU megállapodott arról is, hogy Ukrajnát tovább integrálja az egységes piacba, és bevonja a kulcsfontosságú uniós programokba – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Denys Shmyhal ukrán miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón. Ugyanezen a napon Ursula von der Leyen találkozott Olena Zelenszka ukrán elnökasszonnyal, hogy megvitassák az ukrajnai árvák támogatását. Az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy az EU legfeljebb 10 millió eurót biztosít egy modern gyermekgondozási stratégia kidolgozására egy testvérvárosi projekt keretében. Az Európai Unió Tanácsa február 2-án az Európai Békefenntartási Eszköz keretében olyan támogatási intézkedéseket fogadott el, amelyek további katonai segítséget nyújtanak az ukrán fegyveres erőknek. Ezek egy 500 millió eurós hetedik csomagból, valamint egy új, 45 millió eurós támogatási intézkedésből állnak, amely az Európai Unió katonai segítségnyújtási missziójának (EUMAM Ukraine) képzési erőfeszítéseit támogatja.
A következő napon, 2023. február 3-án sor került az EU-Ukrajna csúcstalálkozóra is. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke Kijevben találkozott a 24. EU-Ukrajna csúcstalálkozón. Beszámoltak arról, hogy az Európai Bizottság felkérést kapott arra, hogy a szokásos bővítési csomag részeként ősszel számoljon be Ukrajna tagfelvételi kérelméről szóló bizottsági véleményben meghatározott feltételek teljesüléséről. Az EU üdvözölte Ukrajna csatlakozását az EU CUSTOMS és FISCALIS programjához, a Horizont Európa, az Euratom, a Digitális Európa és az EU egységes piaci programjához való csatlakozását, valamint az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületében való részvételét. Megvitatták, hogyan lehetne Ukrajnát tovább támogatni, és hogyan lehetne fokozni az Oroszországra gyakorolt kollektív nyomást, hogy véget vessenek a háborúnak és elérjék a csapatkivonást Ukrajnából. Az EU kijelentette, hogy készen áll arra, hogy globális partnereivel szoros együttműködésben és koordinációban tovább erősítse a szankciós intézkedéseket, miközben biztosítja azok hatékony végrehajtását, illetve megakadályozza a kijátszását.
Február 10-én új ukrán-román határátkelőhelyet avattak fel „Diakivtsi-Racovat” határátkelőhelyen. Az új határátkelőhely a második, amelyet a közelmúltban nyitottak meg Ukrajna és Románia között, miután 2022 novemberében felavatták a „Krasznojilszk – Vicovu de Sus” átkelőt. Az Európai Unió ukrajnai tanácsadó missziója (EUAM) mindkét esetben stratégiai tanácsokkal látta el az ukrán hatóságokat az integrált határigazgatással kapcsolatban.
Az Európai Unió és Moldova február 7-én Brüsszelben megtartotta első társulási tanácskozását azóta, hogy Moldova az Európai Unió tagjelölt országává vált. Az ülésen Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Natalia Gavriliţa moldovai miniszterelnök közösen elnökölt. A felek megvitatták az EU és Moldova közötti kapcsolatokat, különös tekintettel a politikai párbeszédre és a reformokra, a gazdasági és ágazati együttműködésre, valamint a kül- és biztonságpolitikai területen való együttműködésre és közeledésre. Borrell külön kiemelte Moldova erőfeszítéseit az Ukrajnából érkező menekültek befogadására, továbbra Ukrajna mezőgazdasági exportjának és gazdaságának a globális piacokra jutásának előmozdítását. Az EU támogatni fogja továbbá Moldova erőfeszítéseit fizetési rendszerének modernizálására, hogy teljesítse az egységes eurófizetési térségbe való integráció feltételeit.
(Készítette: Mészáros Kinga)
[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-22-2-II-NKE-74 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]
Déli szomszédságpolitika
Az Európai Unió újabb 296 millió Euróval támogatja Palesztinát. A támogatásokat az olyan állami kiadásokra fogja fordítani a palesztin vezetés, mint az egészségügy fenntartása, vagy éppen a fizetések folyósítása a Kelet-jeruzsálemi régióban.
Az Európai Unió támogatásáról biztosította a földrengéssel sújtott Törökországot és Szíriát. A humanitárius támogatásokat 12 ország ajánlotta fel az Unió szervezetén keresztül. Az Európai Unió több mint 10 millió Euró humanitárius támogatást nyújtott a földrengés áldozatainak.
Az Európa Tanács 7 millió euró támogatást nyújtott a Jordániai Fegyveres Erőknek. „Ezzel a döntéssel az Európai Unió megmutatja, hogy Jordánia továbbra is bízhat bennünk, a segítségünkben és a barátságunkban. Elkötelezett partnerei vagyunk Jordániának.” – foglalta össze az EU álláspontját Josep Borell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
Az Európai Befektetési Bank 2,5 milliárd eurót különít el a fenntarthatóságra, gazdasági növekedésre és a munkahelyteremtésre Tunéziában 2011 óta. Ez a nagyarányú kölcsön az Európai Befektetési Bank legnagyobb partnerévé tette Tunéziát (Az EU-s országokat leszámítva).
Az elmúlt öt évben az Európai Befektetési Bank 2,5 milliárd Eurót biztosított Marokkó gazdasági támogatására és infrastruktúrájának fejlesztésére. 2022-ben a Bank több mint 380 millió Eurót juttatott el Marokkónak. A támogatások hozzájárulnak Marokkó fenntartható fejlődésének elősegítéséhez.
(Készítette: Nagy Imre Jonatán)
Szerkesztette: Mészáros Kinga
A hírfigyelő korábbi kiadásai ide, hasonló témájú cikkeink pedig ide kattintva érhetők el.
Photo by Sara Kurfeß on Unsplash
