Palesztin-izraeli konfliktus
Nincsen közös EU-s álláspont Palesztina függetlenségének elismerésére
Palesztina függetlenségének elismerése az Unió tagállamainak szuverén döntése, a kérdéssel kapcsolatos közös álláspont kialakítását célzó tárgyalások jelenleg nincsenek ? nyilatkozta a Quds Press-nek Shadi Othman, az Európai Bizottság információs és kommunikációs tisztviselője. Ennek ellenére a Palesztin Hatóság bilaterális tárgyalások keretében folyamatosan törekszik egyes tagállamok támogatásának megszerzésére. (angol, Middle East Monitor, 02. 28.)
Izrael 70. évfordulóján költözhet Jeruzsálembe az Egyesült Államok nagykövetsége
A nagy port kavaró döntés végleges technikai megvalósítása habár még sok időt igényel, a nagykövetség szimbolikus költözése már idén májusban megtörténhet. A végleges átköltözése előreláthatólag 2019 végéig valósul meg. (angol, Times of Israel, 02. 23.)
A Trump-féle béketerv elismerheti Palesztina függetlenségét
Az Asharq al-Awsat londoni központú szaúdi újság hozott nyilvánosságra bizonyos részleteket a Trump-adminisztráció palesztin-izraeli béketervével kapcsolatban. A kiszivárgott információk szerint a terv hivatalos bejelentésére egy arab fővárosban, valószínűleg Kairóban kerül sor. (angol, Times of Israel, 02. 28.)
Libanon
Újra Szaúd-Arábiába látogatott a libanoni kormányfő, Saad Hariri
A libanoni miniszterelnök február 28-án érkezett újra Rijádba, miután novemberi látogatása alatt váratlanul benyújtotta lemondását, amelyet később visszavont. A látogatás alatt Szalman királlyal és fiával, a trónörökös Mohammad Bin Szalmannal is találkozik. (francia, Le Monde, 03. 01.)
Szíriai konfliktus
Lavrov: „az USA célja a kurdok támogatása Szíriában”
?Teljesen nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államoknak az a stratégiája, hogy örökre letáborozzon Szíriában, ahogyan az szándékukban állt Irakban és Afganisztánban is, minden ígéretük ellenére. És így viszont tartósan Szíriában maradnak, ahogyan ezt most láthatjuk, hogy minden eddigi ígéretük ellenére egyre nagyobb területet szigetelnek el az országban. Befagyasztva a Szíriai Arab Köztársaság szuverenitását, egy kvázi helyi hatóságot kreálva. Minden lehetséges eszközzel azon vannak, hogy egy kurdok támogatta autonóm egységet hozzanak létre” – tette hozzá a politikus. (magyar hu.euronews.com 2018.02.16.)
Putyin napi öt órás tűzszünetet rendelt el Kelet-Gúta területére
Vladimir Putyin orosz elnök napi öt órás „humanitárius szünetet” rendelt el Kelet-Gúta területén. Az időszakos fegyvernyugvás február 27-től lépett életbe, azzal a céllal, hogy hatékonyan felváltsa az ENSZ BT által előirányzott egy hónapos fegyverszünetet. (angol, theguardian.com 2018.02.27.)
Brüsszel ? ?A keresztény híveknek haza kell térniük Szíriába!?
?Nem lehet kevesebb a cél Aleppóban, mint a keresztények visszatérése és közösségeik újbóli megalapítása a polgárháborútól sokáig szenvedő városban!? – hangsúlyozta előadásában Jeanbart érsek. (magyarevangélikus.hu 2018.03.01.)
A szíriai polgárháborús szerepvállalását feldolgozó videójátékot készített a Hezbollah
A ?Sacred Defense? nevű játék a nagy sikerű Call of Duty mintájára készült. A forgatókönyve a libanoni síita szervezet szíriai beavatkozását dolgozza fel különböző területeken. (angol, Times of Israel, 02. 28.)
Észak-Afrika
A szudáni kormány szabadon engedett több, a ?kenyér tiltakozásban” részvevő tüntetőt
Február 19-én a szudáni elnök Omar al-Bashir utasítására több mint nyolcvan olyan aktivistát, diákot és ellenzéki politikust engedtek szabadon, akik részt vettek az év eleje óta tartó kormányellenes tiltakozásokban. A véres összecsapásokat sem mellőző tüntetés sorozat kiváltó okai a kartúmi kormány megszorító intézkedései voltak. A kormány rendelkezései közül a külföldi gabona importjának a leállítása érintette leginkább a lakosságot. A kormányzat ezen lépését követően robbant ki a média által csak ?kenyér tüntetésnek” elkeresztelt demonstráció hullám. A kormányerők aktivisták, diákok és magas rangú ellenzéki politikusok letartóztatásával válaszoltak a megmozdulásokra. (angol, al-Jazeera, 02. 19.)
Az egyiptomi haderő átfogó katonai műveletbe kezdett a Sínai-félszigeten és a Nílus deltában
Február 9-én az egyiptomi hadsereg átfogó katonai műveletet indított a Sínai-félszigeten, a Nílus deltájában, valamint a nyugati sivatagi területeken. A hadsereg szóvivője kifejtette, hogy a katonai fellépés célja a fent említett területek megtisztítása a terrorista és bűnözői csoportoktól. A hadsereg évek óta harcot folytat a félszigeten jelenlévő kormányellenes erőkkel szemben. Az elmúlt években több száz ember eset áldozatául a kormányerők és a lázadók közötti konfliktusnak. (angol, al-Jazeera, 02.09)
Az egyiptomi haderő kazettás bombákat vettet be a kormányellenes lázadókkal szemben
A kazettás bombák használatának azonnali beszüntetésére szólította fel az Amnesty International jogvédő szervezet az egyiptomi hadsereget. A február 14-én kirobbant botrányhoz az egyiptomi hadsereg által nyilvánosságra hozott videó vezetett. Az egyiptomi fegyveres erők szóvivőjének twitter fiókján megtalálható videón jól láthatók az egyiptomi harci gépekre felszerelt kazettás bombák. A kazettás bombákkal megrakott gépeket a február 9-én megindított katonai műveletben vetették be. A jogvédő szervezet által kiadott közlemény többek között arra is kitér, hogy ezen típusú fegyverek az általuk okozott mérhetetlen szenvedések miatt nemzetközileg tiltottnak minősülnek. (angol, Amnesty International, 02. 14)
Síita félhold
Több mint 100 iráni keresztényt fordítottak vissza
Megvonta az oltalmat a Trump adminisztráció több mint 100, zömében iráni kereszténytől és más menedékkérőktől, akik hazájukban üldöztetés áldozatai, mindezt annak dacára, hogy a washingtoni vezetés nyíltan kijelentette: kiáll a közel-keleti vallási kisebbségek jogaiért (Foreign Policy 02.21)
Amerikai tankok az iraki miliciák kezében
Kilenc darab M1A1 Abrams tank került iránbarát milíciák kezébe. Noha az Iszlám Államot folyamatosan szorítják vissza, a síita miliciák jelenléte továbbra is állandó maradt. Egy 2015-ben felbukkant videón amerikai M1 tankon látható a Kataib Hezbollah zászlaja, melyet az Egyesült Államok terrorszervezetként tart számon, 2016-ban szintén egy iránbarát milícia, a Kataib Sayyid Al Suhhada zászlaja alatt bukkant fel szintén egy Abrams tank. (Foreign Policy 03.02.)
Támadás a síita milíciák ellen
Támadást hajtott végre az Iszlám Álllam az iraki Hawija város közelében, a Népi Mobilizációs Egységek (Hasd Al-Shaabi) nevű síita milíciával szemben. A támadás 27 halálos áldozatot követelt, így ez volt a legvéresebb összecsapás a térség októberi felszabadítása óta. (02.20. CNN)
Megszűnhet Irán szíriai légifolyosója
Február első napjaiban egy iráni drón sértette meg Izrael légterét, melyet az izraeli légierőnek sikerült lelőnie, az akciót követően Izrael több légicsapást hajtott végre szíriai és iráni katonai célpontok ellen. Teherán akciója ürügyül szolgálhat az Egyesült Államok vezetésének, hogy fellépjenek az iráni jelenlét szíriai visszaszorításában. A síita államnak célja a szárazföldi összeköttetés létrehozása a közte és a Földközi-tenger partvidéke között fekvő területeken, hogy kialakítsa a bázisait közvetlenül Izrael közelében, valamint a helyi fegyveres szervezeteit tudja támogatni. Jelenleg azonban a szárazföldi folyosó nélkül is el tudja látni a helyi alakulatait, főként légi úton a két legnagyobb iráni légitársaság a Mahan Air és az Iran Air közreműködésével. 2016 óta az Iran Airnek 140, míg Mahan Air-nek 379 regisztrált útja volt Teherán és Damaszkusz között. (02.02. Foreign Policy)
?Irán ellenségeinek a rémálma?
Mondta Farzad Esmayeeli tábornok, Khatam ol-Anbia légvédelmi bázis parancsnoka, a Bavar (Hit) 373 rakétavédelmi rendszerről a délnyugat iráni Ahváz városában. Irán már 2016-ban kifejlesztette saját rakétavédelmét, Bavar 373 néven az S-300 típusú orosz rendszer mintájára. Ennek segítségével észlelni lehet az ellenséges mozgást akár 3000 km-re az iráni határtól, képes akár ballisztikus rakéták, harci repülőgépek és drónok megsemmisítésére. Az új rendszert a perzsa újév kezdetén (2018 március 21-én) helyezik készenlétbe. (03.02. Farsnews)
Orosz vétó az iráni szankciókkal szemben
Az ENSZ BT-ben brit kezdeményezésre Irán-ellenes határozatot akartak életbe léptetni, melyet az Egyesült Államok is támogatott. A kiváltó ok 2017-ben Jemen területéről kilőtt és Szaud-Arábiában becsapódott rakéta volt. Az ENSZ független szakértői megállapították, hogy a rakéta Iránból származott, így Teherán megsértette a 2015-ös jemeni fegyverembargót.
Jemenben 2015 óta polgárháborús állapotok uralkodnak, a harcok Abdrabbuh Mansur Hadi elnökhöz hű csapatok és a húszi lázadók között folynak, jelenleg a térség Szaúd-Arábia és Irán egyik nem közvetlen ütközőzónája. A konfliktus kitörése óta több mint 10 000 ember vesztette életét, emellett kolerajárvány pusztít, az Egészségügyi Világszervezett jelentése szerint naponta 130 gyermek hal meg végelgyengülés és éhezés miatt. (02.25. The Telegraph)
Iráni-orosz kapcsolatok erősödése
Irán és Oroszország kapcsolatainak erősödéséről és a két ország tevékenységének összehangolásáról tárgyaltak Javad Zarif iráni és Szergej Lavrov orosz külügyminiszterek. A megbeszélésen felvetették egy közös területfejlesztési programon belül Jemen támogatását, ezzel is orvosolva a szaúdiak által elkövetett háborús bűnöket. A két fél érintette Irán nemzetközi helyzetét és az elmúlt időszakban történt ENSZ BT szavazást, melyen egy Irán-ellenes határozatot akartak megszavazni. A brit kezdeményezésű terevezetet Irán jemeni fegyverexportja váltotta ki, melyet végül Oroszország vétózott meg. (03.02. Farsnews)
Törökország és a kurd kérdés
Erdo?an meghívást kapott az EU csúcstalálkozóra Bulgáriában
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke meghívta Recep Tayyip Erdogánt, Törökország elnököt a bulgáriai uniós vezetők csúcstalálkozójára márciusban. Ankarának „el kell kerülnie a negatív kijelentéseket” a bolgár csúcstalálkozó előtt. Recep Tayyip Erdo?an fokozta a ciprusi és görögországi retorikáját. Az EU állam- és kormányfői azért találkoznak, hogy megvitassák az EU intézményeinek átalakítását, demokratikusabbá tegyék azokat a 2019-es európai választások előtt, és megvitassák a blokk következő hétéves költségvetési ciklusát. (Politico, angol, 02.06.; 02.13.)
Deniz Yücel, a Die Welt tudósítója kiszabadult börtönből
Yücelt tavaly év februárjában tartóztatták le Isztambulban propaganda és gyűlöletkeltés miatt. Fogvatartása hozzájárult Németország és Törökország közötti egyre hűvösebb kapcsolatok kialakulásához, és a német kormány többször felszólította a török felet az újságíró szabadon bocsátására. (Politico, angol, 02.07.)
Szíriai média: „kormányzati milíciák lépnek be a törökök által megszállt Afrin régióba” Törökország azt válaszolta, hogy örömmel fogadja, hogy ?Damaszkusz minden mozdulatot Afrinba költöztetett, hogy megszabaduljon az YPG kurd milíciáitól?, de ha szíriai csapatok lépnek be a kurd harcosok védelmére, akkor a török támadás folytatódik. (Euronews, angol, 02.19.)
Aksener: „Nincs több vita Törökországban” ?mondta az ellenzéki vezető
Meral Akşener az ellenzéki IYI (Jó párt) vezetője szerint a demokrácia Törökországban megszűnt. (Euronews, angol, 02.26.)
Nyolc török katona meghalt, tizenhárom megsebesült a szíriai Afrin műveletben
Nyolc török katona vesztette életét Szíria északnyugati szegmensében található Afrinban március 1-jén, a törökök által vezetett „Operation Olive Branch” (Olajág) hadművelet során. Törökország vállalja, hogy továbbra is folytatja hadműveletét Afrinban Szíria tűzszünete ellenére. Ankara azt állítja, hogy az Egyesült Nemzetek által szorgalmazott 30 napos szíriai fegyverszünetre vonatkozó kérelme nem vonatkozik az öthetes katonai műveleteire, amelyet Törökország miniszterelnöke fenntart a terrorista csoport ellen. (Euronews, angol, 03.01.; Hürriyet Daily News, angol, 03.01.)
A Közel-Kelet Hírösszefoglaló szerkesztőségi tagjai: Halasi Gábor (szerkesztő, É-Afrika), Shadeh Fadi (Levante), Lázin Áron (Síita félhold), Vincze Patrik (Törökország), Banos Benjámin (Törökország), Varga Zsolt (szíriai konfliktus)
