Fordulat a kelet-ukrajnai harcokban
Az elmúlt hetekben az ukrán és a nyugató sajtó jellemzően az ukrán kormányerők folyamatos sikereiről, valamint Luhanszk és Donyeck városok körülzárásáról és a bármelyik pillanatban megindítható ostromukról tájékoztatott. A valóságban viszont az augusztusi ukrán katonai műveleteket inkább a stagnálás és a kisebb eredmények jellemezték. Az ukrán kormányaugusztus elsejei hivatalos térképe szerinti helyzethez képest augusztus 24-ig egyedül Luhanszk nem túl stabil körülzárása említhető fontos eseményként. Az ukrán előrenyomulás lassulása ellenére a szeparatista erők sok helyütt azonban olyan kedvezőtlen helyzetbe kerültek, amely az Oroszországból történő támogatásuk jelentős növelése nélkül hosszú távon a vereségüket vetítette előre.
Az elmúlt napokban érzékelhető fordulatot előre jelezte egy minimális visszhangot kapott augusztus 24-ei sajtótájékoztató, amelyen a Donyecki Népi Köztársaság miniszterelnöke, Alexander Zaharcsenko bejelentette, hogy haderejüket lényegesen megerősítették és átszervezték, valamint északi és déli irányban egyaránt ellentámadásba lendültek. A figyelem ez idő tájt inkább a konfliktus békés úton való rendezésének lehetőségét magában rejtő, Vlagyimir Putyin és Petro Porosenko közötti, Minszkben tartott megbeszélésre irányult. Habár a tárgyalást követően Porosenko úgy nyilatkozott, hogy már dolgoznak is az új tűzszüneti terven, a megbeszélés nem tekinthető sikeresnek, amit jól mutat, hogy az orosz elnök ? elhárítva magától a felelősséget ? kiemelte: nem Oroszország, hanem Ukrajna és a szeparatisták feladata megegyezni egymással.
Még el sem kezdődtek Minszkben a tárgyalások, amikor az események szinte egyik pillanatról a másikra fordulatot vettek. Ukrajna augusztus 25-én azzal vádolta meg Oroszországot, hogy új alakulatok Ukrajnába vezénylésével új frontot akar nyitni. Augusztus 26-án már arról lehetett olvasni, hogy a szeparatisták által uralt területekkel összeköttetésben nem álló, az Azovi-tenger partján fekvő Novoazovszk közelében ismeretlen harcjárművek jelentek meg, amelyek néhány környékbeli településsel együtt rövidesen el is foglalták a várost. Novoazovszk ? a szeparatisták következő céljaként említett Mariupollal együtt ? Oroszországot a Krímmel összekötő stratégiai jelentőségű útvonalon fekszik. Később ukrán források jelentették, hogy a határ átlépését követően nagyjából 100 harcjármű haladt Novoazovszktól északra Telmanove felé, Petro Porosenko pedig bejelentette, hogy a harcok már Amvroszijevkára, valamint Sztarobesavora is kiterjednek, ezért lemondta törökországi munkalátogatását, és összehívta a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot.
Az ukrán erők már Mariupol védelmére készülnek. ( Forrás: https://youtube.com/ukrainetoday )
A szeparatisták közben azokon a területeken is komoly eredményeket értek el, amelyeken már korábban is folytak a harcok. Állításuk szerint Ilovajszknál a Nemzeti Gárda öt zászlóalját kerítették be, majd Vlagyimir Putyin kérését követően felajánlották számukra, hogy sértetlenül elhagyhatják a helyszínt, ha hátrahagyják a fegyvereiket. Ezzel kapcsolatban az RT szerint ukrán oldalról ellentmondásos hírek érkeztek, hiszen míg Petro Porosenko arról beszélt, hogy a kialakult helyzet egyes ukrán alakulatok dezertálásának köszönhető, addig a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács szóvivője, Andrej Liszenko szerint Ilovajszknál az ukrán erők erősítést is kaptak és kezükben tartják az eseményeket. Az ukrán erők szorongatott helyzetét közvetetten az ukrán belügyminiszter is elismerte, miután bejelentette, hogy néhányuknak sikerült kitörniük a katlanból.
Az augusztus 30-ai helyzetet ábrázoló hivatalos ukrán térképről emellett leolvasható, hogy a szeparatisták felszámolták Luhanszk körülzárását, stabilizálták az összeköttetést a donyecki és luhanszki területeik között, valamint Luhanszktól délre, egészen az orosz határig jelentős új területeket foglaltak el.
A szeparatisták napok alatt elért jelentős előretörései ? annak ellenére, hogy ezt Oroszország továbbra is következetesen cáfolja ? egyre valószínűbbé teszik, hogy az orosz fegyveres erők immár közvetlenül is beavatkoznak a konfliktusba. Ezt támasztja alá, hogy augusztus 26-án az ukrán erők Ukrajna területén viszonylag távol a határtól orosz ejtőernyősöket ejtettek foglyul.A NATO emellett olyan műholdfelvételeket hozott nyilvánosságra, amelyeken a szervezet szerint Ukrajna területén haladó orosz harcjárműveket látni. Alexander Zaharcsenko a Donyecki Népi Köztársaság miniszterelnöke pedig elismerte, hogy 3-4000 orosz állampolgár harcol a soraikban, ezek egy része pedig az orosz fegyveres erők tagja, de állítása szerint ők is önkéntesek és a szabadságukat töltik Kelet-Ukrajnában.
Ukrajnának azonban nincs olyan katonai opció a birtokában, amellyel hatékony választ tudna adni Oroszország ezen lépéseire, hiszen az nagy valószínűség szerint a két ország közötti hagyományos háborúvá eszkalálódna. Ukrajna Oroszországgal szembeni kiszolgáltatottságának tudatában pedig időről-időre nemzetközi erők bevonására tesz kísérletet. Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány a parlament elé terjesztett egy törvényjavaslatot, amely szerint az ország lemond el nem kötelezett státuszáról és minél hamarabb a NATO tagállamává szeretne válni. Erre azonban belátható időn belül nincs esélye, hiszen egyelőre több alapvető felvételi követelményeknek nem felel meg. Az Európai Unió közben újabb szankciókkal fenyegeti Oroszországot, ha nem kezd bele egy héten belül a konfliktus de-eszkalációjába, azonban egyelőre kétséges, hogy valóban sikerül-e ezeket elfogadni, ugyanis a gazdasági kapcsolatok elsőbbsége miatt megoszlanak a szankciók szükségességére vonatkozó vélemények.
Az Iszlám Állam fegyveresei egyre közelebb érnek Aleppóhoz
Az Iszlám Állam (IÁ) iszlamista szervezet erői augusztus 25-én, áttörték a szíriai kormánycsapatok utolsó támaszpontjának védelmi vonalát Rakka tartományban. A szakértők szerint ezzel megnyílt a lehetőség, hogy a szélsőségesek elfoglalják az ország második legnagyobb városát Aleppót. Az ENSZ szerdán közzétett jelentésében arról számolt be, hogy a szíriai kormány és az IÁ harcosai is háborús bűnöket és emberiesség elleni bűncselekményeket követtek el az egymás ellen vívott harcok során.
Heves harcokat követően, az al-Nuszra Front fegyveresei augusztus 27-én elfoglalták a Szíria és Izrael közti tűzszüneti vonalon fekvő határátkelőhelyet, ahol 43 békefenntartót fegyvereztek le és ejtettek foglyul. További 81 kéksisakos esett csapdába az al-Ruvajhina és Burajqa melletti ENSZ-ellenőrzőpontokon. A lázadók pénteken közölték, hogy a békefenntartókat saját védelmük érdekében ejtették fogságba, továbbá megnyugtatták az ENSZ tisztségviselőit, hogy a foglyok biztonságban és jó egészségi állapotban vannak.
A fergusoni tüntetések, összefoglaló
Heves tüntetések robbantak ki az Egyesült Államok-béli St. Luis egyik, főként nehéz körülmények között élő feketék által lakott elővárosában, Furgusonban, miután egy fehér rendőr máig tisztázatlan körülmények között lelőtt egy fegyvertelen fekete fiút. Az áldozat, Michael Brown a rendőrség szerint dulakodni kezdett Darren Wilson felügyelővel, és megpróbálta megszerezni annak fegyverét, a lövések ennek következtében dördültek el. Szemtanúk állítása szerint azonban Brown együttműködött a rendőrrel, aki feltett kezű, már sérült 18 éves fiút gyakorlatilag kivégezte. A tüntetések a városban korábban is tapasztalt rendőri brutalitás miatt törtek ki, később etnikai konfliktussá alakultak, a környékben élő fehérek és feketék között meglévő társadalmi egyenlőtlenségek miatt. A helyzet kezelésére Missouri Állam kormányzója bevetette a Nemzeti Gárdát ? amit augusztus 27-én vontak ki. Az események következményeként Barack Obama elrendelte a rendőri szervek fegyverkezési programjának felülvizsgálatát, aminek keretében számos kisseb, vidéki rendőrség is szert a működésükhöz szükségtelen fegyverzetre ? például páncélozott járművek automata fegyverek kerültek kiosztásra.
Európa
Az EU Frontex plus néven indít kibővített missziót ősszel, hogy segítse Olaszországot, a földközi tengeri hajókon érkező bevándorlók felkutatásában és megmentésében. A lépés az olasz kormány megismételt kérése után jön, hogy segítsenek megbirkózni az ország irányába érkező menekültáradattal. Idén több mint 100 ezer migráns érkezett Olaszországba, szemben a tavalyi 42 ezerrel valamint, az ENSZ becslései szerint közel 2000-en haltak meg már az átkelés közben ebben az évben.
Az augusztus 26-ai minszki csúcstalálkozó nem hozott áttörést az Ukrán konfliktus ügyében. Az eseményen Fehéroroszország, Kazahsztán és Oroszország vezetői találkoztak az ukrán elnökkel és három uniós biztossal. A szerény eredmény a ?kapcsolattartó csoport? újjáélesztése Oroszország és Ukrajna közt.
Az ötvenéves, jogász végzettséggel rendelkező, Miro Cerart választották meg Szlovénia új miniszterelnökének, így a három hónapja alapított SMC jobb-közép párt lett a befutó a júliusi választások során. Az ország gazdasági helyzetének megerősítésén és az állami tulajdonban lévő cégek megtartásán kell dolgozni, emelte ki Cerar.
Miután a március óta Franciaországban miniszterelnöki pozíciót betöltő Manuel Valls benyújtotta kormánya lemondását, az alacsony 17%-os támogatást élvező Francoise Holland elnök egy új kabinet felállításával bízta meg a távozó miniszterelnököt. A lemondás azután következett be, hogy több jelentős politikus is túlzott németbarátsággal vádolta Vallst.
Beiktatták pozíciójába Recep Tayyip Erdogant, miután 52%-os többséggel megnyerte az első közvetlen elnökválasztást Törökországban. Számos ellenzéki politikus véli úgy, hogy ezzel túl nagy hatalmat adtak a kezébe, Kemal Kilicdaroglu a legfőbb ellenzéki vezető éppen ezért bojkottálta a ceremóniát.
Ázsia
Nem sikerült megoldást találni Pakisztán több mint két hete tartó politikai válságára. A hadsereg közvetítésével zajló tárgyalások eredménytelenül zárultak.
Várhatóan folytatódnak a tüntetések Hong Kongban, miután a kínai kormány megtagadta a tüntetők fő követelését, hogy a terület következő kormányzóját demokratikus elvek szerint válasszák meg 2017-ben.
Továbbra is patthelyzet és bizonytalanság övezi az afgán belpolitikát. A tavaszi választások után még mindig nem sikerült győztest hirdetni.
Amerika
Barack Obamát mind a republikánusok, mind a demokraták irányából támadás érte az Egyesült Államok külpolitikája miatt. Republikánus oldalról a kritika a stratégia hiányára mutatott rá, főleg Szíria viszonylatában, de hiányolják az ukrán kormány aktívabb támogatását is. Demokrata oldalról a képviselők egy csoportja túl kaotikusnak ítéli meg a jelenlegi külpolitikát, amiben az elnök következetlen akcióit tartják felelősnek. Obama reakciója a vádakra jelenleg az, hogy rendkívül rövid idő áll rendelkezésre, a Védelmi Minisztériumnak pedig átfogó megoldási javaslatokkal kell előállnia. Ezen kívül az Iszlám Állam elleni beavatkozás mélyen megosztja a képviselők dönt többségét, így nem egyértelmű, hogy milyen mértékben lesz érdemes beavatkozni a kialakult konfliktusba.
Mike Rogers, az Egyesült Államok Elhárítási Bizottságának elnöke sürgette az Obama adminisztrációt a határozottabb fellépésre a lehetséges hazatérő radikális iszlamistákkal szemben. Rogers kifejtette, hogy a brüsszeli zsidó múzeum ellen elkövetett merénylet okot adhat további nyugati támadások feltételezésére is. Barack Obama az elmúlt héten új katonai tervvel állt elő, amely kiszélesíteni az iraki terrorista csoportok elleni katonai lehetőségeket és továbbra is azon dolgozik, hogy nemzetközi koalíció jöhessen létre az Iszlám Állam megfékezésére. A legnagyobb problémát továbbra is azok a civil személyek jelentik, akik a radikális iszlamista csoportokban kiképzést kaptak és szabadon utazhatnak az Egyesült Államok területére.
Az ENSZ Fejlesztési Programja szerint több mint 56 millió ember került ki a szegénységből az elmúlt években Latin-Amerikában és a karibi térségben. A szegények aránya a 2000 és 2012 közötti években 41,7%-ról 25,3%-ra csökkent a lakosságkörében a szervezet jelentése szerint. A középosztály megerősödése mellett azonban az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegek továbbra is sebezhetőek.
A Pew Research Center felmérése szerint minden harmadik mexikói lakos (34%) szeretne az Egyesült Államokba költözni, ha lenne rá lehetősége és 17%-uk ezt érvényes dokumentumok nélkül is megtenné. A 2009-ben végzett statisztika szerint ez csupán 1% növekedés. A mexikóiakat továbbra is a bűnözés, a politikai vezetők korrupciója és drogkartellekhez köthető erőszak aggasztja leginkább.
Venezuela biometrikus azonosítókkal és központi elosztórendszerrel kíván fellépni a hiányok és a csempészet ellen. Ez év november 30-áig minden élelmiszerárusító helyet biometrikus azonosító eszközökkel kívánnak felszerelni, hogy ellenőrizzék a vásárolt termék mennyiségét a jobb elosztás és fogyasztókhoz való juttatás érdekében.
Az Egyesült Államok Speciális Műveleti Parancsnoksága (SOCOM) 187 millió dollár értékű szerződést kötött a svéd Saab vállalattal a 84mm Carl Gustav hátrasiklás nélküli gránátvetőkre és a hozzá tartozó lőszerekre. A szerződés a korábbi ötéves szerződést követi, amelynek köszönhetően a különleges erők sikerrel alkalmazták a fegyvert Afganisztánban az elmúlt években.