Regionális politika – Japán

2020. május 26-án Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke videó értekezletet tartott Japán miniszterelnökével, Shinzo Abé-val. A megbeszélés fő témája a koronavírus-járvány elleni védekezés, illetve a gazdasági visszaesés következményeinek elhárítása voltak. A felek kifejezték elkötelezettségüket a járvány elleni védekezésben való mélyreható együttműködés irányában, különösképpen a vírus elleni vakcina kifejlesztésének és a szegényebb országok egészségügyi rendszereinek támogatásának ügyében. A járvány okozta gazdasági károk enyhítése érdekében a vezetők egyetértettek abban, hogy a kereskedelmi láncoknak nyitottnak kell maradniuk, hogy sehol ne szenvedjenek hiányt a legfontosabb termékekből (például orvosi eszközök, mezőgazdasági termékek, nyersanyagok). Ezen kívül a tárgyaló felek bejelentése alapján a jövőben jelentősen bővül a tudományos és technológiai kutatási együttműködés az EU tagországai és Japán között.

Az EU vezetői és Japán miniszterelnöke kifejezték nagyfokú hajlandóságukat az EU-Japán stratégiai együttműködés további folytatására, beleértve a különböző nemzetközi fórumokat is. Emellett a regionális biztonság kérdésköre is felmerült: a felek növelni fogják együttműködésüket az egyes regionális konfliktusok nemzetközi jogi alapon való megoldására.

Brexit

Az Európai Unió és Nagy-Britannia között az elmúlt hetekben tovább folytatódtak a hosszas tárgyalások, szakértők szerint kevés eredménnyel ahhoz képest, hogy a kiszabott átmeneti időszak lejár június végén. Michel Barnier, az EU Európai Bizottság főtárgyalója sem hiszi, azt hogy a felek sikeresen meg tudnak egyezni a hónap végére, elmondása szerint nagyon távol vannak a politikai nyilatkozatban leírt célok megvalósításától. A helyzetet nehezíti az is, hogy mind az Unió, mind a brit fél ragaszkodik saját érdekeihez, abból pedig nagyon keveset hajlandóak engedni. Azt is érdemes szem előtt tekinteni, hogy az eredeti tervek szerint október végéig meg kell születnie a megállapodásnak, annak érdekében, hogy lezárható legyen az év végéig tartó átmeneti időszak, mely brit kilépést követte. Az Unió emellett nyitottan áll az időszak esetleges meghosszabbítására, Boris Johnson azonban kijelentette, hogy a britek ezt biztosan nem fogják kérvényezni. Véleményét fenntartja, annak ellenére is, hogy a tárgyalások az eredeti tervhez képest nagy lemaradást mutatnak.

Szankciós politika

Kibertér

A Covid-19 válság alatt tapasztalt megnövekedett kibertámadásokra tekintettel a Tanács egy évvel meghosszabbította az Európai Uniót és annak tagállamait célzó kibertámadások elleni korlátozó intézkedések keretét. A szankciós politika eredményeként az EU. képes lesz továbbra is hatékonyan fellépni olyan nemzetközi szervezetekkel, illetve harmadik államokkal szemben, amelyek fenyegetést jelentenek a Közös Kül- és Biztonságpolitika célkitűzéseire a kibertérben. A korlátozó intézkedések eredményeként az Unió elrettentést gyakorol a külső támadásokkal szemben, valamint reagál az ellene irányuló tevékenységekre. A szankciós keret hatálya alá eső személyekkel és szervezetekkel szemben vagyoni eszközök befagyasztását, és az EU.-ba való beutazási tilalmat rendeltek el, valamint uniós személyeknek és szervezetnek tilos a jegyzékbe vett személyek és szervezetek számára pénzeszközt folyósítani.

Nicaragua

Joseph Borell főképviselő nyilatkozatában sajnálatát fejezte ki a Nicaraguában zajló emberi jogok megsértése nyomán. A biztonsági és kormányerők továbbra is erőszakos fellépést gyakorolnak a kormány politikai ellenfeleivel, újságírókkal, tüntetőkkel, társadalmi szervezetekkel szemben, így csorbítva a demokrácia alapvető értékeit. A jogállamiság megsértése következtében a Tanács újabb hat főt vett fel a szankciós jegyzékébe, akikkel szemben vagyoni eszközök befagyasztását, valamint beutazási tilalmat rendelt el. Az EU. továbbra is elkötelezett a nicaraguai válság megoldásában, különösen a jelenlegi járványhelyzetre tekintettel, amelyet csak széleskörű nemzetközi összefogás útján lehet megoldani.

Szíria

Az EU. 2021. június 1-ig meghosszabbította az szíriai rezsimmel szembeni korlátozó intézkedéseit. A szankciók hatálya alá esik az olajimport tilalma, befektetésekre vonatkozó korlátozások, a Szíriai Központi Bank uniós pénzeszközeinek befagyasztása, valamint exportkorlátozás olyan technológiák és eszközökre, amelyek alkalmasak a belső elnyomás további fenntartására. A jegyzékben jelenleg 273 természetes személy és 70 szervezet esik a korlátozások alá.

Szomszédságpolitika

Az Európai Unió Tanácsa május 20-án határozatot fogadott el, amely szerint  legfeljebb 3 milliárd euró makroszintű pénzügyi támogatást nyújt a tíz bővítési és szomszédsági partner számára annak érdekében, hogy megbirkózzanak a COVID-19 járvány által generált gazdasági válsággal.  A pénzügyi támogatás kedvező feltételekkel nyújtott kölcsönök formájában valósul meg. A támogatásokból a Keleti Partnerség, és a Nyugat Balkán országai mellett részesedik Tunézia és Jordánia is. Az Unió nyújtotta támogatás és a Nemzetközi Valutaalap segítségével az országok képesek lehetnek megfékezni a Covid-19 járvány társadalmi és gazdasági hatásait.

Az Európai Bizottság 122 millió eurót mozgósított a Horizont 2020 kutatási és innovációs programjából a koronavírus járvánnyal kapcsolatos kutatások finanszírozására.  A bejelentés hozzátartozik az Ursula von der Leyen bizottsági elnök által 2020. május 4-én bejelentett 1,4 milliárdos hozzájáruláshoz a Coronavirus Global Response kezdeményezéshez.

Fehéroroszország

Az Európai Unió Tanácsa május 28-án két határozatot fogadott el a vízumkönnyítési megállapodás és a visszafogadási megállapodás megkötéséről Fehéroroszországgal. A bevezetett rendelkezések megkönnyítik az uniós állampolgárok Fehéroroszországba utazását, és a belarusz állampolgárok belépését az Unió területére. Emellett a döntések értelmében jelentős könnyítések történtek a vízumszerzési eljárásokkal kapcsolatban is. A megállapodás biztosítja az emberi jogok és a nemzetközi eszközökből fakadó egyéb kötelezettségek teljes tiszteletben tartását.

Moldova

Május 4-én Josep Borrell, az EU  kül- és biztonságpolitikai főképviselője telefonos megbeszélést folytatott  a Moldovai Köztársaság külügyminiszterével  Oleg ?ulea-val. A megbeszélés során a főképviselő kijelentette, hogy az Európai Unió támogatja a Moldovai Köztársaságot a Covid 19 járvány elleni védekezésben, illetve a járvány társadalmi és gazdasági hatásainak kezelésében. Ezzel kapcsolatban a főképviselő kiemelte az Európai Unió által Moldovának nyújtott támogatásokat, amelyek segítségével az ország képes lehet mérsékelni a járvány hatásait.