Szerzőnk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára.

2018. július 11-12.-én már az új székházban tartotta a NATO a 28. csúcstalálkozóját, ahová a tagországok májusban költöztek át. A hipermodern, eco-stílusban készült épületegyüttes minden korszerű építészeti és biztonsági követelménynek megfelel, de az újdonság varázsa nem tartott sokáig. A legfelsőbb szintű tanácskozáson ugyanis Donald Trump amerikai elnök ?ellopta a show-t?; tagországi kritikáival, új védelmi költségvetési normák javaslataival azonnal a nemzetközi média figyelmébe került. Trump az első napi (szerdai) NAC(North Atlantic Council-a szervezet politikai döntéshozó testülete-a szerkesztő kiegészítése) ülésen amiatt bírálta az európai szövetségeseket, hogy azok keveset költenek a védelemre. Majd váratlanul az GDP 2%-os elfogadott követelmény 4%-os megemelésére tett javaslatot. (Az USA jelenleg a bruttó nemzeti termék 3.7%-át költi katonai célokra). A második napi (csütörtök) ukrán és grúz partnerségi ülésen pedig azt vetette fel, hogy a tagországok már 2019-ben teljesítsék a 2%-os előírást, mert különben az USA elhagyja a NATO-t (bár az erről szóló névtelen forrásokat később névtelen források cáfolták). Az ülést ekkor berekesztették, a NAC zártkörű megbeszélésen tisztázta a kialakult helyzetet, és megerősítette a 2024-ig elérendő walesi GDP 2%-os védelmi költségvetési szintet, amelyből 20%-t kell fordítani fejlesztésre. A rendkívüli ülés után az amerikai elnök ? miután lemondta a tervezett kétoldalú megbeszéléseket – soron kívüli sajtótájékoztatót tartott, ahol magyarázta a bizonyítványát: a szövetség ?nagyon együtt van, nagyon erős, nincs probléma?, a ?csúcstalálkozó elérte célját?, és ?aláírta a zárónyilatkozatot?. A brüsszeli csúcsot a nemzetközi és hazai sajtó ?feszültnek?, ?konfliktusosnak?, ?megosztónak? és ?ellentmondásosnak? értékelte. Bár a transzatlanti ?veszekedés? elvonta a nemzetközi közvélemény figyelmét a csúcs fontos témáiról, paradox módon, az ankéton mégis minden előkészített javaslatot jóváhagytak.

A csúcstalálkozó legfontosabb üzenetei

A NATO-csúcsról a szövetség egy hosszú és részletes nyilatkozatot (79 pont, 23 oldal)[1] jelentetett meg, amely tartalmazza mindazon kérdéseket, amit a 29 tagország képviselői a tanácskozással kapcsolatban rögzíteni fontosnak tartottak. A szövetség változatlanul a stratégiai koncepcióban meghatározott hármas feladatrendszer (1. kollektív védelem; 2. válságkezelés; 3. kooperatív biztonság) szerint dolgozik, miközben fenntartja a 360 fokos biztonsági megközelítést. A csúcs értékelése szerint (Nyilatkozat 1. pont) a nemzetközi biztonsági környezet továbbra is veszélyes és kiszámíthatatlan, a NATO minden stratégiai irányból tartós kihívásokkal, kockázatokkal és fenyegetésekkel néz szembe, amelyeket állami és nem állami szereplők, katonai erők, terrorista, kiber és hibrid támadások jelentenek. Oroszország agresszív fellépései, a fenyegetés és az erőszak alkalmazása a politikai célok elérése érdekében megkérdőjelezik a szövetséget, aláássák az euro-atlanti biztonságot és a szabályokon alapuló nemzetközi rendet. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában az instabilitás és a folyamatos válságok táplálják a terrorizmust, de hozzájárulnak az illegális migrációhoz és az emberkereskedelemhez is. A folyamatban lévő szíriai válság közvetlen hatást gyakorol a térség stabilitására és a szövetség egészének biztonságára. A tagországok erősödő hibrid kihívásokkal szembesülnek, beleértve a félretájékoztatási kampányokat és a rosszindulatú számítógépes tevékenységeket. Mindezek fényében a brüsszeli ankét megerősítette a korábbi csúcstalálkozókon (Wales 2014, Varsó 2016) elfogadott stratégiát, és számos olyan döntést hozott, amely az elrettentés, a kollektív védelem, a terrorizmus elleni harc és a stabilitás kivetésének megerősítését szolgálja. A csúcson zajlott viták ellensúlyozására a NAC kiadott egy transzatlanti szolidaritási nyilatkozatot is, amelyben összefoglalta azokat a legfontosabb eredményeket, amelyek semlegesítették a trumpi bírálatokat.[2]

A döntések közül igazából két ?határozatcsomag? emelkedik ki: a ?készenléti kezdeményezés? (NATO Readiness Initiative, NRI) elnevezésű program a keleti fenyegetéssel kapcsolatban, valamint az ún. Déli Csomag (Package on the South) című intézkedési terv, amely a déli-délkeleti stratégiai iránnyal kapcsolatos biztonsági helyzetre reagál. A készenléti kezdeményezés egy erőteljes, középtávú terv, amely a készenléti erők megsokszorozását, az európai katonai mobilitás növelését, valamint új hadműveleti és csapatparancsnokságok megalakítását foglalja magába. A ?Déli csomagban? a szövetség ?összegyűjtött? minden olyan teendőt, amely összefüggésben van a biztonság kivetítésével déli és közel-keleti irányban. Ide sorolhatjuk a bővítést (a NATO meghívta Macedóniát a csatlakozási szerződési tárgyalásokra), az EU-al való együttműködést, a két- és többoldalú megállapodásokat (Finnország, Svédország, Grúzia,[3] Ukrajna,[4] Moldova). A csomagnak fontos részét képezik a Balkánon (Koszovó Force, KFOR), Afganisztánban (Resolute Support Mission, RSM)[5] és a Földközi tengeren (Operation Sea Guardian, OSG) folytatott műveletek és missziók, az ISIS ellen küzdő koalíció támogatása, a rakéta- és kibervédelem. A NATO továbbra is nagy figyelmet fordít a gyengén működő államok (Afganisztán, Irak)[6] segítésére, amely főleg a kiképzésre, a segítségnyújtásra és a tanácsadásra terjed ki. Ebbe a tevékenységbe a szövetség bevonja a térségi partnerállamokat (Jordánia, Kuvait, Tunézia), fejleszti a kapcsolatait az ún. MENA közel-keleti és észak-afrikai országokkal (Middle East and North Africa, MENA) országokkal is. A gyorselemzés a továbbiakban a csúcs legnagyobb innovációjának tekinthető NATO Készenléti Kezdeményezést (Nyilatkozat 14. pont) tárgyalja és értékeli.

NATO Készenléti kezdeményezés

Katonai szempontból a csúcs legnagyobb újdonsága a Készenléti kezdeményezés (NRI) jóváhagyása volt (Nyilatkozat 14. pont), amelynek segítségével a szövetség új alapokra helyezi a NATO erők készenlétét. Az elmúlt három év tapasztalatai azt mutatják, hogy az elrettentés és védelem fenntartására, valamint erősítésére sokkal több felkészített, mobilizálható és alkalmazható erőre, valamint parancsnokságra van szükség.

4×30-as (Four 30s) koncepció

A walesi csúcson (2014) a szövetség vezetése létrehozta az ún. megerősített NATO Reagáló Erőt (enhanced NATO Reaction Force, eNRF), amely egy 40 ezer fős, hadtest+ szintű hadműveleti seregtest létrehozását jelentette. Az NRF koncepció ?felturbósítását? a NATO szakemberek a 2-7 nap alatt bevethető ún. ?lándzsahegy-dandárra?, hivatalos nevén a VJTF-re (Very High Readiness Joint Task Force – Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Harccsoport) alapozták,[7] amely 2015-ben szolgálatba is állt. Az eNRF négy részből áll: (1) A vezetési és irányítási elemekből, amelyet mindig az aktuális ?parancsnokló? hadműveleti vezető szerv (Joint Force Command ? Összhaderőnemi Erők Parancsnoksága), Nápoly vagy Brunssum biztosít (2) Az azonnal reagáló erőből (Immediate Reaction Force, IRF), amely a szolgálatba lépő VJTF- t jelenti. (3) A kezdeti követő erőkből (Initial Follow-on Forces, IFF), amelyet szintén a VJTF erőkből hoznak létre oly módon, hogy bevonják a készenléti szolgálatra készülő (stand-up) és a szolgálatot már leadó (stand-down) dandárerőket. (4) A követő erőkből, amelyet a NATO a felajánlott reagáló erőkből (Response Forces Pool, RFP) hív le, amelyek felkészültségéről azonban legkevesebb információval rendelkezik. Ezt a clausewitzi ?ködöt? akarja a NATO az új kezdeményezéssel megoldani, amelynek központi elemét a 4×30-as koncepció (Four 30s) képezi. A NATO vezetése 2020-ig 30 nehéz vagy közepesen nehéz manőverzászlóaljat, 30 harci repülő-századot, és 30 hadihajót szeretne lebiztosítani a nemzetektől, amelyek 30 nap alatt bevethetőek lesznek. A 4×30-as erők felkészítési és készenlét-ellenőrzési eljárásai megegyeznek majd a VJTF követelményekkel. Teljesen világos, hogy az új készenléti képességekkel a szövetség vezetése a ?követő erőket? szeretné megerősíteni oly módon, hogy egyúttal újabb felkészített csapatokat is kapjon az elrettentés demonstrálásához, szükség esetén a gyors katonai válságkezeléshez vagy a kollektív védelem feladatainak végrehajtásához.

Stratégiai mobilitás

 A készenlét fokozásához azonban nem elegendőek csak az erők, hanem az is kell, hogy szabadon tudjanak mozogni a NATO-térben, különösen a keleti frontországok irányába. A VJTF gyakorlatok rossz tapasztalatokkal szolgáltak, hiszen a tagországok eltérő gyorsasággal / lassúsággal tudták engedélyezni az államhatárok átlépését, a csapatok gyors mozgását.[8] Bár a helyzet javult az elmúlt két évben, a kezdeti egyhónapos felvonulási idők már 10-15 napra csökkentek, ami azonban a ?lándzsahegy-dandár? esetében még mindig nem fogadható el. A probléma megoldására Frederick B. Hodges altábornagy, az európai szárazföldi amerikai erők volt parancsnoka a katonai Schengen zóna kifejezést alkotta meg, amelynek létrehozása lehetővé tenné a NATO erők Európán belüli gyors mozgását. Ma minden tagállamban (nem is említve a semleges országokat) eltérőek a jogszabályok, a diplomáciai engedélyezés rendje, a határátlépési szabályok, de más a közlekedési hálózat fejlettsége is, ahol a csapatoknak és a harci technikának közlekedni kell. ?Azt szeretném, ha a NATO erők ugyanolyan gyorsan tudnának mozogni Európában, mint a migránsok?- mondta a tábornok a Politico újságírójának.[9] Ha ehhez hozzá tesszük, hogy a hidegháború alatt a NATO-erők szabadon mozogtak az országhatárokon keresztül, akkor látható igazán, hogy mennyire tarthatatlan helyzet alakult ki a ?békeosztalék? eredményeképpen.

A brüsszeli csúcson ezért a NATO vezetők több döntést hoztak a helyzet megváltoztatására. Először is jóváhagyták az európai főparancsnok felelősségi körébe tartozó engedélyezési tervet (Enablement Plan for SACEUR?s Area of Responsibility), amelynek ?honosítását?, a nemzeti jogrendbe történő ?beemelését? a tagállamoknak 2024-ig kell elvégezni (Nyilatkozat 16. pont). A terv életbe léptetéséhez szükség van a szárazföldi, a légi és a tengeri mobilitás nemzetközi és nemzeti jogszabályainak módosítására, az eljárások javítására, a vezetési és irányítási hatáskörök újra szabályozására. A megvalósítás érdekében a NAC részhatáridőket állapított meg (Nyilatkozat 17. pont), amelynek teljesítéséről a védelmi miniszterek évente beszámolnak. Elsődleges cél, hogy 2019 végéig el kell érni az öt napon belüli határátlépést. Ugyancsak a jövő év végéig létre kell hozni egy NATO-n belüli kommunikációs rendszert, egy olyan kooperatív hálózatot, amelyben az illetékes NATO szervek, a nemzeti polgári és katonai szervezetek egyaránt szerepelnek. A koordinációra minden nemzetnek ki kell jelölni egy nemzeti összekötőt (National Points of Contact, NPC). Elfogadták a NATO gyors légi mobilitást biztosító légierő-képességről (Rapid Air Mobility, RAM) szóló jelentést is, amely megállapította az erők gyors légi szállítására hivatott légierő-szervezet kezdeti műveleti képességének elérését.[10]

Külön probléma az európai infrastruktúra (közutak, vasútvonalak, hidak, kikötők, repülőterek, üzemanyagellátó-rendszerek, stb) – a szövetséges erők és haditechnika gyors felvonulásához, mozgatásához, átcsoportosításához szükséges ? fejlesztése, amit a szövetség az EU-val együtt szeretne elérni (Nyilatkozat 18. pont).

A NATO parancsnoksági rendszer megerősítése

A készenlét javításához azonban nem elegendőek csak új erők, a szabad mozgás, újabb katonai vezető szervek, csapatparancsnokságok is kellenek a vezetési és irányítási feladatok elvégzéséhez. A parancsnoksági rendszert (NATO Command Structure, NCS) a NATO katonai ?gerincének? nevezik, amely állandó vezetést és irányítást biztosít, tervezi és szervezi a feladatokat, átveszi a nemzetek által a szövetségnek átalárendelt erőket. A csúcstalálkozó döntése alapján létrejön egy új haditengerészeti hadműveleti parancsnokság (Joint Force Command, JFC) Norfolkban (Florida, USA) és egy logisztikai és támogató parancsnokság (Joint Support and Enabling Command, JSEC) Ulmban (Németország). A hidegháború után ez az első eset, hogy a NATO parancsnoksági rendszerét nem csökkentik, hanem erősítik.[11] Legutóbb, 2011-2012-ben, komponens parancsnokságokat zártak be, így ma a két hadműveleti parancsnokság (Brunssum /Hollandia; Nápoly /Olaszország/) csak egy-egy haderőnemi (szárazföldi, légi, haditengerészeti, különleges műveleti, logisztikai) vezető szervvel rendelkezik, amelyről aztán 2014 után kiderült, hogy elégtelen. A módosított szervezet elsősorban a tengeri biztonság, a logisztika és a katonai mobilitás, valamint a kiberbiztonság területén rendelkezik majd megerősített vezetési kapacitással (Nyilatkozat 29. pont).

A norfolki parancsnokság egy SACLANT (Supreme Allied Commander Atlantic) típusú, hadműveleti szintű vezető szerv lesz, amely elsősorban az észak-atlanti-óceáni térségért lesz felelős. Az új NATO JFC része egy nagyobb szövetségesi tengeri stratégiai tervnek, amelynek keretében az USA felállítja a 2011-ben bezárt 2. Flottát, amelynek központja szintén Norfolkban lesz. [12] Az amerikai haditengerészet erősítése része az új (2018. januári) amerikai nemzeti védelmi stratégiának,[13] amely nagyobb szerepet kíván adni a tengeri komponensnek a nagyhatalmi katonai versengésben. A terv nemcsak az amerikai flotta erősítését, hanem a hadműveleti modus operandi megváltozását is jelenti. A tartós jelenlétet felváltja a haditengerészeti erők gyorsabb, rövidebb és meglepetésszerűbb alkalmazása a világtengereken, hogy ellensúlyozni tudják a megélénkült orosz és a kínai hadiflotta tevékenységét. Az utóbbi években az orosz haditengerészet különösen fokozta aktivitását a sarkvidéken, a Balti-tengeren és az Észak-atlanti óceánon.[14] Az orosz haditengerészeti provokációk elsősorban az ún. GIUK – átjáróban (Grönland, Izland és az Egyesült Királyság közötti vizek) szaporodtak meg a közelmúltban. Az átjáró stratégiai jelentősége abban rejlik, hogy ott kellene az amerikai (kanadai) hadihajóknak áthaladni egy esetleges európai háború esetén, de egyúttal szövetségi szempontból ellenőrzőpont is, mert csak ezen keresztül tud közlekedni az orosz Északi Flotta az Atlanti-óceán vagy a Földközi-tenger felé.

A másik hadműveleti parancsnokság, a németországi JSEC, lényegében egy kollektív védelmi feladat esetén aktiválandó logisztikai és támogató parancsnokság lesz, amelyet az ulmi Többnemzeti Összhaderőnemi Parancsnokság (Multinational Joint Headquarters, MN JHQ) laktanyájában hoznak létre. Az új vezetési központ feladata lesz 5. cikk aktiválása esetén a műveleti térségbe felvonuló NATO erők biztosítása és támogatása, de alkalmazására csak akkor kerülne sor, ha a szövetséget nagy (?összemérhető nagyságú?) erőkkel támadnák meg. Az ilyen háborús helyzetekre a NATO a maximális erőfeszítés (Maximum Level of Effort, MLE) terminust használja, amelyet az 5. cikk szerinti hadviseléssel összefüggésben alkalmaznak. [15] A JSEC feladatköre az európai főparancsnok (Supreme Allied Commander Europe, SACEUR) teljes felelősségi területére kiterjed, Európára és a kapcsolódó tengerekre, Grönlandtól Afrikáig. Az új parancsnokság békeidőszakban ? mintegy 100 fős német és nemzetközi állománnyal ? a háborús feladataira készül fel, amelyet az aktiválás után 500 főre egészítenek ki. A JSEC felállításával és működőképességének biztosításával Németország európai központi ?hub? szerepét erősíti a NATO-ban, amelyhez lényegében felajánlja a Bundeswehr Összhaderőnemi Támogató Parancsnokságát (Joint Support Service, JSS).[16] A feladat költségeit most még nem lehet megbecsülni, hiszen a JSEC alkalmazásának tervezése még hátra van, de az jól látható, hogy nagy hadműveleti erők (Major Joint Operations, MJO+) biztosításáról van szó, amihez jelentős német erőforrásokat terveznek. Németország többek között ezért beszél arról, hogy a közös teherviselést nemcsak a GDP %-os arányos védelmi költségvetés nagysága határozza meg. Az új parancsnokság felállítását az idén teljesen működőképessé vált[17] MN JHQ (amelyet 60 ezer fős haderő globális alkalmazásának vezetésére készítettek fel különböző válsághelyzetekben, NATO, EU vagy ENSZ mandátum esetén) végzi a bonni Támogató Parancsnoksággal (JSS) együtt. A német JCC egyébként több cluster területén felelős a keretnemzet koncepció (NATO Framework Nation Concept) kidolgozásáért és irányításáért. Az előkészítő törzs már idén júliusban felállt, az előzetes készenlétet 2019 végéig, a teljes készenlétet pedig 2021-re kell elérni.

A parancsnoksági rendszer részeként a NATO felállít még egy kiber műveleti központot (Cyberspace Operation Center, COC) is, amely a katonai kibervédelmi célokat szolgál (Nyilatkozat 20. pont). A kiberbiztonság változatlanul fontos célja a szövetségnek, a kifejezés többször szerepelt a deklarációban, mint a terrorizmus elleni védelem. A NATO kiber politikája gyorsan fejlődik 2014 után: a walesi csúcs az 5. cikk hatályát kiterjesztette a kiber támadásokra, a varsói ankét az információs teret (domain) műveleti térségnek nyilvánította, a nemzetek pedig ígéretet tettek a kibervédelem fejlesztésére (Cyber Defence Pledge). A 2017. évi kiber támadások (Wanna Cry, NotPetya) felvetették annak szükségességét, hogy a NATO-nak is legyen egy műveleti információkat és tapasztalatokat megosztó központja, amely egyben műveleti tervezéssel, az információk integrálásával, szervezet-fejlesztéssel is foglalkozna. [18] Az új központ Monsban, az európai főparancsnokságon állt fel (amelyet egyébként Vass Sándor mérnök dandártábornok, a Honvéd Vezérkar korábbi híradó- és informatikai csoportfőnöke /J-6/ vezeti), egyelőre még a SHAPE J-6 részeként.  Létrehozását a tervezők a különleges erők vezetési központja evolúciós modelljének mintájára képzelik el: először központ, majd önálló csoportfőnökség, végül független NATO parancsnokság jönne létre. A COC felállítása az elrettentés és védelem mellett a szövetség ellenálló képességét (reziliencia) is javítja az információs biztonság területén. Az új műveleti kiber egység szoros együttműködésben fog dolgozni a kutatásért, fejlesztésért és kiképzésért felelős kibervédelmi központtal (NATO Cooperative Cyber Defence Centre of Excellence, CCDCOE, Tallin, Észtország), amely évente a világ legnagyobb valós időben folyó kiber gyakorlatait szervezi Locked Shields (Zárt Pajzsok) névvel.[19]

Új harcászati vezető szervek létrehozása

Úgy tűnik azonban, hogy a NATO parancsnoksági rendszer adaptációja nem fejeződik be: a határozat már ?beharangozta? két új, hadtestműveletek vezetésére alkalmas szárazföldi komponens parancsnokság felállítását (1999-ben már felállítottak ilyen szubregionális parancsnokságokat, amelyeket aztán 2002 után felszámoltak), valamint jóváhagyott több nemzeti kezdeményezésű vezető szervezetet is. Különösen a keleti frontországok jeleskednek e területen: Romániában (MND SE, Bukarest)[20] és Lengyelországban (MND NE, Elblag, Gdansk és Kalinyingrád között)[21] egyaránt létrejött már egy-egy hadosztályparancsnokság, amelyeket még a walesi készenléti akcióterv (Readiness Action Plan, RAP) hívott életre. Emellett a NATO már befogadta a románok hadtestparancsnokságra, a balti országok egy közös hadosztályparancsnokságra tett felajánlását, illetve az olaszok rotációs hadosztályparancsnokságra megfogalmazott javaslatát. Az új vezetési központok fokozatosan kerülnek be a NATO haderőstruktúrájába (NATO Force Structure, NFS), bár többnemzetiek lesznek, felállításuk és működtetésük költségei a befogadó országokat terhelik. Lehet persze, hogy a részvevő nagy országok (például az USA) hozzájárulnak a közös erőfeszítéshez, de a befogadó nemzeti támogatást nyújtó országok nem remélhetnek jelentős forrásokat a NATO beruházási költségvetéséből (NATO Security Investment Budget, NSIP). Azonban 4×30-as készenléti kezdeményezés miatt valószínűleg újabb csapatparancsnokságokra is szükség lesz, mert a csúcstalálkozó további felajánlásokat vár a tagországoktól ?Üdvözöljük azt a számos, konkrét, multinacionális, kétoldalú és nemzeti kezdeményezést, amelyek hozzájárulnak a szövetség erősítéséhez. A szándéknyilatkozatok és együttműködési megállapodások aláírása egy tisztességes teherviseléshez való hozzájárulás gyakorlati kifejeződése lesz? (Nyilatkozat 32. pont)

Következtetések

 A viharos brüsszeli tanácskozás sokkal eredményesebben zárult, mint azt a média visszhangok alapján gondolnánk. Az Észak-atlanti Tanács gyakorlatilag minden tervezett döntést elfogadott, a gondosan előkészített nyilatkozatokat is jóváhagyták a tagországok. Bár a hivatalos kommunikáció szerint Trump amerikai elnök ellentmondásos politikája nem hagyott nyomot a határozatokban, azt ma még nem lehet megmondani, hogyan hat a szövetségre hosszabb távon. Bár úgy tűnik, hogy Trump az erőszakos ?üzleti? politikájával fordulatszám-változásra kényszerítette a szövetséget, minden tagország el kezdte növelni a kiadásait, megfelelő lelkesedéssel csatlakozik az elrettentés és védelem megerősítését szolgáló intézkedésekhez. Ez így van Magyarország esetében is, hiszen már 2016-ban, a NATO-csúcs előtt bevállaltuk a védelmi költségvetés GDP 2%-ra növelését 2024-re, tavaly elkészült a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program, nemrégen pedig nyilatkoztunk arról, hogy Magyarország is (Németország segítségével, Horvátország, Szlovákia és Szlovénia részvételével) hozzájárul a NATO erőfeszítéseihez egy közép-kelet-európai hadosztályparancsnokság (MND CE) felállításával.[22] Bár a NATO ?harcedzett? szervezet, számos támadást és konfliktust élt meg működése során, a 2014 utáni átalakuláshoz a lehető legnagyobb egyetértés, bizalom és szolidaritás kell a jövő biztonsági kihívásainak, kockázatainak és fenyegetéseinek kezeléséhez. Ehhez pedig konstruktív politikai légkör kell, követni kell a szövetség mottóját, Animus In Consulendo Liber. A szellem szabadságát a konzultáció adja, nem pedig a diktátumok.  Egy jobb, konstruktívabb légkörhöz bizonyára hozzájárulnak majd jövőre a NATO 70. születésnapjával kapcsolatos ünnepségek.

[1] Brussels Summit Declaration Issued by the Heads of State and Government participating in the meeting of the North Atlantic Council in Brussels 11-12 July 2018. 11 July 2018. https://www.nato.int/cps/en/natohq/official_texts_156624.htm?selectedLocale=en (2018.07.11)

A találkozót – mint általában máskor is ? egy konferencia (NATO Engages: The Brussels Summit Dialogue) kísérte, továbbá ünnepélyesen aláírtak két nemzetközi megállapodást többnemzeti kooperációban történő lőszergyártásról (egyet a szárazföldi lőszerekről, amelyet 16 tagország + 3 partnerország írt alá, egyet pedig a tengeri hadviseléshez szükséges rakétákról, amelyhez 7 tagország csatlakozott). Magyarország nem volt érintve egyik aláírási ceremóniában sem.

[2] Brussels Declaration on Transatlantic Security and Solidarity. 11 July, 2018. https://www.nato.int/cps/en/natohq/official_texts_156620.htm (2018.07.18)

[3] NATO- Georgia Comission Declaration at the Brussels Summit.12 July 2018. https://www.nato.int/cps/en/natohq/events_156556.htm (2018.07.12)

[4] Chairman?s Statement on NATO- Ukraine following the meeting of the North Atlantic Council with Georgia and Ukraine at the Brussels Summit. 12 July 2018. https://www.nato.int/cps/en/natohq/official_texts_156623.htm (2018.07.12)

[5] Joint Statement on the Resolute Support Mission in Afghanistan.12 July 2018. https://www.nato.int/cps/en/natohq/official_texts_156625.htm (2018.07.12)

[6]  A Fund For Peace 2018. évi törékeny államok listáján Afganisztán a 9., Irak pedig a 11. helyre került. Bár mindkét országban történt javulás, besorolásuk a magas veszélyeztetettségű (high alert) kategóriába történt. http://fundforpeace.org/fsi/wp-content/uploads/2018/04/951181805-Fragile-States-Index-Annual-Report-2018.pdf (2018.07.21)

[7] Jan Abts: NATO?s Very High Readiness Joint Task Force. Can the VJTF give new élan to the NATO Response Force? NATO Defence College, Research Paper, No.109. February 2015. https://www.files.ethz.ch/isn/189415/rp_109.pdf (2015.03.10)

[8] Sam Jones: NATO rapid unit for eastern Europe deployment, says generals. Financial Times, May 15, 2016.

https://www.ft.com/content/7ac5075c-1a96-11e6-b286-cddde55ca122 (2018.07.12)

[9] Call for ?military Schengen? to get troops moving. Politico, 04 August, 2017. https://www.politico.eu/article/call-for-military-border-schengen-to-get-troops-moving-nato-eu-defense-ministers/ (2018.07.14)

[10] A NATO-csúcs előestéjén fogadták el a NATO összhaderőnemi légierő stratégiáját (Joint Air Power Strategy). A szövetség haditengerészeti stratégiáját 2011-ben adták ki. https://www.nato.int/cps/en/natohq/news_156372.htm (2018.07.16)

[11] The NATO Command Structure. Factsheet, February 2018. https://www.nato.int/nato_static_fl2014/assets/pdf/pdf_2018_02/1802-Factsheet-NATO-Command-Structure_en.pdf (2018.07.11)

[12] A II. világháború alatt létrehozott flotta 1950-től a NATO-t támogatta. 17 millió km? atlanti óceáni területért volt felelős, és ?fénykorában? 126 hajó, 4500 repülőgép és 90 ezer tengerész tartozott hozzá. US Navy resurrets Second Fleet in Atlantic to counter Russia. BBC, 5 May 2018. https://www.bbc.com/news/world-us-canada-44014761 (2017.07.17)

[13] Summary of the 2018 National Defence Strategy of the United States of America. Sharpening the American Military?s Competition Age. Department of Defense. 19 Jan, 2018. https://www.defense.gov/Portals/1/Documents/pubs/2018-National-Defense-Strategy-Summary.pdf (2018.01. 24)

[14] Christopher Woods: Russia has?stepped on the gas? with its submarine fleet – and NATO is on alert. Business Insider, Apr 28, 2018. http://www.businessinsider.com/russia-submarine-warfare-increasing-focus-2018-4 (2018.07.17)

[15] New NATO Joint Support and Enabling Command in Ulm. Permanent Delegation of the Federal Republic of Germany to NATO, 14.06. 2018. https://nato.diplo.de/nato-en/aktuelles/-/2107338 (2018.07.17)

[16] A BW Joint Support Service 32 ezer fős, haderőnemi szintű szervezet, amelynek parancsnoka egyben a vezérkari főnök helyettese is. A parancsnokság központja Bonnban működik. A közel 20 éves szervezet fő feladata a német fegyveres erők ellátása otthon és külföldön. Alárendeltségébe logisztikai, vegyvédelmi, katonai rendőri, területvédelmi és speciális ellátó-biztosító erők tartoznak, közel 200 helyen települnek, kiterjedt német és nemzetközi polgári beszállítói körrel rendelkeznek. http://www.streitkraeftebasis.de/portal/a/streitkraeftebasis/start/!ut/p/z1/hY_BDoIwEET_iClNgHqEA0ZDCAQU24upSBCtLSENGr_eGs-EPc3uvszsQuAEoeU89NIORkvlei7Cc8KyOqMbSmvip2QXloxSVviEUBzRrCHCrclCxQRVp8GdR7TsEaGCgFA9uIOdustZvr3RTFZ11pPt71rwm9RX1RWmjf-DPUSvzMW90STg06G27WslakvXgADjM2V5Hsyf4lF-ASqRFf0!/dz/d5/L2dBISEvZ0FBIS9nQSEh/#Z7_B8LTL2922T01F0I6Q8228P1007 (2018.07.17)

[17] Trident Jaguar 2018 tests NATO?s Readiness. NATO Communications and Information Agency, 06 June, 2018. https://www.ncia.nato.int/NewsRoom/Pages/20180506.aspx (2018.07.17)

[18] Jens Stoltenberg: Speech at Cyber Defence Pledge Conference. Paris, 15 May, 2018. https://www.nato.int/cps/en/natohq/opinions_154462.htm (2018.07.17)

[19] A gyakorlatot a NATO kibervédelmi központ évente szervezi számos egyetem, katonai és civil szervezet, valamint IT cégek bevonásával. A CCDCO E általában olyan stratégiai és technikai elemeket kombinál a tréningen, amelyek segítik a kritikus infrastruktúra elleni védelmet, javítják a nemzeti és szövetséges döntéshozatal eljárásait erős kibertámadások során. A Locked Shields 2018 gyakorlaton 150 IT team, 1000-nél több szakember 4000 virtuális rendszert és 2500 hackertámadást kezelt. A gyakorlást, a legjobb tapasztalatok megosztását, a folyamatos konzultáció iránti igényt fejezi ki az a tény, hogy a LS18 már a világ legnagyobb kiber rendezvénnyé nőtte ki magát. Ez évben indult először integrált NATO-csapat, amely megnyerte a gyakorlat részeként rendezett versenyt. NATO Won Cyber Defence Exercise Locked Shields. CCDCOE, 27 April 2018. https://ccdcoe.org/nato-won-cyber-defence-exercise-locked-shields-2018.html (2018.05.02)

[20] Headquarters Multinational Division South-East (Bucharest) http://www.en.mndse.ro/about (2018.07.17)

[21] Multinational Division North East (Elbang) https://mndne.wp.mil.pl/en/ (2018.07.17)

[22] Rendkívül szoros magyar- német védelmi együttműködés jön létre. Külgazdasági és Külügyminisztérium, 2018. július 5. http://www.kormany.hu/hu/kulgazdasagi-es-kulugyminiszterium/hirek/rendkivul-szoros-magyar-nemet-vedelmi-egyuttmukodes-jon-letre (2018.07.07)