Újra fellángolt a koszovói hadsereg létrehozásáról szóló vita. Pristina szerint a lépés az ország és a Nyugat-Balkán biztonsági helyzetének növelését, míg Belgrád és a koszovói szerbek szerint a feszültségek további fokozódását jelentené.
?Nincs visszaút. A Koszovói Biztonsági Erők (Kosovo Security Force, KSF) hadsereggé fog átalakulni.? ? jelentette ki egy interjúban Hashim Thaçi koszovói elnök, aki március 7-én nyújtotta be a parlament elé az erről szóló törvényjavaslatot.
Koszovói Biztonsági Erők
A 2009-ben létrejött és a teljes műveleti készenlétet (Full Operational Capability) 2014-ben elérő többnemzetiségű biztonsági erő létszáma nagyjából 4500 fő. A könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhások feladata elsősorban a válsághelyzetek kezelése és a civil lakosság védelme. A KSF felállításában és professzionalizálásában a NATO jelentős szerepet vállalt.
A benyújtott törvényjavaslat célja azonban nem egy új katonai struktúra létrehozása, hanem a KSF mandátumának kiegészítése. A módosítással a biztonsági erő feladata lenne az ország szuverenitásának és területi integritásának védelme, valamint jogosulttá válna nehézfegyverek beszerzésére és létszámának növelésére is. Utóbbi által a hadsereg körülbelül ötezer katonából és további háromezer tartalék erőből állna.
A regionális biztonság forog kockán?
Thaçi és a koszovói albánok véleménye szerint a béke és biztonság fenntartása érdekében elengedhetetlen a koszovói hadsereg létrejötte. Továbbá az önálló hadsereg hozzájárulna a vitatott státuszú állam NATO-s integrációjához. Fontos hivatkozási pontot képez Oroszország is, amely Szerbiában fenntartott katonai bázisaival, közös hadgyakorlataival és a Belgrádnak nemrég eladott MiG-29-es vadászgépekkel veszélyezteti a Nyugat-Balkán biztonságát.
A szerb fél szerint azonban a hadsereg jelentősen veszélyeztetné a regionális biztonságot, ugyanis az további felfegyverkezésre ösztönözné a térség államait, elsősorban Szerbiát. A hadsereg létrejöttének éppen emiatt lehet a következménye az orosz katonai befolyás növekedése; Goran Jevtovic katonai szakértő szerint a Belgrád és Moszkva közötti esetleges katonai együttműködés ellensúlyozhatja a megalakuló koszovói hadsereg jelentette védelmi kockázatot, valamint ez Szerbia biztonsági helyzetét is lényegesen megerősítené. A szorosabb együttműködés azonban együtt járna Szerbia 2007-ben deklarált (de az alkotmányban nem rögzített) katonai semlegességének feladásával.
Nemzetközi közösség: támogatás, erős megkötésekkel
A hadsereg létrehozása két úton következhet be; a nemzetközi közösség és Belgrád is az alkotmány módosításával történő hadsereg-létrehozást támogatja. Alkotmánymódosításhoz azonban az ún. ?dupla többség? szükséges: a parlament száz albán képviselőjének kétharmada, valamint a húsz kisebbségi képviselő ? köztük szerbek ? szintén kétharmados támogatása. Ezt a megoldást a szerb képviselők már három évvel ezelőtt, az önálló hadsereg ötletének első felmerülésekor sem támogatták, blokkolva ezzel az alkotmány megváltoztatását és a hadsereg létrejöttét. A másik út, amit Thaçi választott, a KSF mandátumának olyan szintű módosítása és kiegészítése, hogy az a gyakorlatban egy hadsereg feladatainak ellátására legyen képes anélkül, hogy a védelmi erő nevét megváltoztatnák. Ehhez pedig a parlament egyszerű többsége ? hatvanegy szavazat ? elegendő.
A KSF mandátumának egyoldalú megváltoztatása megosztotta a nemzetközi közösséget is. Greg Delawie, az USA pristinai nagykövete megjegyezte, hogy ugyan támogatják az önálló hadsereg létrejöttét, de azt csak a megfelelő jogi úton ? alkotmánymódosítással ? és társadalmi konszenzus mellett lehet véghez vinni. A nagykövet véleménye megegyezik Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentésével, aki aggodalmát fejezte ki Pristina egyoldalú lépése miatt. Koszovó két legnagyobb szövetségese emellett támogatásuk csökkentését ígérték abban az esetben, ha az alkotmány megkerülésével alakítják át a KSF-et hadsereggé. A tervezett átalakítást az orosz külügyminisztérium sem tartja megfelelő lépésnek; meggyőződésük szerint az európai és a balkáni biztonságot veszélyeztetné, valamint a koszovói háborút lezáró, és azóta is hatályos ENSZ BT 1244-es határozatával is ellentétes.
KFOR: A NATO Koszovóban
A NATO égisze alatt létrejött békefenntartó erő a koszovói háború után, az ENSZ BT 1244-es határozatának értelében lát el szolgálatot Koszovó területén. Személyi állománya jelenleg 4600 fő.
A KSF egyoldalú átalakítása azonban nem változtat a tényen, hogy a KFOR-erők továbbra is Koszovóban maradnak és saját mandátumuk szerint ? az ország biztonságának fenntartása érdekében ? járnak el, a KSF-et pedig jelenlegi feladatköre alapján ismerik el.
A tényt, hogy a hadsereg létrehozása újra napirendre került erősítheti az Egyesült Államok külpolitikájában tapasztalható változás; megfigyelhető, hogy az USA a nagyobb, külföldi jelenléttől fokozatosan visszalép (boots on the ground).
A koszovói hadsereg létrehozásának terve csak tovább rontotta a Belgrád és Pristina közötti feszült viszonyt. Jelenleg ugyanis több területen vita folyik a felek között: Ramush Haradinaj volt koszovói kormányfő kiadatásának ügye vagy az egykori jugoszláv, vagyoni rendezés nélküli ingatlanok állami tulajdonnak való minősítése is megnehezíti a két ország kapcsolatát.
