Ahogyan már korábban olvashattuk Kasmír kétségtelenül ?Egy forrongó tartomány?. Kellemes éghajlatú, vízben gazdag, élhető terület, ám múltjában és jelenében is nagyhatalmak érdekszféráinak csomópontja. Ezen belül rá is jellemző a társadalmi sokszínűség, ami önmagában hasítja a törésvonalat a társadalomba, így eredményezve a régiót érintő nyugtalanságot.
Míg a februári Pulawa városában történt támadást követő eseményeket (pakisztáni székhelyű terrorszervezetek bombázása és egy lezuhant indiai pilóta elfogása majd gyors visszaszolgáltatása Pakisztán által) úgy gondoltuk, csak a közelgő indiai választások kampányhangulata tüzelte fel, és számoltunk az indiai-pakisztáni kapcsolatok normalizálódásával. Mindezzel ellentétesen a kasmíri kedélyeket újabb lépés borzolta fel. Hatályon kívül helyezték az indiai alkotmány 370 és 35A cikkelyét.
Háttér
India és Pakisztán függetlenedésekor Kasmír hovatartozási kérdését népszavazásra kívánták bocsátani, amit azonban a vezetők érdektelensége és egy Pakisztán által szervezett támadás megakadályozott. Kasmír uralkodója Delhi segítségét kérve elfogadta az Indiához való csatlakozást, és a külügyhöz, védelemhez, valamint a kommunikációhoz kapcsolatos államügyek kezelését is a központi kormányra ruházta át.
Az indiai alkotmány 370. cikkelye részletezi Kasmír fent említett viszonyát Indiával. A 35A cikkely pedig gátolja a nem kasmíri személyek ingatlan vásárlását, letelepedését és közszférában való elhelyezkedését. Már július vége felé pletykák kaptak szárnyra, miszerint a központi kormány Kasmír autonómiájának megcsorbítására készül.
Események
Augusztus elején egy sor előkészítő lépésnek lehettünk tanúi. Az éppen zajló vallási zarándoklatot lefújták. Több ezer turistát és zarándokot utasítottak a régió mielőbbi elhagyására. A terrorveszélyeztetettségi szint, és a fegyveres erők létszámának növelése kiváltó oka, hogy a Pakisztán és India fennhatósága alatt álló Kasmír között húzódó de facto határvonalat (ellenőrzési vonal) több terrorszervezet is megtámadta. Ilyen a Harakat ul-Mujahidin, Jaish-e-Mohammed (akiknek a Pakisztáni táborát a későbbiekben lebombázta az indiai légierő) vagy a Lashkar-e Tayyiba. Ezek a terrorszervezetek azzal a céllal jöttek létre, hogy Pakisztán alatt egyesítsék Kasmírt.
Az indiai hatóságok továbbá korlátozták az internet elérést, a politikai vezetőket házi őrizet alá helyezték, iskolákat bezárták és mindenfajta gyülekezésnek gátat szabtak.
Végül augusztus 5-én a belügyminiszter Amit Shah bejelentette az indiai alkotmány 370 és 35A cikkelyének hatályon kívül helyezését.
A kialakult helyzetben mind a gazdaság, egészségügy, családi kapcsolatok válságba kerültek. Hisz a közintézmények zárva vannak, kijárási tilalom van életben, a turistákat, zarándokokat hazaküldték és a telekommunikáció korlátozása miatt az emberek csak külső segítséggel érik el a világ más pontjain élő szeretteiket.
Mindennek tetejébe megjelentek a hírek, miszerint az indiai katonák éjszakai razziák alkalmával zaklatják a lakosságot és a közbiztonsági törvény hatálya alatt tartóztatnak le embereket, ami lehetővé teszi, hogy akár 2 éven át őrizetben tartsák vádemelés nélkül.
Reakciók
A hír azonnal heves érzelmeket váltott ki. A hindu nacionalista BJP kormánypárt rögtön tűz alá került, hogy a lépés a régió társadalmi reformálását tűzi ki célul, így a muszlim lakosság hinduizálását, nagyobb léptékben pedig India homogenizálását.
Rahul Gandhi a legnagyobb ellenzéki párt, az Indiai Nemzeti Kongresszus vezető politikusa bár bírálta a kormány döntését, és azzal vádolta meg, hogy a helyi India-párti politikusok letartóztatásával helyet csinál a ?terroristáknak?, azzal egyetértett, hogy a kasmíri kérdés India belügye.
A BJP támogatói viszont örömmel vették, hogy a kormány elszánta magát a lépésre. Az RSS vezetője Mohan Bhagwa-t dícsérte Modi-t, hogy végre elszánta magát erre a ?bátor és szükséges? lépésre, és elindítják Kasmírt a fejlődés útján. Bhagwat kijelentette, hogy ezek a cikkelyek alapjaiban gátolják meg Kasmír integrációját, gazdasági fejlődését.
Amit Shah belügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy ezzel a lépéssel csak karnyújtásnyira van a régió békessége, hisz a megbúvó szakadár terrorszervezetek veszélyt jelentenek India nemzetbiztonságára.
Nemzetközi viszonylatban világszerte tüntetéseket váltott ki a lépés, amelyek szabad Kasmírt és a ?zsarnok fasiszta? Modi lemondását követelték. Ezekben is megvolt a kettősség, hisz a pont USA-ban tartózkodó Narendra Modi indiai kormányfő Donald Trump-al együtt részt vett a Howdy Modi! nevű rendezvényen, ahol több ezer támogatója várta, viszont a stadionon kívül ellentüntetők sorakoztak fel.
Az Egyesült Államok Kongresszusában meghallgatás is volt magáról a Dél-Ázsiában zajló helyzetről. Pakisztánt felszólították az országterületén működő, de szomszédos országokat támadó terrorszervezetek felszámolására. Indiát pedig a biztonsági és állampolgárai emberi jogait érintő intézkedései harmonizálására, arányosítására.
Az ENSZ Közgyűléshez intézett beszédében Modi nem tett említést Kasmírról, mivel, az India belügye, és mint ilyen, nem fogad el semmilye külső bírálatot. Ennek fényében Modi a terrorizmus elleni szövetkezést hirdette, és azzal érvet, hogy India nem a háborút, hanem Buddha békességét adta a világnak. Imran Khan pakisztáni miniszterelnök a Közgyűlés előtti felszólalásában vérfürdőt és népírtást emlegetve fogalmazta meg aggodalmait, és figyelmeztetett egy esetleges eszkaláció veszélyeiről a következőképpen: ?Ha egy konvencionális háború törne ki a két ország (India és Pakisztán) között bármi megtörténhet? Ez nem fenyegetés, hanem valós aggodalom.
Ezekkel a kemény szavakkal Imran Khan többek számára is hitelét vesztette, mivel Pakisztán se támogatója Kasmír függetlenségének, és szemet huny a kínai ujgurok elnyomása felett. Pakisztán egyedül maradt erős retorikájával, hisz a többi arab állam fontos kereskedelmi partnere Indiának.
Normalizálódás
Ugyanis október 15-től újraindul a turizmus és a mobilszolgáltatáshoz tartozó korlátozásokat is folyamatosan oldják fel. A helyiek ezek ellenére csendesen tiltakoznak a döntés ellen. A boltosok egyáltalán nem, vagy csak pár órára nyitnak ki, és a tömegközlekedés leállt. A fegyveres felkelőkkel való összetűzések még mindig gyakoriak (amiért újra korlátozták az SMS küldést), azonban Modi kijelentette: ?Biztosíthatlak benneteket, hogy nem kell egészen 4 hónap, hogy normalizálódjon az az abnormális helyzet, ami 40 éven át kitartott.?
Szeptember végén a kormány választásokat hirdetett október 24-re a Körzet Fejlesztési Tanács (Block Development Council) posztjaira. Az alapvetően kis politikai súllyal rendelkező választások most mégis nagy jelentőségre tettek szert. A nagy ellenzéki pártok bojkottálás céljából lemondtak a versengésről, arra hivatkozva, hogy a helyi politikusokkal háziőrizetben nem lehet valós eredményt elérni, így a döntés a független illetve a BJP jelöltek közt dőlt el. A választásokra vitt 280 körzetből, mindössze 81-ben nyert a kormánypárt jelöltje. Modi miniszterelnök Twitteren gratulált a győzteseknek és a kasmíri emberek demokrácia melletti elkötelezettségét látta a magas részvételiarányban. Ez a választás kétségtelenül egy kezdetet jelöl. Kasmír egy új fejezete kezdődött el, melyben szorosabban van fűzve Indiához, de ez nincs kifejezetten az ínyére.
A kiváltságos státusz megvonása további erőt adhat a helyi terrorszervezeteknek, ami okot ad a fegyveres erők nagyobb létszámának a térségben. Ezek után felmerül a kérdés, hogy mennyire lehet India integráns részévé tenni ezt a régiót, ha még nagyobb lángokban áll, vagy legalábbis mi az ára a szorosabb viszonynak?
Szöveg: Kertai Zoltán Péter
Címlapkép: Kasmíri konfliktus. Pesavar, 2019. szeptember 3.
A Dzsamat-i-Iszlami pakisztáni iszlám párt aktivistái az indiai kormány ellen tüntetnek Pesavarban 2019. szeptember 3-án. Az indiai vezetés augusztus elején úgy döntött: megvonja Kasmír indiai fennhatóság alatt álló részének, a muszlim többségű Dzsammu és Kasmír államnak a különleges alkotmányos státusát, és két, szövetségi közigazgatás alatt álló területre bontja az államot. Kasmíron három ország, India, Pakisztán és Kína osztozik. India és Pakisztán 1947-es függetlenné válása után több háború robbant ki a terület birtoklásáért.
(Forrás: MTI/EPA/Bilaual Arbab)
