„Hedgemony : Stratégiai döntések játéka”
2025-ben járunk és az USA és szövetségesei által fenntartott biztonsági struktúra eddigi legnagyobb kihívásaival néz szembe. Oroszország nem tudott változtatni az ukrajnai konfliktus 2023-ban befagyott frontvonalain és egyre elszigeteltebbé vált a nyugati piacoktól és technológiáktól. Válaszul a terrorizmus, politikailag bomlasztó szervezetek és ideológiák legnagyobb nemzetközi támogatójává vált. Megerősítette kapcsolatait közel-keleti rezsimekkel és növelte globális katonai jelenlétét. Irán jelentősen megerősödött mint közel-keleti regionális nagyhatalom, rengeteg rakétakísérletet hajtott végre és számos proxiháború győzelmét tudhatja maga mögött. Észak-Korea folyamatos fenyegetéssé vált Kelet-Ázsiában, a Kínai Népköztársaság pedig 2025-re egy jelentősebb katonai csoportosítással készült fel egy Tajvan elleni invázióra. Az őszi tájfunok elülte után a kínai haditengerészet egységei körbe zárták a szigetet, vadászgép flottája igyekezett uralni a Tajvan feletti légteret, miközben tengerészgyalogsága és szárazföldi haderejének egy jelentős része deszanthajókon elindult Kaohsiung város irányába egy partraszálló művelettel kialakítani az invázió hídfőállását. Válaszul az Indo-csendes óceáni főparancsnoksághoz tartozó amerikai erők, a japán haditengerészet és légierő, valamint egy brit repülőgéphordozó harccsoport áttörte a sziget körüli blokádot. Az USA és Japán légiereje, jelentős veszteségek mellett, de segített Tajvannak megőrizni a légtere feletti kontrollt ám eközben a tajvani flotta gyakorlatilag megsemmisült. Végül a kínai haderő sikeresen partra-szállt a sziget déli részén és négy nagyobb tajvani várost sikeresen megszállt. Mi pedig itt abbahagytuk a hadijáték szimulációt, mivel Kína elérte győzelmi feltételeit, így a wargame során a kínai felet alakító hallgatók megnyerték a játékot.
A 2022/23-as tanév I. féléves szakkolégiumi kurzusát ezúttal nem hagyományos vizsgával zártuk, helyette a RAND Corp. Által fejlesztett Hedgemony hadijátékkal tartottunk egy szimulációt. Vendégünk volt a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács szervezetének néhány tagja is.
A Hedgemony egy stratégiai szintű wargame eszköz, eredetileg a Pentagon számára készült képzési és elemzési célokra, majd 2020-ban a RAND elérhetővé tette a nagyközönség számára is. Elsősorban a védelempolitikában érintett szervezetek képzési programjaiban, illetve a nemzetközi tanulmányok és biztonságpolitikai egyetemi képzések számára hasznos hadijáték eszköz. A jelenlegi globális és regionális hatalmak képességeit, anyagi erőforrásait és szövetségi hálózatát modellezi. A játékmechanika „körökben” gondolkodik, melyek egy-egy év szakpolitikai döntéseit, lépéseit teszik lehetővé, illetve számos nemzetközi és belföldi válságra, kihívásra való reakcióra kényszeríti az egyes játékosokat. Hat szereplő alkotja a játszható országokat vagy koalíciókat, az USA, az EU/NATO tagállamok közössége adja a „kék csapatot”, illetve Oroszország, Irán, Kína és Észak-Korea alkotják a „piros csapatot”. A játékrendszer lehetővé teszi, hogy a felhasználó céljainak megfelelő szimulációkat, forgatókönyveket hozzunk létre. A Szakkollégiummal egy általam kitalált szimulációt játszottunk le, „Cold War 2.0” címmel (B.A.).
A forgatókönyv szerint a 2023-as évvel kezdtünk. Oroszország számára a játékmechanika egy költséges, de végső soron fenntartható elhúzódó ukrajnai konfliktust adott, melyben meghatározott szintű erőket kellett állomásoztatnia a megszállt területeken. Emellett Moszkvának a győzelemhez demonstrálnia kellett, hogy a „különleges katonai művelet” kudarca ellenére továbbra is globális katonai nagyhatalom (különböző célokat és megkötéseket kapott erőinek globális diszlokációjára vonatkozóan). Ezen felül vagy saját sikerei, vagy a Nyugat gyengítésének köszönhetően nemzetközi presztízsben csökkentenie kellett a távolságot saját maga és a kék csapat játékosai között.
Iránnak meg kellett erősíteni regionális nagyhatalmi pozícióját és a szimuláció győzelmi feltételei szerint ezt valamilyen nagy hatású lépéssel (akár atomkísérlet, akár szomszédos ország részleges vagy teljes inváziója) a játék végéig demonstrálnia is kellett.
Észak-Korea felé az volt az elvárás, hogy legalább csekély mértékben de növelje nemzetközi presztízsét, emellett pedig modernizálja legalább haderejének 50%-át. Valamint hajtson végre két sikeres atomkísérletet a játék végéig.
Végül Kína számára lényegében két feladat volt: egyértelműen Peking legyen a „piros csapat” domináns aktora – vagyis Észak-Korea és Oroszország ne veszítsen de ne is nyerjen – és a játék végéig hajtsa végre az országegyesítést Tajvannal akár békés, akár katonai eszközzel.
A „kék csapat” két játékosa számára lényegében a játék elején különböző absztrakciós pontokban mért előnyük megtartása volt a feladat, illetve a piros csapat bizonyos lépéseinek (pl. Tajvan katonai inváziója) megakadályozása. A játékot végül 2025-ben a Kínai Népköztársaságot alakító csapat nyerte. Igaz, egy olyan kockázatos lépéssel, ahol a sikernek csekély esélye (kb. 30%) volt.
A Hedgemony egy viszonylag bonyolult, de az egyes felhasználók igényeihez azért némileg rugalmasan alakítható keretrendszert és játékmechanikát ad. A játékosok költségvetési erőforrásokkal („Resource Point”) hajtanak végre „Akciókat” (Action, pl. katonai és diplomáciai lépések, hadgyakorlatok, csúcstalálkozók szervezése) és „Fejlesztéseket” („Investment”, erők kvalitatív vagy kvantitatív fejlesztése, képességek – pl. C4ISR – szintjének növelése). A sikeres lépésekért absztrakt pontokat („Influence Points”) szerezhetnek, illetve a kudarcok esetén veszíthetnek ezekből. Helyzet függő, hogy ezek zéró-összegű (győztes pontokat nyer, vesztes pontokat veszít) játszmák, vagy kooperatívak. Egy ENSZ keretében végrehajtott békefenntartó akció például több – egyébként vetélkedő – résztvevő számára is jelenthet nyereséget, adott esetben kifejezetten kooperációra ösztönözve a feleket. Persze a legtöbb esetben kompetitív helyzetek alakulnak ki. A játék a katonai műveleteket meglehetősen leegyszerűsített rendszerrel kezeli. Lényegében az erőket alakító jelölők („Force Factor”) alkotják az egyes országok katonai erejét. A harcérintkezések során ezek harcértékeinek egymáshoz viszonyított arányából kell kiszámolni egy „esély” helyzetet az egyes felek sikerére, vagy kudarcára vonatkozóan (10%-os osztatokban kifejezve) és egy tíz oldalú dobókocka dobás adja meg a végső eredményt. A katonai egységek „harcértéke” egyrészt kumulatív, tehát az egyes csoportosítások számát összeadjuk, másrészt a minőségük (felszerelésük technológiai színvonala) szorzata. Egy 2M1 csoportosítás (2 „Force Factor” 1-es minőségi szinten) harcértéke 2 CF („Combat Factor”), míg egy 2M4 esetében (2 db 4-es minőségi szintű „Force Factor”) harcértéke 8 CF.
A játékosok egymással történő interakciója mellett legalább annyira, vagy talán még fontosabb is a nemzetközi környezet. Minden résztvevőnek – szűkös anyagi forrásai mellett is – folyamatosan reagálnia kell belső és külső válsághelyzetekre, terrortámadásokra, humanitárius katasztrófákra, nem-játékos országok között kirobbanó konfliktusokra.
A játék során számos olyan soktényezős lépést kell elvégeznie a játékosoknak, amelyek rámutatnak az egyéni célok elérése érdekében legoptimálisabb megoldásra. A szimuláció nemzetközi viszonyrendszere nagymértékben tükrözi a valós nemzetek kapcsolatát, így összefüggésekre épül. Hogy egy játékbeli nemzet elérje célját, fel kell ismernie azokat a lépéseket, amelyekkel az ellenfeleket kellemetlen szituációba kényszerítse vagy olyan lépésekre sarkallja, amelyek véső soron neki kedveznek. Ezek mellett a csapaton belüli együttműködés is gyümölcsöző, tehát az előrelátáson túl érdemes közösen fellépni a cél érdekében. Egy szakkollégista társam és én alkottuk az orosz csapatot. Ugyan végül nem mi lettünk a nyertesek, sikerült többé-kevésbé megvalósítani az első kört megelőzően megfogalmazott stratégiánkat. A kelet-ukrajnai területek megtartásán kívül tervben volt az ország teljes inváziója is, amelynek érdekében folyamatosan újabb és újabb erőket csoportosítottunk át a területre, miközben olyan lépéseket harangoztunk be, amelyek Európa fokozatos kiürítésére késztették a „kékeket”. Habár nem sikerült befejezni a megkezdett terveinket és még egy „évre” szükségünk lett volna a diadalhoz, kiválóan megismerhettük az egyre inkább többpólusúvá váló világrend működését és annak mozgatórugóit. (P. P.)
Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.
Szerzők: Patócskai Péter, Bartók András
