Az orosz?ukrán konfliktus újabb felvonása
A 2014 óta tartó konfliktus egy újabb mérföldkőhöz érkezett, ugyanis eddig még nem történt olyan esemény, amikor a két ország fegyveres ereje összetűzésbe keveredett volna. Ez az állapot egészen 2018. november 25-ig tartott, miután az orosz parti őrség három hadihajója rálőtt az ukrán haditengerészet három ? Odesszából Mariupolba tartó ? hadihajójára. A hadihajók elfogása után az orosz különleges erők átszálltak az ukrán hajók fedélzetére, és elfogták az ukrán haditengerészet matrózait, altisztjeit és egy hadnagyát. Ukrajna szerint az utat a nemzetközi jognak megfelelően bejelentették, ennek ellenére a ? stratégiailag rendkívül fontos, a két tengert összekötő ? Kercsi-szoros felett átívelő híd hajózható átjárójában egy orosz felségjelzésű tankerhajó állt keresztbe. Ezzel meggátolta, hogy bármilyen kereskedelmi vagy hadihajó bejusson a Fekete-tengerről az Azovi-tengerre, így az orosz haditengerészet képes ellenőrizni a térség gazdaságát is. Az ukrán haditengerészeket az oroszok Szimferopolba szállították, ahol az FSZB (Szövetségi Biztonsági Szolgálat) emberei megkezdték a kihallgatásukat. A tengerészek ellen az orosz bíróság csoportosan elkövetett, tiltott, erőszakos vagy erőszakkal fenyegető határátlépés jogcímén emeltek vádat ellenük, aminek hatására akár hat év szabadságvesztésre is ítélhetik őket.
Ukrán válasz és ENSZ BT ülése
Az incidens után azonnal összeült az ukrán nemzetbiztonsági tanács (RNBO), ahol szorgalmazták, hogy vezessék be a hadiállapotot Ukrajnában. Petro Porosenko, Ukrajna miniszterelnöke kijelentette, hogy a jogrendváltozás nem azért van, hogy háborúba kezdjenek Oroszországgal, hanem pusztán védelmi célú. Porosenko meglátása talán egy újabb fegyveres összecsapás eszkalálódását akadályozta meg a két ország között, mivel felismerte, hogy az ukrán haderő nem lenne képes megvívni Oroszországgal egy klasszikus konvencionális háborút, mivel sem haditechnikai felszereltségben, sem személyi állományban nem képes felvenni a versenyt vele.
A hadiállapotról szóló javaslatot a parlament november 26-án megszavazta, de ezt csak az ország azon megyéire terjesztették ki, amik határosak a Dnyeszter Menti Köztársasággal, valamint a Fekete- és Azovi-tenger partján fekvő területekre. A hadiállapot harminc napig fog tartani, ez alatt csak akkor sérülhetnek az ukrán állampolgárok jogai, ha az orosz beavatkozás megtörténik.
Szintén november 26-án összeült New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassák a Kercsi-szorosban kialakult incidens válaszreakcióit. Az ENSZ természetesen elítélte az orosz agressziót, és felszólította az oroszokat, hogy engedjék el az elfogott haditengerészeket. Az oroszok a tanács ülésén bejelentették, hogy az egész nem volt más, mint egy előre eltervezett provokáció a Nyugat segítségével. A francia képviselő felszólította Oroszországot, hogy biztosítsa a szabad átjárást a Kercsi-szorosban (korábban az Azovi-tengerről kijutni a Fekete-tengerre egy nap volt, míg az incidens után akár ez több napos vagy egy hetes is lehet a folyamatos ellenőrzések miatt). Az amerikai képviselő véleménye szerint a november 25-i események egyáltalán nem állnak a konfliktus rendezésének érdekében, valamint Moszkva súlyosan megsérti a nemzetközi jogot. Az ukrán küldött kérte az újabb embargók bevezetését Oroszországgal szemben, de érdemi szankciót nem sikerült tető alá hozni.
