Az idei évben június 18-20 között rendezték meg az ?orosz Davos?-ként is emlegetett Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumot, amely egyik legfontosabb eredményének a Moszkva és Athén közötti kapcsolatok szorosabbra fűzését tekinthetjük.
A Fórumon, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnök külön tárgyalásokat folytatott Alekszisz Ciprasz görög kormányfővel, a görög-orosz kapcsolatokat érintő több jelentős kérdésben is döntés született. Megállapodtak többek között a Török Áramlat gázvezeték továbbépítéséről (a vezeték görögországi kiterjesztése a megállapodásban Dél-európai Gázvezeték néven szerepel), amelynek köszönhetően az orosz földgáz Görögországon keresztül juthatna Európába. Az évi 47 milliárd köbméter kapacitásúra tervezett vezeték építését 2016-ban kezdik el, és várhatóan 2019-re fejezik be. Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter bejelentette, hogy a görög szakasz építésére egy 50-50%-os részesedésű görög-orosz vegyesvállalatot hoznának létre, amely a vezetéket is ilyen arányban felügyeli majd. A tervek szerint a mintegy két milliárd eurós beruházás költségeit az orosz állami fejlesztési bank (Vnyesekonombank) finanszírozná, a görögöknek csak később kell visszafizetniük a rájuk eső részt. A találkozón felmerült, hogy Moszkva megfontolja egy Görögországnak juttatandó esetleges pénzügyi segély lehetőségét is.
Athén és Moszkva a közös vallási és történelmi szálaknak köszönhetően hagyományosan szorosan kapcsolódik egymáshoz. Emellett hasonló álláspontot képviselnek több érzékeny politikai kérdésben. Moszkva például támogatja Athén Ciprussal kapcsolatos politikáját, Athén pedig Moszkva álláspontját Koszovó kérdésében. Ezen kívül kiemelhetjük még azt is, hogy évente átlagosan több, mint egymillió orosz turista látogat Görögországba. Athén stratégiai érdeke is azt kívánja, hogy jó kapcsolatokat ápoljon Moszkvával, tekintettel elsősorban energiafüggőségére. Görögország jelenleg földgázszükségletének mintegy 65%-át importálja Oroszországból. Moszkva mindezek mellett a görög állampolgárok számára is egyre vonzóbbnak tűnhet. Egyes európai politikusok nyilatkozatai ugyanis egyre inkább elidegenítik a görög társadalmat, amelynek egy része az Európai Unió által szabott feltételeket nemzeti megaláztatásként, megbélyegzésként éli meg. Oroszország ezzel összehasonlítva sokak számára egy baráti országnak tűnhet, amely nem ítél el, és nem kér megszorításokat – noha tudjuk persze, hogy Moszkva sem ad semmit ingyen.
A 2015 januárjában megválasztott Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) hatalomra kerülésétől kezdve gyakorol gesztusokat Moszkva felé: az újonnan megválasztott miniszterelnök például a választások megnyerését követően elsőként az orosz nagykövetet fogadta.
Az elmúlt hét folyamán az Európai Unió és Görögország illetékesei napi szinten tárgyaltak, hogy közös megoldást találjanak a közelgő görög államcsőd elkerülésére. Június 30-ig ugyanis Athén 1,6 milliárd eurót kellene, hogy törlesszen a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF). Erre azonban csak akkor lesz képes, ha lehívhatja a második mentőcsomag utolsó részletét, 7,2 milliárd eurót, amihez azonban előtte meg kell állapodnia hitelezőivel a cserébe bevezetendő reformintézkedésekről. A fizetésképtelenség megkérdőjelezné Görögország jövőjét, eurózóna-tagságának, sőt egyesek szerint akár EU-tagságának fenntarthatóságát is. A Nemzetközi Valutaalap arra számít, hogy megszületik a megegyezés. Az IMF szóvivője, Gerry Rice csütörtökön azt nyilatkozta, hogy a csődről szóló találgatások „merő spekulációk, mert úgy gondoljuk, hogy a törlesztés június 30-ig megtörténik, amint ezt a görög hatóságok nyilvánosan ki is jelentették.”
Ez a cikk a FIGYELO.HU ?Globálfalu? rovatában is megjelent a Felek közötti együttműködési megállapodás révén.
