Bevezetés

 

Azerbajdzsán és Magyarország között az elmúlt évben, években kezdődött szorosabbá válni a kapcsolat. Alábbi tanulmány röviden szeretné összehasonlítani a két ország közigazgatási, államszervezeti rendszerét, valamint a honvédelmének és katasztrófavédelmének, polgári védelmének felépítését.

 

Közigazgatás és államszervezet Azerbajdzsánban és Magyarországon

 

A dél-kaukázusi Azerbajdzsán területileg és lakosság szempontjából is csak kicsivel marad el hazánktól; 86 600 km2-es területével a 113., míg 9,590,159-es népességével a 91. a világon.[1]

A 9,5 milliós lélekszámból több, mint 90% vallja magát azerbajdzsánnak, 2% körüli a lezgek aránya, valamint jelentősebb kisebbség az orosz és az örmény (ez utóbbiak főleg Hegyi-Karabahban élnek).[2] A hivatalos nyelv az azerbajdzsáni, de a múltból eredően sokfelé beszélik az oroszt is.

Azerbajdzsán függetlenségét a volt Szovjetuniótól 1991. augusztus 30-án nyilvánította ki. Az ország hivatalos neve az Azerbajdzsáni Köztársaság (Azərbaycan Respublikası). Az alkotmányt 1995-ben fogadták el, azóta 2002-ben és 2009-ben módosították. Ennek 11. pontja kimondja, hogy „Azerbajdzsán egyetlen, sérthetetlen és oszthatatlan.”[3] Eltekintve a Nahicseván Autonóm Köztársaságtól, nincs más autonóm régió Azerbajdzsánban.[4]

Magyarországgal ellentétben Azerbajdzsán elnöki köztársaság. Habár az alkotmány kimondja a hatalommegosztás elvét[5], Azerbajdzsán elnöke testesíti meg az emberek egységét és Azerbajdzsán államiságának folyamatosságát, valamint garantálja az állam függetlenségét és a területi integritását.

2008-ig az alkotmány az elnök újraválasztását csak egyszer tette lehetővé, de 2012-ben a parlament elfogadta az indítványt, hogy az elnöki ciklusok számát nem korlátozzák. A hivatalban levő államfő Ilham Aliyev (İlham Əliyev), akit 2003 után 2008-ban is újraválasztottak.[6] Hazai és nemzetközi megfigyelők szerint egyik elnökválasztás sem felelt meg a szabad választások nemzetközi normáinak.[7]

A 2010-es parlamenti választásokon már többezer külföldi és azeri nemzetiségű megfigyelő is jelen volt, hogy felügyeljék a választások tisztaságát. A választásokat a kormányzó Új Azerbajdzsán Párt (Yeni Azərbaycan Partiyası) nyerte, a parlamentben (Mili Majlis; Milli Məclis) a 125 képviselői helyből több mint hetvenet szereztek meg.[8] Azerbajdzsánban – Magyarországhoz hasonlóan – egykamarás parlament van, amely a törvényhozói hatalmat testesíti meg. A végrehajtói hatalmat viszont az elnök gyakorolja, aki kinevezi és felmenti a kabinet tagjait, és akik neki tartoznak politikai elszámolással. Az elnök terjeszti elő az állami költségvetést a parlament elé jóváhagyásra. Ő hagyja jóvá az állami gazdasági és a szociális programokat, úgy, hogy az ő döntései kulcsfontosságúak a helyi fejlesztések, és általában, a helyi közösségek számára. A miniszterek felelősek az elnök végrehajtandó határozatainak végrehajtásáért.[9]

Az alkotmány értelmében a bíróságok és az Alkotmánybíróság gyakorolja a bírói hatalmat. Az Alkotmánybíróság kilenc bíráját a Mili Majlis nevezi ki az elnök javaslata alapján.[10] Az Elsőfokú Bíróság vizsgálja a törvények, rendeletek és más normatív jogi aktusok összeegyeztethetőségét az Alkotmánnyal és más és törvényekkel, és biztosítja az Alkotmány és a törvények értelmezését.

 

Az önkormányzatok

 

Az azeri alkotmány elismeri az önkormányzatokat. A 124. cikk és a IX. fejezet szerint, az önkormányzati tevékenységet mind a helyi végrehajtó hatóságok, valamint az állami szervek és az önkormányzatok is végzik. A helyi végrehajtó szervek vezérigazgatóit az azerbajdzsáni elnök nevezi ki és menti fel tisztségéből, illetve ő határozza meg e szervek hatáskörét.  A községi tanácsok tagjait közvetlenül választják a polgárok, hanem e tanácsok székeiről a megválasztott tanács tagjai döntenek (közvetett választás).[11] Magyarországon mind a képviselőket, mind a polgármestert közvetlenül a választópolgárok választják.[12]

Az önkormányzati választások alapelvei ugyanazok a kaukázusi országban, mint hazánkban is; tehát általános, egyenlő, közvetlen, titkos és szabad választások vannak. 18 éves kortól lehet élni a szavazati joggal, és 21 évesnek kell lenni, hogy az ember választható legyen (valamint állandó lakhellyel kell rendelkezni a választókerületben). Magyarországhoz hasonlóan 5 éves mandátumot szereznek a helyi képviselők.[13] A községi tanácstagok száma 5 és 19 között változik, attól függően, hányan élnek az adott önkormányzat területén. Összességében mintegy 20 ezer helyi tanácstagot választanak egy-egy önkormányzati választás során.

Magyarországon az önkormányzati képviselőket – a település lakosságszámától függően – vegyes választási rendszerben választják. A 10 ezer, vagy annál kevesebb lakossal rendelkező településeken 2-től 8 képviselő alkothatja a képviselő-testületet, míg a 10 ezernél nagyobb lélekszámmal rendelkező településeken egyéni választókerületekből és kompenzációs listáról kerülhetnek be képviselők a város vezetésébe (11 és 34 között változik ezek létszáma).[14]

Az első önkormányzati választásokat Azerbajdzsánban 1999-ben tartották, a legutóbbit pedig 2009-ben. A részvételi arány alacsony, mindössze 32% volt, amely jóval alacsonyabb, mint a magyarországi részvétel.[15]

Azerbajdzsánban az 500-nál kevesebb lélekszámmal rendelkező településeken az önkormányzást részben a helyi népgyűlés szokta végrehajtani, ahol a helyi lakosok is beleszólhatnak a település irányításába az önkormányzati képviselők mellett. Az ezeken a gyűléseken hozott döntések akkor érvényesek, ha a választópolgárok legalább 25 százaléka jelen van. Ezen kívül a magyarországi rendszerhez hasonlóan a kaukázusi országban is létezik a helyi népszavazás intézménye.[16]

Azerbajdzsán a Nahicseván Autonóm Köztársasággal együtt 66 adminisztratív régióra (rayon; rayonlar), 77 városra, 257 községre és 4260 kisebb falura oszlik.[17] A főváros Baku, amely 11 körzetre van osztva.

Amíg Magyarországon létezik megyei (azaz területi) önkormányzati rendszer[18], addig Azerbajdzsánban nincsen regionális önkormányzat. Minden körzet ügyeit központilag intézik, vagy pedig az állami adminisztráció körzeti megbízottjai. A Nahicseván Autonóm Köztársaságnak külön parlamentje van (Ali Majlis), 45 képviselővel. A kabinet elnökét a parlament választja, az azeri elnök javaslatára.[19]

 

Honvédelem Azerbajdzsánban és Magyarországon

 

A kaukázusi ország és hazánk honvédsége között lényeges eltérések mutatkoznak. Ezek elsősorban a környezeti, történelmi, politikai adottságokból fakadnak.

Azerbajdzsán 2010-ben elfogadott új katonai doktrínájának központjában az ország területi integritásának helyreállítása áll. A doktrína magában foglalja, hogy „az Örményország által elfoglalt területek ideiglenesen Azerbajdzsán kormányzati hatáskörén kívül állnak, amely nem csak a nemzetbiztonságban okoz károkat, hanem komoly negatív hatással van a regionális biztonságra. Ez a probléma egyre rosszabbá válik, ahogy a nemzetközi kísérletek nem vezetnek eredményre a válság megoldásában.” A doktrínában szerepel, hogy „Azerbajdzsán Örményország által elfoglalt részén etnikai tisztogatási politikát folytat az agresszor, ahol korábban azeriek éltek, és az agresszív tevékenység folytatásával a gazdasági és társadalmi infrastruktúra pusztulása megy végbe, ami negatív hatással van Azerbajdzsán nemzetbiztonságára.”[20] Mindemellett az országnak nincsen katonai szövetségese, nem tagja egyetlen katonai blokknak sem.[21] A doktrína azt is lefekteti, hogy az ország nem kíván agresszorként fellépni senki ellen sem, hacsak ellene nem lépnek fel agresszívan. Habár Örményországot nem nevezi meg, mint ellenség, a doktrína szövegéből következtetni lehet a szomszédos országra.[22]

Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájában viszont lefekteti, hogy egy országot sem tekint ellenségének, az esetleges vitás kérdéseket mindig békés úton próbálja meg rendezni. Hazánk biztonságpolitikájának alapvető keretét a NATO- és az EU-tagság jelenti. A kollektív védelem Magyarország biztonságának sarokköve. Az ország elsősorban a válságkezelő tevékenységben vállal szerepet.[23]

Azerbajdzsán 1994-ben csatlakozott a NATO békepartneri programjához, majd két évvel később a Tervezési és Felülvizsgálati Folyamathoz.[24] Ennek megfelelően, NATO-szabványok alapján alakították át haderejüket. A békemissziókban is egyre több szerepet vállal az ország, valamint a terrorizmus elleni küzdelem jegyében megnyitotta légterét a koalíciós erők számára. Mindemellett még mindig probléma az Örményországgal 1994-ben tűzszünettel lezárult konfliktus, még ma is rendszeresek a határmenti lövöldözések.[25]

Hazánk és Azerbajdzsán hadereje között jelentős számbeli eltérések vannak. Az azeri honvédség összlétszáma 381 940 fő (2010-es adat), ebből 66 940 fő fegyveres erő, 300 000 fő tartalék, 15 000 fő félkatonai szervezet tagja. A kötelező katonai szolgálat 18 hónap. [26]

A Magyar Honvédség létszáma 17 757 fő, amelyből a hivatásos állomány létszáma 8571 fő.[27] Kötelező katonai szolgálat nincsen Magyarországon.

A katonai célú kiadások az elmúlt évtizedben drasztikusan növekedtek Azerbajdzsánban. 2005 és 2011 között 375 százalékkal növelte kiadásait az ország, amelynek egy tekintélyes hányada hadianyagok importját jelenti. 2013 januárjában jelentette be Ilham Aliyev elnök, hogy az ország az előző évi 3 milliárd USD helyett ebben az évben 3,7 milliárdot fordít erre a célra.[28] Ezzel a GDP körülbelül 6%-át költi Azerbajdzsán a katonaságra.

  1. 1. ábra

Azerbajdzsáni katonai kiadások és hadianyag import millió USD-ban[29]

 

Magyarországon a katonai kiadások az utóbbi évtizedben alig, vagy egyáltalán nem haladták meg a GDP 1%-át, 2012-ben mindössze ez az adat mindössze 0,82%.[30]

A Magyar Honvédség napjainkban elsősorban békemissziós tevékenységet lát el. Az Országgyűlés határozata szerint összesen maximum 1000 főt tud küldeni az ország a különböző missziókba. Az elsődleges célországok Afganisztán, Bosznia-Hercegovina, Koszovó és Ciprus. A különböző szerepvállalások mintegy 13 milliárd forintba kerülnek 2012-ben.[31]

 

Polgári védelem és katasztrófavédelem Azerbajdzsánban és Magyarországon

 

Magyarországon a katasztrófavédelem a tűzoltóság és a polgári védelem összevonásával alakult meg 2000-ben. Jelenleg a 2011. évi CXXVIII. törvény szabályozza a katasztrófavédelmet hazánkban.[32] A Belügyminisztérium alá rendelt Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) alá 20 darab megyei igazgatóság, helyi szinten pedig 65 darab kirendeltség tartozik. Összesen mintegy 12 ezer ember dolgozik a kötelékében.[33]

2012 januárja óta a teljes központosítás jellemzi a katasztrófavédelmet Magyarországon, a tűzvédelem, a polgári védelem és az iparbiztonság is a feladatai közé tartozik.[34] Mindemellett széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszert is fenntart, az ENSZ-, a NATO- és az EU-kapcsolatok mellett több országgal is bilaterális kapcsolatot létesített az elmúlt években, többek között Azerbajdzsánnal is.[35]

A magyar kormány 2011-ben kötött megállapodást a kaukázusi országgal a katasztrófák esetén történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról.[36] A szerződés szerint a két ország kölcsönösen segítséget nyújt egymásnak egy esetleges természeti vagy civilizációs katasztrófa esetén, illetve annak megelőzésében. Ez többek között tudományos, technikai és gyakorlati tapasztalatok cseréjét jelenti, különféle tudományos konferenciák, tanulmányutak, tanfolyamok útján. A megállapodás végrehajtását a magyar részről az OKF, míg azeri részről a Veszélyhelyzeti Minisztérium (Azərbaycan Respublikası Fövqəladə Hallar Nazirliyi) végzi.

Azerbajdzsánban tehát a katasztrófavédelem miniszteriális szinten működik. Ez jelenti a központi szervezetet. Összesen 10 darab területi központra tagolódik a katasztrófavédelem[37], melyet az országban az 1998-ban meghozott Polgári Védelmi Törvény szabályozza.[38]

Amíg Magyarországon elsősorban az árvizek, belvizek okoznak problémát, addig Azerbajdzsánban az árvizek mellett a földrengések és a szárazságok miatt kell többször is beavatkoznia a hivatásos szerveknek. A nagy esőzések gyakran tönkreteszik a termést, valamint földcsuszamlásokat okoznak. A gyakori földrengések miatt 2003 óta 30 földrengésmérő állomást állítottak fel az országban, amelyek érzékelik a legkisebb földmozgásokat is.[39]

A legnagyobb földrengés az utóbbi 30 évben Azerbajdzsánban 2000-ben történt, amikor 31 ember hunyt el, míg a legpusztítóbb árvíz 1995-ben sújtotta az országot, ekkor több mint másfél millió embert érintett a katasztrófa.[40] Magyarországon a 2001-es beregi, a 2002-es dunai és a 2006-os dunai és tiszai árvíz okozta a legnagyobb károkat az elmúlt évtizedben, mint természeti katasztrófák. Ipari katasztrófák közül a 2010-es vörösiszap-katasztrófát kell kiemelnünk, melynek során 600-700 ezer m3 vörösiszap öntötte el Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely településeket. Tíz ember elhunyt, a sérültek száma meghaladta a 150-et.[41]

 

Összegzés

 

Mint a fentiekben is láthattuk, Magyarország és Azerbajdzsán közigazgatása, államszervezete, honvédelme és polgári védelme között is sok az eltérés. Ennek elsősorban természetesen történelmi és kulturális, valamint aktuálpolitikai okai vannak.

Azerbajdzsánban sokkal erősebb a központi hatalom, amelyet sokszor diktatúraként jellemez a külföldi sajtó.[42] Habár – mint azt fentebb kifejtettük – demokratikus választásokat tartanak az országban, a jelenlegi államfő, Ilham Alijev lényegében megörökölte a hatalmat apjától, Hejdar Alijevtől (Heydər Əliyev). A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet szerint az országban még soha nem tartottak szabad és tisztességes választásokat, valamint rendszerszintű a korrupció.[43] Magyarországot ezzel szemben a „megszilárdult demokrácia” kategóriájába sorolta a Freedom House nemzetközi jogvédő szervezet legutóbbi jelentésében.[44]

A legnagyobb különbséget az adja, hogy míg Magyarország a NATO- és az EU tagjaként a kollektív biztonság politikáját folytatja, valamint minden szomszédjával rendezett a kapcsolata, addig Azerbajdzsán feszült viszonyban van szomszédai közül mind Örményországgal, mind Iránnal. Előbbivel jelenleg is csak tűzszüneti megállapodás van érvényben, amely az 1988 és 1994 között lezajlott Hegyi-karabahi háború hozadéka, és még mindig súlyos teherként nehezedik a két ország kapcsolatára. Mint azt fentebb is kifejtettük, az azeri vezetés éppen ezért jelentős összegeket áldoz honvédsége fejlesztésére, ellentétben a magyar kormánnyal.[45]

Mindenesetre azt is meg kell jegyeznünk, hogy Azerbajdzsán számít az egyik legdemokratikusabb, legszekulárisabb muzulmán nemzetnek a világon. Az országban működnek a helyi önkormányzatok, bíróságok, még ha nem is teljesen autonóm módon, de mindenképpen van az embereknek beleszólási joguk a helyi- és nemzeti szintű döntésekbe. Azerbajdzsán emellett egyre több erőfeszítést tesz azért is, hogy előbb-utóbb a NATO, majd az EU tagja lehessen.[46]

Mindezen különbségek ellenére Magyarország és Azerbajdzsán között az elmúlt években egyre jobb viszony alakult ki. Ennek történelmi előzményei is vannak[47], jelenleg pedig elsősorban gazdasági, politikai téren (de – mint azt korábban kifejtettük – például a katasztrófavédelem területén is) figyelhető meg ez a tendencia.[48]

 

Felhasznált irodalom

 

Lásd a lábjegyzetekben!

[1] Forrás: https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/aj.html (Letöltve: 2013-06-07)

[2] Congress of Local and Regional Authorities – Local and regional democracy in Azerbaijan [resolution, reccomendation]. https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?id=1982467&Site=COE&BackColorInternet=C3C3C3&BackColorIntranet=CACC9A&BackColorLogged=EFEA9C (Letöltve: 2013-06-07). A továbbiakban: Democracy in Azerbaijan i. m.

[3] Azerbajdzsán Alkotmánya. (Azərbaycan konstitusiyası) http://azerbaijan.az/portal/General/Constitution/doc/constitution_e.pdf (Letöltve: 2013-06-07)

[4] Az alkotmány 134. cikke (I és II) szerint „Nakhchivan Autonóm Köztársaság autonóm terület az Azerbajdzsáni Köztársaságon belül. A Nakhchivan Autonóm Köztársaság az Azerbajdzsáni Köztársaság szerves részét képezi.”

[5] Azerbajdzsán Alkotmánya 7. cikk, III. bekezdés.

[6] A 2003-as 76 százalékos támogatottság után 2008-ban már a szavazatok 88 százalékát kapta Aliyev. http://kitekinto.hu/europa/2010/11/06/azerbajdzsan_valaszt#.UbRQPL2ouYQ (Letöltve: 2013-06-09)

[7] Democracy in Azerbaijan i. m.

[8] Forrás: http://www.ipu.org/parline/reports/2019_E.htm (Letöltve: 2013-06-09).

[9] Tehát elmondható, hogy Magyarországgal ellentétben, ahol a köztársasági elnöknek jórészt reprezentatív feladatai vannak, Azerbajdzsánban az elnök központi szerepet tölt be. Democracy in Azerbaijan i. m.

[10] Tehát itt is megfigyelhető az elnöki túlsúly. Azerbajdzsán Alkotmánya 130. cikk, I–II. bekezdés. Magyarországon az Országgyűlés választja meg az alkotmánybírákat, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával. Magyarország Alaptörvénye 24. cikk. http://www.kormany.hu/download/0/d9/30000/Alaptörvény.pdf (Letöltve: 2013-06-09) (A továbbiakban: Alaptörvény)

[11] Democracy in Azerbaijan i. m.

[12] 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról 12. és 13. paragrafus. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1000050.TV&celpara=#xcelparam (Letöltve: 2013-06-12)

[13] Alaptörvény 35. cikk. Illetve Democracy in Azerbaijan i. m.

[14] 2010. évi L. törvény, II. fejezet.

[15] Meg kell jegyezni, hogy hazánkban is viszonylag alacsony volt a részvételi arány a legutóbbi, 2010-es önkormányzati választásokon (47%). Bódi Ferenc – Bódi Mátyás: Hol vannak a választók? In: Politikatudományi Szemle, XX/I., 69. o.

[16] Democracy in Azerbaijan i. m.

[17] Forrás: http://www.azstat.org/statinfo/demoqraphic/en/001_1.shtml (Letöltve: 2013-06-09).

[18] Forrás: https://kozigazgatas.magyarorszag.hu/intezmenyek/450132/450154 (Letöltve: 2013-06-09).

[19] Nahicseván helyzetét az azeri alkotmány VIII. fejezete tárgyalja. Democracy in Azerbaijan i. m.

[20] Gerencsér Árpád: A Kaukázus katonai viszonyai. http://oroszvilag.hu/?t1=elemzesek_interjuk&hid=3606 (Letöltve: 2013-06-09). (A továbbiakban: Gerencsér i. m.)

[21] Forrás: http://milaz.info/en/news.php?id=6544 (Letöltve: 2013-06-09).

[22] Azerbaijani Defense Policy and Military Power. http://www.sldinfo.com/azerbaijani-defense-policy-and-military-power/ (Letöltve: 2013-06-09). (A továbbiakban: Azerbaijani Defense Policy… i. m.)

[23] Magyarország Biztonsági Stratégiája. http://www.kormany.hu/download/f/49/70000/1035_2012_korm_hatarozat.pdf (Letöltve: 2013-06-09)

[24] Planning and Review Process – PARP.

[25] Nagy László: Azerbajdzsáni helyzetkép. http://www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2006/3/2006_3_8.html#4 (Letöltve: 2013-06-09). A továbbiakban: Nagy László i. m.

[26] Gerencsér i. m.

[27] Válasz a K/7300. számú „Mekkora a Magyar Honvédség tényleges létszáma?” című írásbeli kérdésre. Honvédelmi Minisztérium, 2012. június 6. http://www.parlament.hu/irom39/07300/07300-0001.pdf (Letöltve: 2013-06-09).

[28] Azerbajdzsán növeli katonai kiadásait. http://www.honvedelem.hu/cikk/35923 (Letöltve: 2013-06-09)

[29] A diagram forrása: Azerbaijani Defense Policy… i. m.

[30] Forrás: 2011. évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi központi költségvetésérõl. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100188.TV (Letöltve: 2013-06-09)

[31] Válasz a K/7835. számú, „Pontosan mennyibe kerülnek a Honvédség külföldi missziói?” című írásbeli kérdésre. Magyar Honvédség, 2012. július 10. http://www.parlament.hu/irom39/07835/07835-0001.pdf (Letöltve: 2013-06-09)

[32] 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100128.TV (Letöltve: 2013-06-10)

[33] Forrás: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_szervezeti_abra (Letöltve: 2013-06-10).

[34] Forrás: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_bemutatkozas (Letöltve: 2013-06-10).

[35] Forrás: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_nemzetkozi_ketoldalu (Letöltve: 2013-06-10).

[36] 238/2011. (XI. 18.) Kormányrendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és az Azerbajdzsáni Köztársaság Kormánya között a katasztrófák esetén történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100238.KOR&celpara= (Letöltve: 2013-06-10).

[37] Forrás: http://euroeastcp.eu/en/national-civil-protection-authorities3.html (Letöltve: 2013-06-10).

[38] Law of Azerbaijan Republic on Civil Defence. http://www.mia.gov.az/index.php?/en/content/29094/ (Letöltve: 2013-06-10)

[39] Emin Nazarov: Azerbaijan – Country Report, 14–15. o. http://www.adrc.asia/countryreport/AZE/2011/FY2011A_AZE_CR.pdf (Letöltve: 2013-06-10)

[40] Forrás: http://www.preventionweb.net/english/countries/statistics/?cid=11 (Letöltve: 2013-06-10).

[41] Forrás: http://vorosiszap.bm.hu/ (Letöltve: 2013-06-10).

[42] http://my.telegraph.co.uk/hatefsvoiceofpeace/hatefsvoice/81/dictatorship-covered-in-oil/ (Letöltve: 2013-06-19).

[43] Az olaj csillogása takarja el az azeri rezsim sötét arcát. http://hvg.hu/vilag/20120903_Ilham_Aliyev_elnok_es_Azerbajdzsan_valodi (Letöltve: 2013-06-19)

[44] Freedom House: a magyar demokrácia utolsó a kategóriánkban. http://www.vg.hu/kozelet/politika/freedom-house-a-magyar-demokracia-utolso-a-kategoriankban-406013 (Letöltve: 2013-06-19)

[45] Nagy László i. m.

[46] Azerbajdzsán: a szekuláris muszlim modell. http://schopflingyorgy.hu/hir/azerbajdzsan_a_szekularis_muszlim_modell/ (Letöltve: 2013-06-19)

[47] Mint arról Azerbajdzsán budapesti nagykövete, Vilajat Gulijev is beszélt egy 2013. júniusi interjúban. http://www.origo.hu/itthon/20130607-interju-azerbajdzsan-magyarorszagi-nagykovetevel.html (Letöltve: 2013-06-19)

[48] Erősödő magyar kapcsolatok Azerbajdzsánnal. http://www.magyarhirlap.hu/kulfold/erosodo-magyar-kapcsolatok-azerbajdzsannal (Letöltve: 2013-06-10)