Főoldal Általános Kim nevet a végén? – Észak-Korea játékai

Kim nevet a végén? – Észak-Korea játékai

Írta
433
0
Megosztás
Kim Dzsongun bejelenti, hogy a KNDK-ban továbbra sincs koronavírus-fertőzött. (Forrás: Business Today)

Bevezetés

Észak-Korea, vagy hivatalos nevén a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (a továbbiakban: KNDK) egy kifejezetten zárkózott, a mai napig sztálinista elveket valló kelet-ázsiai ország, amely több szempontból is fenyegetést jelent szomszédjai számára Az utóbbi pár évben megszaporodott számú rakétakísérleteik nyugtalanságra adnak okot, de a fennálló információhiány miatt is a hírszerzők célkeresztjébe került az ország.

Mind Dél-Korea, mind az USA figyelemmel követi az eseményeket a diktatúrában. Az idei év eddig nem telt eseménymentesen a diktatúrában, a KNDK kvázi a figyelem középpontjába került az elmúlt hónapokban: egyrészről a már említett rakétatesztekkel, másrészről a koronavírus-járványra adott sajátos válaszával, illetve Kim Dzsongun rejtélyes eltűnésével. Cikkemben ezt a három eseménycsoportot fogom körüljárni.

Tárgyalás

Keljfel-Hwasong 

Észak-Korea leginkább rakétakísérleteivel hívta fel magára a figyelmet az elmúlt években. Olyan interkontinentális hordozórakétákat teszteltek és tesztelnek azóta is, amelyek nukleáris tölteteket képesek eljuttatni Dél-Koreába, Japánba és az USA-ba, illetve a közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták fejlesztése is napirenden van, illetve rövid hatótávolságú rendszerekkel is folynak kísérletek.

Észak-Korea jelenleg 27 különböző típusú rakétával rendelkezik, amelyek egy része még fejlesztés alatt áll, hatótávolságuk 40 kilométertől 13 ezer kilométerig terjed, de 10 ezer kilométer az a távolság, amelyet a legnagyobb hatótávú működő egység tud fedezni. Az ország egyébként egészen régóta foglalkozik ballisztikus rakéták fejlesztésével, már van egy elavult koncepció is az arzenáljukban. Ennek ellenére nem kérdéses, hogy Kim Dzsongun vezetése alatt több rakétakísérletet hajtottak végre, mint elődei alatt összesen és a nukleáris robbanófejek fejlesztése is új erőre kapott 2011 óta.

A Hwasong-15 interkontinentális ballisztikus rakéta. (Forrás: Missile Threat)

2017 volt az az év, amikor tetőzött a tesztkilövések száma, ekkor 25 alkalommal indítottak rakétát, de már 2014-ben is igen magas volt ez a szám (18). A kísérletek száma az ezt követő években sem csökkent, viszont 2018-ban egyetlen kilövés sem történt.

2017-ben a már említett legnagyobb hatótávolságú rakétát, a Hwasong-15-öt is tesztelték. A 13 ezer kilométerre kilőtt töltetekkel az Egyesült Államok szárazföldi területeinek egészét tudnák fenyegetni. A 2017. november 28-i tesztkilövés alkalmával a rakéta 4500 kilométeres magasságot ért el és az indítás helyétől 960 kilométerre távolodott el. Ezekből az adatokból szakértői számításokkal állapították meg a 13 ezer kilométeres hatótávolságot, de feltételezhető, hogy a teszt során nem a valódi nukleáris robbanófej súlyával terhelték a rakétát, így valójában kisebb távolságon belül hatékony. Phenjan hivatalos közleménye szerint a Hwasong-15 egy szuper nehéz töltet szállítására is alkalmas, de akár több kisebb töltettel és penetrációs eszközökkel is felszerelhető.

2018-ban végül bekövetkezett az enyhülés és Kim Dzsongun leült tárgyalni Donald Trumppal a Koreai-félsziget atommentesítéséről, az első szingapúri csúcs kecsegtető eredménnyel zárult, azonban a 2019. februárjában megtartott második találkozó nem hozta meg a várt megállapodást, mivel a két fél érdekei nem egyeztek és egyikük sem volt hajlandó engedni. Alig pár nappal később már arról szóltak a hírek, hogy a KNDK helyreállítja az egyik rakétakísérleti telepét Phenjantól 30 kilométerre. Áprilisban már kilövéseket is végrehajtottak, holott Kim ígéretet tett a tesztek és a nukleáris töltetek fejlesztésének felfüggesztésére. 2019-ben végül 20 próbakilövést hajtottak végre, amelyek közül 19 esetben rövid hatótávú ballisztikus rakétákat lőttek ki, egy estben pedig tengeralattjáróról indítottak kísérleti fegyvereket. Ismét fontosnak tartom azonban hangsúlyozni, hogy semmi sem biztos Észak-Koreával kapcsolatban. A szakértők egyetértenek abban, hogy Észak-Korea több kilövést is elhallgathatott.

A március 20-i rövid hatótávolságú rakéta teszt. (Forrás: Rodong Sinmun)

Idén eddig csak márciusban hajtottak végre teszteket, méghozzá elég sokat. Ezidáig ebben a hónapban végezték a legtöbb kísérletet a rezsim történelmében egy hónap alatt, összesen kilenc rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát indítottak. Az első tesztek március 2-án történtek, utána március 8-án, 20-án és 28-án lőttek ki többnyire KN-24 és KN-25 rövid hatótávolságú rakétákat. Ezek a típusok közül csak KN-24 áll fejlesztés alatt, de a tesztek nagyobb részében a már működőképes KN-25-öt használták, így a kísérletek nagyobb valószínűséggel voltak hadgyakorlatok, amelyek során a kezelőszemélyzetet igyekeztek a rakétarendszerek irányítására felkészíteni.

Ugyanakkor fontos látnunk, hogy a koronavírus-járvány miatt a Koreai Néphadsereg morálja jó eséllyel visszaesett, mivel amerikai források szerint korábban 30 napig nem volt példa semmilyen gyakorlatra. Egy ilyen hosszú szünet után egyértelmű, hogy intenzívebb hadgyakorlatok következnek, mivel így visszaállítható a sereg morálja.

Ri Szongvon, Észak-Korea új külügyminisztere. (Forrás: Korea Pool/ AFP)

2020-ban más külpolitikai szempontból fontos események is történtek a Koreai-félsziget északi részén. Januárban két minisztert váltottak le, egyikük a külügyminiszter, a másik a védelmi miniszter. Ri Jongho külügyminiszter helyére Ri Szongvon, az országegyesítés ügyével foglakozó kormánybizottság vezetője került, védelmi miniszternek pedig Kim Dzsongvan-t nevezték ki. Ri Szongvon új tisztsége azért is érdekes, mert minimális külügyi tapasztalattal rendelkezik, ugyanakkor rendkívül éles nyelvű és makacs. Leghíresebb megnyilvánulása ennek, amikor dél-koreai üzletembereknek kívánta, hogy akadjon torkukon az étel, mert elégedetlen volt a két Korea közti gazdasági kapcsolatok alakulásával.

Utóbbi tulajdonsága Phenjannak azért jöhet jól, mert az esetlegesen újrainduló atom-leszerelési tárgyalásokon lépéselőnybe kerülhet az USA-val suemben, ugyanis Ri Szongvon jó eséllyel nem fogja engedni, hogy Észak-Koreát előnytelen helyzetbe hozzák és képes lesz megvédeni az ország érdekeit a USA-val szemben. Kim Dzsongvanról annyit tudunk, hogy magas rangú tiszt a Koreai Néphadseregben, ahogyan Ri Szongvon is.

Itt a vírus, hol a vírus

A koronavírus-világjárványra Észak-Korea elég gyorsan, már februárban határai teljes lezárásával reagált, illetve Phenjanban látványos korházépítés indult. Ez elméletben megfelelő lépés lenne a fertőzések megelőzésére, azonban a KNDK északi, Kínával közös határán államilag jóváhagyott csempésztevékenység folyik, amelyet nem tudjuk, hogy érint-e a határzárlat. Amennyiben nem, úgy ezeken az útvonalakon könnyedén bejuthatott az országba a járvány.

A hivatalos álláspont szerint Észak-Koreában a mai napig nincsen fertőzött. Az állítás valóságtartalma valószínűleg minimális, nagyon kicsi az esélye, hogy a szomszédos Dél-Koreából, ahol gócpont alakult ki ne kerüljön kórokozó az északi szomszéd területére, de a szintén szomszédos Kína és az előzőekben már említett csempészet sem támasztja alá a diktatúra narratíváját. Március elején a Dél-koreai Hírügynökség híradásai szerint a halottak száma 180, a fertőzés miatt elkülönítettek száma 3700 volt csak a hadsereg soraiban. Forrásuk szerint a vezetés mindent megtett, hogy se információk, se a fertőzés ne kerülhessen ki a fegyveres testületen kívülre.

Április elején még egyetlen Észak-koreai folyóirat sem foglalkozott a járvánnyal, de az ország tisztviselői humanitárius segítséget kértek. Leginkább a járvány kezeléséhez szükséges védőfelszerelések és tesztek képezték a kért csomagok tartalmát. Ezt a tényt is figyelembe véve szinte biztosak lehetünk benne, hogy hamis információt közöl Phenjan hivatalos kommunikációja. Több az országhoz köthető szakértő is aggodalmát fejezte ki, ugyanis az ország egészségügye kifejezetten elmaradott, kvázi nem lenne képes kezelni a járvány komolyabb kitörését.

Bújócska   

Kim Dzsongun, a KNDK  2011 óta regnáló diktátora úgy került áprilisban a figyelem középpontjába, hogy lényegében eltűnt onnan, vagyis hetekig semmi hír nem érkezett róla. Április második fele a vele kapcsolatos találgatásokról szólt a világ sajtójában, nem volt olyan hírportál, amely legalább egy cikket ne tett volna közzé az esetről.

Kim Dzsongun egy korábbi képen. (Forrás: AFP)A folyamat kezdetének április 15-e tekinthető, amikor a vezér nem jelent meg nagyapja, Kim Ir Szen születésnapjának tiszteletére rendezett megemlékezésen, illetve egyéb ilyenkor szokásos tevékenységei is elmaradtak, mint apja, Kim Dzsong Il Kumszuszan-emlékpalotai mauzóleumában tett látogatása. Az akkor aktuális szakértői találgatások még semmi komoly problémát nem sejtettek a háttérben, csupán Phenjan szigorú járványvédelmi intézkedéseivel magyarázták a jelenséget.

Kim Dzsongun vonata a műholdas képen Vonszanban. (Forrás: Reuters)

A következő hét elején már arról szóltak a hírek, hogy Kim Dzsongun műtéten esett át, a CNN állítása szerint komplikációk is felléptek. A DailyNK c. napilap híre alátámasztja a teóriát, amelynek értelmében április 12-én a Legfőbb Vezető szív- és érrendszeri beavatkozáson esett át és egy üdülővárosban lábadozott ezt követően. További megerősítése ennek a feltevésnek, hogy azokban a napokban a Phenjanhoz közeli Vonszanban valószínűleg Kim saját speciális vasúti szerelvényét látták műholdas felvételeken. A lap szerint a beavatkozást a vezér életmódja tette szükségessé, a dohányzás, az elhízás és a túl sok munka vezetett kardiovaszkuláris rendszerének kimerüléséhez. Tény az is, hogy nagyapja, valamint apja is szívelégtelenség miatt vesztette életét, tehát örökölhette az erre való hajlamot. A híreket végül Dél-Korea cáfolta, ugyanis nem állt rendelkezésre információ hasonló eseményekről.

Miután Észak-Korea nem adott információt, a diktátor pedig nem jelent meg nyilvánosan a spekuláció új szintre lépett. A különböző elméletek széles spektrumon mozogtak Kim Dzsongun halálától és utódjának keresésétől, egészen a másik végletig, ami szerint végig minden a legnagyobb rendben volt. Biztosat a mai napig nem tudunk, de a kelet-ázsiai ország nem függesztette fel nemzetközi kommunikációját, továbbra is küldött ajándékokat Kim Dzsongun nevében. Mind Dél-Korea, mind az USA cáfolták, hogy szokatlan tevékenységről lenne tudomásuk. Olyan feltevés is szárnyra kapott, hogy a Legfőbb Vezér a COVID-19 által okozott tüdőgyulladás tüneteitől szenved, amivel egy a szív- és érrendszeri műtétében és annak utókezelésben közreműködő kínai orvos fertőzte meg.

Olyan pletykák is terjedtek Dél-koreai körökben, hogy Kim Phjongil, Kim Dzsongun nagybátyja a Kína-párti elit támogatásával magához ragadta a hatalmat, miután a Legfőbb Vezért nem sikerült felébreszteni a kómából. A szóbeszéd szerint Kim Jodzsongot, a diktátor nagyhatalmú húgát letartóztatták ezzel félreállítva őt az útból, illetve Kína tárgyalásokba fogott az Egyesült Államokkal Észak-Korea jövőbeli ellenőrzéséről.

A Dél-koreai vezetés és hírügynökségek szinte minden Kimmel kapcsolatos feltételezést cáfolt, vagy igyekezett cáfolni, ugyanis meglehetősen kevés a kézzelfogható, valóban hiteles információ Észak-Koreával kapcsolatban.

Az állítólagos Kim Dzsongun a május 1-jei gyárlátogatáson. (Forrás: KCNA)

A vezér első nyilvános megjelenésére, több mint két hét után május 1-én történt, amikor megjelent a Sunchon-ban épült új műtrágyagyár megnyitóján. Ő maga vágta át a szalagot, fogadta a munkások lelkes üdvözlését. Húga Kim Jodzsong is vele volt a jeles alkalom során.  Az első olyan esemény, amely valamelyest megerősítette, hogy Kim Dzsongun életben van április 26-án történt. Ezen a napon a KCNA(Korean Central News Agency, Észak-Korea hivatalos központi hírügynöksége) hírt adott a Legfőbb Vezér élő videójáról, amelyben üdvözölte a  Vonszan-Kalma partvidéken dolgozókat. A diktátor egészségesnek tűnik a felvételen, de pontosan nem lehet tudni, hogy mikor vették filmre a képsorokat. Ennek fényében a koreai hírügynökség fellépése egyfajta reakcióként is értelmezhető a spekulációkra, így annak ellenére, hogy hivatalos forrásból származott az információ, továbbra sem kezelték tényként, hogy Kim Dzsongun földi pályafutása nem fejeződött be.

A diktátor nyilvános megjelenése azonban nem szűntette meg a találgatásokat. Május 3-án Jennifer Zeng kínai emberi jogi aktivista Twitter– bejegyzésben hívta fel a figyelmet az „új” és a „régi” Kim Dzsongun közti különbségekre, utalva ezzel arra, hogy a diktátort egy hasonmás helyettesíthette Sunchonban. Rajta kívül feltűntek az apró eltérések más felhasználóknak is. Később azonban kiderült, hogy a képek nagyobb része manipulált, csak ügyes szerkesztésnek köszönhetőek a diszkrepanciák, például a vezér fogazatában tapasztalható különbségek. Egyébként a Legfőbb Vezértől nem áll távol a hasonmások alkalmazása, 2017-ben videofelvétel készült, amelyen saját dublőreivel társalog, így a gyanú bizonyos szinten jogos.

A történet itt véget is érhetne, de Kim Dzsongun ismét eltűnt a kamerák látószögéből és május 1-23-a között, ismét három hétig nem jelent meg nyilvánosan. Május 23-án a Koreai Munkapárt Központi Katonai Bizottságának ülésén elnökölt, ahol új irányelveket fogadtak el a nukleáris elrettentés fokozására. Nem áll rendelkezésre információ arról, hogy Kim hol tartózkodott abban a 22 napban, amíg nem látták nyilvánosan.

Befejezés

Kim Dzsongun kétségkívül a világ egyik azon politikusa, akit a legtöbb titok övez, többek között életkorára vonatkozóan sincsenek pontos adatok. Az áprilisban tapasztalt felszívódás is pontosan ezért eredményezett egy nagy horderejű találgatás- hullámot és ezért kapott ekkora médiavisszhangot az eset. Ugyanakkor nem kizárólagosan ez áll a háttérben, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy egy kormányváltás az esetek legnagyobb részében az adott ország politikáját is megváltoztatja. Amennyiben Kim Dzsongun helyére más politikus kerülne, úgy lehetőség nyílna Észak-Korea visszacsatolására a világ vérkeringéséhez, amivel mind az ország, mind a nemzetközi közösség jól járna.

A KNDK kétségkívül a világ legelszigeteltebb állama, éppen ettől válik érdekes témává, ugyanakkor kockázattá is. Bár a mai hírszerzési technikák már elég kifinomultak a sötétben tapogatózás megelőzésére, nem árt az óvatosság az interkontinentális rakétákat fejlesztő, illetve feltehetően atomfegyverrel rendelkező rezsimmel. Bár kicsi a valószínűsége, hogy elhúzódó háború robbanjon ki, amelyben az ország az agresszorként lépne fel, érdemes megfigyelni a jelenlegi nemzetközi kapcsolatainak alakulását, illetve figyelembe venni arzenálja méretét és minőségét.

A fegyverkezés azonban Észak-Korea végéhez is vezethet, ugyanis a gazdaságot a hadseregfejlesztés alá rendelték, ami szinte törvényszerűen egyéb stratégiailag fontos ágazatok hanyatlásához vezetett, mint az egészségügy. Ahogyan az már korábban is taglaltam az ország egészségügye alkalmatlan lenne egy nagyobb járvány kezelésére.

Úgy gondolom, hogy a KNDK továbbra is erős fókuszt fog kapni a világ sajtójában és továbbra is hírszerzői megfigyelés alatt fog állni a jövőben. Nehéz megjósolni, hogy milyen irányba fog változni az ország és a világ viszonya. Nem kizárható a nyitás, de a további izoláció sem.

Írta: Patocskai Péter