A világ fejlett országainak nagy része mára lakosságukat tekintve multikulturális. Ennek oka, hogy barátságosabb körülményeket keresve a szegényebb, kevésbé fejlett régiókból sokan vándorolnak be Ezek a bevándorlók rendszerint a célországétól nagyban eltérő kultúrában szocializálódnak és bőrszínük, vallásuk sem egyezik az ott megszokottal

Cikkemben az iszlám követőivel és az ellenük irányuló erőszakos cselekedetekkel foglalkozom. Mielőtt a kifejtésbe kezdenék, fontosnak tartom tisztázni az iszlamofóbia definícióját: ellenszenv vagy előítélet a muszlimokkal szemben, főként mint politikai erővel szemben. Ez az ellenszenv a rasszizmusból ered és bizonyos személyekben gyűlöletté érhet.

Az EUMC jelentése szerint Európában az muszlim közösség tagja napi szinten szembesülnek diszkriminációval. Nehezebben kapnak állást, ennek következtében lakhatási körülményeik is szerényebbek és az oktatásban nyújtott teljesítményük is alul marad az átlagoshoz képest. A riport kitér a kisebbség lélekszámára is, amely 13 millió a kontinensen, ezzel a lakosság 3,5%-át teszik ki az egykori bevándorlók leszármazottai.

Néhány esetben ez a jelenség nem állt meg puszta megkülönböztetésnél, nemegyszer fordult elő, hogy erőszakos, több halálos áldozatot követelő cselekménnyé fajult az ellenszenv. Ezek az esetek többnyire a sztereotípiák és a rasszizmus keveredésére vezethetőek az elkövetők elméjében.

Tárgyalás

Az elmúlt évtizedben (2010-2019) hat alkalommal történt olyan belföldi terrorcselekmény, amelynek az iszlám közösség, vagy a bevándorláspárti baloldali politika volt a célpontja. Ezeket néhány fontos jellemzőjükkel egy táblázatban fogom röviden ismertetni, ezt követően néhány fontosabbat kiemelve, azokat részletesen elemzem, a többiről pedig rövid leírást adok.

A táblázatból jól kivehető a növekvő tendencia, az, hogy az évtized vége felé haladva sűrűsödnek az események, de az áldozatok száma a legtöbb esetben nem haladja meg a tizenötöt, az összesen 509 érintett 95%-a kettő támadás során vesztette életét vagy sérült meg.

Ennek fényében nem meglepő módon ezt a két atrocitást vetem alá részletes elemzésnek. Az egyik a norvégiai vérengzés, a másik pedig a Christchurch-ben történt mészárlás. Utóbbi esetében a táblázatban két külön sort elfoglaló eseményeket egyben tárgyalom, kiemelt figyelmet fordítva az elkövetőre. A többi eset részletei kevésbé érdekesek, de mivel valamekkora összefüggés megfigyelhető köztük, rövid kitekintés erejéig azokat is bemutatom.

A két eset rendelkezik közös vonásokkal, ami nem meglepő tekintve, hogy az új-zélandi merénylő a 2011-es támadásból merített ihletet, sőt állítása szerint kapcsolatba is lépett a norvég merénylővel.

Norvégia

2011. július 22-én délután fél négy környékén egy autóba rejtett pokolgép robbant Oslo kormányzati negyedében, Jens Stoltenberg, akkori miniszterelnök irodájának közelében. A robbanás 8 ember életét követelte, a sérülések nagyobb része is itt történt. A tettes, Anders Breivik több robbanószerkezetet is elrejtett a környéken, amelyek közül végül csak egy sült el.

A káoszt kihasználva Breivik magát rendőrnek kiadva egy gépkarabéllyal és egy pisztollyal felszerelkezve Ut?ya szigetére ment, ahol a kormányon lévő Munkáspárt ifjúsági tábora található. Itt 69 fiatallal végzett, többségüket közvetlen közelről fejbe lőve, csupán két fiút hagyott életben, egyiküket életkora miatt (9 éves volt), a másikat azért, mert önmagára emlékeztette.

Az ut?yai lövöldözés során egyszer megpróbálta magát feladni a merénylő és tárcsázta a rendőrséget, ám miután nem kapott választ folytatta a vérengzést. A rendőrök megérkezése és az első lövések között megközelítőleg 60 perc telt el. Ez a késlekedés visszavezethető az oslói eseményekre, ugyanis nem állt rendelkezésre helikopter, ugyanakkor nem elhanyagolható a tény, hogy a sziget a fővárosból indulva kényelmes tempóban is elérhető 45 perc alatt gépjárművel és komppal, a távolság mindössze 35 kilométer. Breivik azonnal megadta magát.

A tettes július 25-én állt először bíróság elé, ahol lényegében minden kérését elutasították, így nem jelenhetett meg egyenruhában és nem olvashatott fel kiáltványából. Ezen a tárgyaláson további nyolchetes elzárás lett az ítélet, amely során a külvilágtól szinte teljes mértékben izolálták, csak ügyvédjével kommunikálhatott. Pszichológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a férfi teljesen beszámítható, végig tudatosan cselekedett.

Az említett kiáltvány egy igen tekintélyes mű. A nagyjából 1500 oldalas közlemény címe 2083: Európai Függetlenségi Nyilatkozat. Breivik a dokumentumot a támadás napján nevét angolosítva, angol nyelven töltötte fel az internetre. A 2083 arra az évre utal, amikor egyes elképzelések szerint véget fog érni a Nagy Európai Polgárháború, amelynek eredményeképpen a muszlimokat deportálják Európából.

Az írás inkább egy naplóra hasonlít, amelyben az elkövető leírja hogyan készült fel a támadásra, milyen erőfeszítéseket tett az akció, vagy ahogyan ő nevezi küldetés sikeréért. Az első bejegyzés 2002-ből származik, ebben a szerző az európai Templomos Lovagok nyolcadik vezetőjeként mutatkozik be és egy ellenállási mozgalomra hivatkozik, amelynek célja Európa ?iszlamizációjának? megfékezése.

A kiáltványban képek is helyet kaptak a szerzőről és a nagy terv állapotáról, illetve folyamatosan beszámol arról, hogyan fejleszti fizikai felkészültségét és mentálisan miképpen készül a merényletre.

A kiáltvány egy része Ted Kaczynski^[1] hasonló jellegű írásából származik, némi módosítással, állítja a Documnet.no honlap, amely anti-iszlamista tartalmakkal foglalkozik és Breivik cikkeit is rendszeresen jelenítették meg.

Breivik végül addig erősködött a bíróságon, amíg engedélyezték, hogy felolvasson írásaiból, szavai több társadalmi probléma miatt hibáztatta az iszlám közösséget, mintegy felszólítás volt a kisebbség felszámiására. Az ügyének tárgyalásain, amikor belépett terembe karlendítéssel köszöntötte a bent tartózkodókat. Tetteiért sohasem kért és nem is tervez bocsánatot kérni a halottak hozzátartozóitól, állítása szerint, ha lehetne újra megtenne mindent, amit 2011. július 22-én tett.

Breivik végül a norvég törvények szerint kiszabható legsúlyosabb büntetést, 21 éves szabadságvesztést kapott, úgy hogy miután letöltötte az még egyszer ugyanennyivel meghosszabbítható. Szakértők szerint élete végéig börtönben lesz, szigorított őrizetben.

Breivik védelmének érdekében saját szintet kapott a börtönben, így igyekeznek távolt  tartani a többi fogvatartottól. Annak ellenére, hogy a norvég börtönökben tapasztalható körülmények kifejezetten humánusak, Breivik több pert indított, amelyekben embertelen állapotokra panaszkodott Egyik keresete 2016-ban sikerrel zárult. Ekkor emberi jogaira hivatkozva kérte, hogy elhagyhassa a magánzárkát.

Bár ebben az esetben az áldozatok közül csak néhányan voltak muszlimok, iszlamofób támadásnak tekinthetjük a háttérben meghúzódó elvek miatt. Az akciót teljes mértékben a szélsőjobboldali ideológiák hatják át, tulajdonképp tiltakozásról beszélhetünk a muszlimok nagyarányú bevándorlása ellen. Ezzel magyarázható a robbantás és a lövöldözés helyszíne is. Lényegében a baloldali nézeteket támadta. Az egyik fiút a táborban azért hagyta életben, mert úgy vélte, hogy biztosan nem képes egyetérteni az általa gyűlölt ideológiákkal.

A merényletek tökéletesen ki voltak tervelve, a kiáltvány szerint több, mint kilenc éves előkészítési folyamat előzte meg, ebben az időszakban sikeresen titokban tartotta tervét.

Christchurch

2019. március 15-én a norvégiai terrortámadásra kísértetiesen hasonlító események történtek az új-zélandi Christchurch-ben. Egyetlen merénylő, két különböző helyszínen 50 ember életét oltotta ki és majdnem ugyanennyit megsebesített. A két helyszín az Al Noor és a Linwood mecsetek voltak, az áldozatok kivétel nélkül muszlim hívők voltak.

Brenton Tarrant, az elkövető Breivikhez hasonlóan kiáltványt fogalmazott meg, ám ez nem sokban hasonlít a norvég merénylő írásához. Ez a kiáltvány 87 oldalas, borítóval és egyéb sallangokkal együtt. Tarrant irománya első részében olyan kérdésekre válaszol, amelyek felmerülhetnek személyével és a merénylettel kapcsolatban, mintegy megindokolva tettét, magát a megmentő szerepébe helyezve.

A második rész már valódi kiáltvány, itt hosszasan taglalja a nyugati világ hanyatlását, amelyért az alacsony születésszámot és az muszlim közösséget okolja. Felhívja a figyelmet arra, hogy a termékenységi ráta sokkal magasabb a bevándorlók körében, mint az európai^[2] lakosság körében, így szépen lassan lecserélődik a népesség. Ezzel az elővetített folyamattal magyarázható a kiáltvány címe, a The Great Replacement, magyarul A Nagy Kicserélődés.

Tarrant kitér a ?hamis bálványok?-ra is, azaz olyan hírességekre, akik véleménye szerint helytelen értékeket képviselnek, mint például a hedonizmust. Az említett celebritások között megtalálható többek között Freddie Mercury és Madonna is.

Kiemelném még azt a szakaszt, amelyikben az amerikai fegyvertartási szabályokat bírálja és reményét fejezi ki, hogy miután véghezvitte a merényletet átgondolják azokat. Az USA-val kapcsolatosan korábban kitért Trump-ra is, akiben kiváló képviselőjét látja elveinek, de vezetőként inkompetensnek tartja. Az utóbb említett két részben erősen megfigyelhető Candace Owens^[3] hatása.

Tarrant kiáltványában azt állítja, hogy Breivik-el megbeszélte terveit és a Templomos Lovagok vezetője áldását adta terveire. A kiadvány néhol humoros hangvételű, sokszor hivatkozik mémekre.

A merényletet, pontosabban annak egyik felét 17 percen keresztül élő videóban közvetítette a tettes Facebook-oldalán. A videó még napokkal később is elérhető volt és jól kivehető rajta mi történt.13 óra 40 perc körül érkezett meg, alig hat percet töltött a mecsetben, ezalatt 42 embert ölt meg. Amint belépett az Al Noor mecset épületébebe gyilkolni kezdett, válogatás nélkül férfiakat, nőket és gyerekeket végzett ki, sokszor közvetlen közelről tüzelve. Amikor kiürült a gépkarabélyának tára a férfi kisétált az utcán parkoló autójához, ahol fegyvert váltott, majd további 3 percig gyilkolt. A kiérkező rendőrök látták távozni a tettest, de nem gyanakodtak, nem vették üldözőbe.

13 óra 55 perckor a merénylő megérkezett a Linwood mecsethez, ahol hasonlóak voltak a tervei, de nem találta meg a bejáratot, így az ablakokon keresztül nyitott tüzet az imádkozókra.  Ez volt az egyik oka annak, hogy ebben az esetben alacsonyabb, nyolc volt a halottak száma, ugyanis ezzel időt adott fedezéket keresni a bennlévőknek. A másik redukáló tényező egy férfi hősiessége volt. Abdul Aziz egy bankkártya-olvasóval vette fel a harcot a támadóval, ezzel menekülésre késztetve őt. Miután Tarrant autóba ült, Aziz a saját elejtett fegyverét utána dobva betörte a hátsó szélvédőt, amivel jelentősen megkönnyítette a rendőrség dolgát a tettes kézre kerítésében.

Az elfogás 21 perccel az első riasztás után történt, 14 óra 5 perc környékén. Félve az esetleges további támadásoktól a hatóságok 14 óra 11 perckor lezártak minden iskolát a városban. A mecsetek környékén több autóba rejtett pokolgépet is találtak, amelyeket a rendőrség tűzszerészei hatástalanítottak.

A norvégiai esethez hasonlóan itt is elmondhatjuk, hogy nagyon jól megtervezett a merénylet, szinte az internetre készült. A közvetítés, a félreérthető kiáltvány és még egy fontos tény támasztja alá ezt az állítást: az elkövető fegyvereire iszlámellenes szlogeneket és olyan hadvezérek neveit festette, akik győztes hadjáratot vezettek muzulmán seregek ellen vagy sikeresen védekeztek a támadásuk ellen, ezzel megvédve Európát. Ezen a listán szerepel Hunyadi János és Horogszegi Szilágyi Mihály, illetve Luxemburgi Zsigmond mellett a Quebec-i merénylő Alexandre Bissonette neve is.

Tarrant saját bevallása szerint is osztja a Templomos Lovagok és Breivik iszlamofób nézeteit, illetve elkötelezett ökofasiszta. Rajongott az egykori keresztes lovagokért és lovagrendekért és a világ szinte minden pontjára elutazott, ahol harcoltak. Utazásai során Magyarországon is megfordult.

A merénylőt idén március végén 92 vádpontban találták bűnösnek. Az ügyészség vádpontjai 51 rendbeli gyilkosság (egy sérült életét vesztette a kórházban), 40 rendbeli gyilkossági kísérlet és terrorizmus voltak.  Az ítélethirdetés ugyan a koronavírus járvány miatt elmaradt, de valószínű, hogy Tarrant élete hátralévő részét börtönben tölti.

Kiáltványában Tarrant kitér erre is, jóslata szerint Nelson Mandelához hasonlóan 27 év szabadságvesztés után elengedik és Nobel-békedíjjal jutalmazzák tettéért. A pszichológiai szakvélemény alapján Breivikhez hasonlóan, Tarrant is teljesen tudatosan cselekedett, a férfi beszámítható.

Tettével egy jelentős eredményt biztosan elért: Új-Zéland szigorított a fegyvertartási szabályain. 2019. decemberéig 32000 fegyvert gyűjtöttek be a lakosságtól.

Továbbiak

A táblázatban szereplő további merényletek ugyan nem kaptak akkora visszhangot, mint a kettő részletesebben tárgyalt eset, nem mehetünk el jelentőségük mellett. Ezekben az esetekben is emberek haltak és sérültek meg, csupán azért, mert egy közösség tagjai voltak és különböztek támadójuktól.

Az időrendet megtörve a 2017. június 19-én Londonban történt ramming-támadással kezdeném az elkövetés módszerének különlegessége miatt. A ramming lényegében szándékos gázolást jelent, melynek során a merénylő rendszerint nagyméretű gépjárművel a tömegbe hajt. Egyes esetekben pokolgép kíséri a támadást. A Finsbury Parkban történt merénylet során nem robbant bomba. Darren Osbourne, az elkövető egyszerűen az imádkozók közé hajtott egy furgonnal. A gázolás egy férfival végzett és további kilenc muszlim sérült meg.

2017. januárjában a Quebec-i Iszlám Kulturális Központban a korábban már említett, akkor 27 éves Alexandre Bissonette rántott fegyvert az esti imáról távozókra. Gépfegyvere meghibásodott, így pisztolyával folytatta a lövöldözést, ami jelentősen csökkentette az áldozatok számát. A nyomozás során kiderült, hogy Bissonette legfőbb motivációja a félelem volt. Attól rettegett, hogy őt vagy a családját terrortámadás éri, és böngészési előzményei alapján a támadást megelőző napokban szélsőjobboldali portálokat is látogatott. Végül öt emberrel végzett és további hatot sebesített meg.

A Bayonne-ban történt lövöldözés teljes mértékben iszlamofób cselekedet volt, amelyet a Christchurch-i események inspiráltak. A 84 éves elkövető kettő idős férfira nyitott tüzet, mindketten súlyosan megsérültek, de felépültek.

Lezáró gondolatok

Az iszlamofóbia veszélye a kiszámíthatatlanságban és az irányíthatatlanságban rejlik. Mivel többnyire magányos elkövetőkról beszélünk, akiknek semmilyen bűnügyi előéletük sincs, nem lehetséges felkészülni az esetleges jövőbeli merényletekre. Ahol muszlim közösség van, ott idővel kialakul egy olyan, többnyire vékony réteg, akik a kialakult sztereotípiák miatt ellenzik a diverzitást. A fent tárgyalt esetek elkövetői  is ennek a rétegnek tagjai, akiket túlfűtött az ideológia, vagy éppen a félelem, ám ettől cselekedetük nem lesz helyénvaló.

Nem feledkezhetünk el azonban azokról az esetekről sem, amelyekben muszlim terroristák intéztek támadást Európa és a fejlett világ országai ellen, így a 2015-ös párizsi merényleteket, vagy a 2001-es World Trade Center elleni támadást. Ezek az események nagyban hozzájárultak a muszlimokról kialakult negatív sztereotípiákhoz.

Írta: Patocskai Péter

^[1] Ted Kaczynski 1978 és 1996 között 16 bombát robbantott az Egyesült Államokban, célpontjai főként muszlimok voltak.

^[2] Európainak tekinti Európa, Észak-Amerika és az Ausztrál kontinens (beleértve Új-Zélandot is) keresztény, főként europid lakosságát.

^[3] Candace Owens amerikai politikai aktivista, Donald Trump támogatója.