A húsvét előtti héten kifejezetten feszültté vált a légkör Ukrajna keleti részén, az oroszbarát szakadárok által ellenőrzött Donbasz-régióban. Oroszország jelentős mennyiségű katonát és haditechnikai eszközt vezényelt a térségbe, amellyel ismét a világ vezetőinek látómezejébe került a 2014 óta tartó konfliktus.

Angela Merkel és Emmanuel Macron mellett Antony Blinken, az USA külügyminisztere is aggodalmát fejezte ki a mozgósítás miatt. Joe Biden elnök telefonon biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt az USA támogatásáról, amennyiben eszkalálódna a szembenállás.

A kérdésben felszólaló orosz és ukrán felek kölcsönösen, de egymástól függetlenül kiemelték, hogy féltik a tavaly július óta az ukrán kormányzati erők és a szakadárok között fennálló tűszünetet, mindkét fél a másik provokatív fellépése miatt aggódik. Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője és az ukrán elnök is a polgárháború kiújulásától tart, nem egy orosz-ukrán háborútól. Moszkva hangsúlyozta, hogy szeretné elkerülni a szakadárok és a kormányerők újabb összecsapásait. Álláspontjuk szerint erőik nem vettek és nem is kívánnak részt venni a donbaszi összecsapásokban, az egyezmények betartását sem képesek kikényszeríteni, összességében nem jelentenek fenyegetést senki számára. Dimytro Kuleba, ukrán külügyminiszter nyomatékosította, hogy Ukrajnának nem érdeke a krízis további mélyítése, a legkevésbé sincs szüksége az országnak egy háborúra. Kuleba ugyanakkor tájékoztatást adott arról, hogy nem csak Donbasz környékén, de az északi határok mellett és a Krím-félszigeten is megfigyelhető, hogy emelkedik az orosz katonai jelenlét szintje. Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter április 1-én arról beszélt, hogy a donbaszi válság eszkalációja végeredményben Ukrajna végét jelentené.

A tűzszünetet egyébként számos alkalommal szegték már meg, csak idén 16 ukrán katona vesztette életét és további 69 szenvedett sérülést, a szakadárok nem közöltek adatokat veszteségeikről. A legkirívóbb eset március 26-án történt, amikor négy ukrán egyenruhás halt meg. A kormányzat véleménye szerint tüzérségi támadás, míg a másik oldal tolmácsolásában taposóakna robbanásának következtében történt az ominózus eset. Érdekes adalék, hogy a kormányerők szerint olyan ágyúkból adtak le rájuk lövéseket, amelyeket a tűzszüneti egyezmények szerint nem birtokolhatnak a felek.

Zelenszkij szerint tipikus, az orosz hadművészetre jellemző mozdulat, hogy határ menti hadgyakorlatokkal feszélyezett helyzetet teremtenek, amellyel akár hibás lépésre is tudják kényszeríteni a másik felet. A NATO álláspontja hasonló a kérdésben, a szövetség provokációként kezeli Oroszország mozgósítását. A Kreml felhívta a NATO figyelmét, hogy amennyiben növelné ukrajnai jelenlétét, válaszlépésekre számíthat. Utóbbi jól mutatja, hogy ebben a szituációban egy ellenmozgósítás csak elmérgesítené a konfliktust. A NATO ennek ellenére növelte az Európában tartózkodó erőinek harckészültségét.

Az, hogy háború készülődik-e egy kifejezetten nehéz kérdés. Egyes szakértők szerint csupán annyiról van szó, hogy a Kreml teszteli Joe Biden-t és a Biden-adminisztrációt. Arra lehetnek kíváncsiak, hogy Washington meddig hajlandó elmenni Ukrajna védelmében. Nem kizárható az sem, hogy a felvonulás egyfajta válasz a májusra tervezett, ukrajnai Defender Europe 2021 NATO-hadgyakorlatra. Április 3-án több orosz politikus is megszólalt az ügyben, egyetértettek abban, hogy a gyakorlat Ukrajnát egy Oroszország elleni háborúra készíti fel.  Figyelemreméltó addíció, hogy az orosz hadsereg kifejezetten aktív volt az elmúlt időszakban, feltűnően sokszor szálltak fel NATO-gépek, hogy Kelet- és Észak-Európa felett orosz repülőket fogjanak el és értesülések szerint három nukleáris robbanófejjel felszerelt rakéta kilövésére alkalmas tengeralattjárót vezényeltek az Északi-tengerre.

Nem kérdéses, hogy olyan szituáció alakult ki Ukrajnában, ami magában hordozza a 2014 óta lezáratlan polgárháború ismételt fellángolásának esélyét. Nehéz megmondani mi lesz az események következménye, az azonban tisztán látható, hogy a donbaszi konfliktus a Biden-adminisztráció első komoly próbája a nemzetközi színtéren.

Címlapkép: Donyeck, 2021. április 9.
Az ukrán elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Volodimir Zelenszkij ukrán államfő (j) látogatást tesz a Donyeck térségben 2021. április 9-én. Kijev szerint az orosz hadsereg nagyjából harminc zászlóaljat csoportosított a határ orosz oldalára, az ukrajnai Donyec-medence megszállt területeire és az Ukrajnától a nemzetközi jog szabályainak megsértésével elcsatolt Krím félszigetre.
(Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat)