2021. június 18-án Iránban ismét elnökválasztást tartanak. A 2005-2013 között két cikluson át az elnöki posztot betöltő Mahmud Ahmadinezsád újabb indulást fontolgat. Már indulásának szándéka is számos vitát gerjesztett az országban. Bizonyos közvéleménykutatások szerint óriási népszerűségnek örvend, különösen a kevésbé képzett és kevésbé tehetős irániak körében, ami elsősorban kormányzása éveinek nosztalgiájával függ össze, amikor az olajárak magasak, a kormányzati elosztások igen széles körűek voltak. Miközben a Haszan Rouháni elnöksége alatt történt nagy korrupciós esetek miatt Ahmadinezsádra, mint szent emberre tekintenek vissza egyes irániak, vannak, akik őt okolják Irán nemzetközi elszigeteltségének fokozásáért.[1] Megfigyelők szerint azonban az ország legfelsőbb vallási vezetője, Ali Khamenei soha nem engedné meg, hogy Ahmadinezsád ismét elinduljon.
A vallási tekintélyek nyilvánvalóan nem bíznak benne, a kritikusok pedig egy neveletlen gyermekhez hasonlítják, akit nem lehet megszelídíteni. Függetlenül attól, hogy ő végül ismét részt vesz-e a választásokon, sokan azt gondolják, hogy továbbra is befolyásolni fogja a politikát. Saeid Golkar, amerikai Irán-elemző így fogalmazott róla: „Ha a legfőbb vezető meghal vagy a rendszer összeomlik, ott akar lenni, hogy kitöltse a vákuumot.„[2] Sokan úgy vélik, hogy a következő elnök, bárki is legyen az – olyan keményvonalas lesz, mint ő. Jelenleg a járvány ugyan korlátozza Ahmadinezsád politikai tevékenységét, ennek ellenére a szociális médiára támaszkodó populista tevékenysége aktív, sőt, olyan képek is megjelentek róla a médiában, melyeken rajongóinak autogramot oszt.[3]
Az 1979-es iszlám forradalom alapjaiban változtatta meg Irán társadalmát. Az elit és az értelmiség meghatározó része elhagyta az országot, nem sokkal ezután pedig Irakkal folytatott háború (1980-1988) rendkívüli emberveszteségeket okozott, melynek emléke ma is mélyen él az iráni társadalomban. A Khomeini ajatollah által kidolgozott iszlám kormányzás modellje (velájat-e faqíh) egyfajta síita modernizációs kísérletként társadalmi igazságosságot ígért, miközben a népességrobbanás és növekvő urbanizáció tovább alakította a társadalmat. A lakosság és a vezetés közötti egyre nagyobbra nyíló szakadékot a nagyarányú munkanélküliség is mélyítette. Ez tette lehetővé Mahmud Ahmadinezsád győzelmét 2005-ben, aki társadalmi igazságosságot hirdetett, egyszerű életmódjával és korrupciómentes politikájával pedig hitelessé és népszerűvé vált a tömegek szemében.
Ahmadinezsád fiatal éveiben az iráni Forradalmi Gárda (a rendszer és a forradalom biztonságáért felelős fegyveres erő) egyik különleges egységének, a Baszídzs Milíciának, azaz az Elnyomottak Mobilizációs Erői egységének volt a tagja.[4] Nagyobb ismertségre Teherán polgármestereként (2003-2005) tett szert, a nép egyszerű, konzervatív fiaként, aki átlagemberként öltözködött, kockás inget viselt, egyszerű dzsekijével pedig divatot teremtett. Beszédében az egyszerű emberek szlengjét használta, ami élesen elválasztotta őt a vallási vezető réteg kifinomult, emelkedett szóhasználatától, stílusától. Olyan akciói, mint pl. hogy segített az utcaseprőknek a szemetet eltakarítani, még népszerűbbé tették az egyszerűbb társadalmi csoportokban. 2005-ös megválasztásának hátterében az iráni új politikai osztály katonai-biztonsági rétegének felemelkedése állt, mely fokozatosan szembekerült az 1997-2003 között az elnöki hatalmat gyakorló reformer elnökkel, Mohamed Khátamival. A réteg keményvonalasainak képviselőjeként Ahmadinezsád vitatta Khomeini ajatollah örökségének pragmatista és reformista definícióit és közvetlenül Khomeini forradalmi örökségéhez tért vissza. Populista szlogenjeire hivatkozva 2005-ös győzelmét gyakran úgy jellemzik, hogy ?a választást a mártírok vérével nyerte?. Ahmadinezsád és katonai-mobilizációs csapata a populizmust és a társadalmi igazságosságot mutatta be Khomeini örökségének, mint az iszlám forradalom alapvető eleme. Magukat pedig ?elvorientáltnak? hirdették, azaz a nép olyan gyermekeinek, akik hűek maradnak a forradalom eredeti elveihez. A disztribúciós igazságszolgáltatás, ?az olajpénznek az emberek asztalához vétele? és a gazdasági korrupció elleni küzdelem tehát Ahmadinezsád legfőbb jelszava volt, és hatékonyan mozgósította a korábbi reformista vezetés által elhanyagolt városi és vidéki szegényeket. Ezért nem csak a konzervatívok, hanem a Legfőbb Vezető is támogatta őt a 2005-ös elnökválasztáson.[5]
Ahmadinezsád Irán első és egyetlen laikus elnöke volt,[6] aki kezet csókolt a Legfőbb Vezetőnek, amit elődjei, és Khomeini tanítványai, soha nem tettek meg. Az osztályalárendeltségnek ez a szimbolikus gesztusa rányomta bélyegét Ahmadinedzsád viselkedésére, és ezt mintegy ellensúlyozandó, határozott és erős elnökként kívánt megjelenni, az új politikai osztály keményvonalas csoportjától körülvéve. Ahmadinedzsád elnökként felélesztette politikájában a forradalmi populizmust, mely a síita iszlámon belül is konzervatívnak számító vallási meggyőződéssel párosult. Meszbáh-Jazdi ajatollah tanítását követve a küszöbön állónak hitte a rejtőzködő imám visszatérését, és arra törekedett, hogy jogalapot szerezzen az imám közvetlen áldására.
Ahmadinezsád külföldön hirtelen és meglehetősen kétes hírnévre tett szert: újonc lévén a külpolitikában, nemzetközi megszólalásai, külpolitikai kijelentései, különösen az első időszakban, komoly feltűnést keltettek forradalmi hangvételük miatt. Rendszeres kirohanásokat intézett az Egyesült Államok, Izrael és az arab országok ellen.[7] Bár az iráni nukleáris program körüli vita és az ENSZ BT szankciói végigkísérték elnöki ciklusait, és ő jelentette be 2006 áprilisában, hogy Irán immáron rendelkezik az urándúsítás képességével,[8] a nukleáris program már az ő elnökségét megelőzően elkezdődött, és utána is folytatódott, míg a megállapodás ? mára megkérdőjeleződött dicsősége ? már a következő elnök, Haszan Rouháni és külügyminisztere, Dzsavád Zaríf nevéhez fűződik.
Bár Ahmadinezsád második elnökké választásának körülményeit ma is sokan vitatják ? emlékezetes, hogy országos tüntetéshullám követte, melynek leverése ellenségei populista rendbontónak nevezték[9] -, Khamenei ajatollah kiállt mellette, de az elnökség végére nyilvánvalóvá vált, hogy Ahmadinezsádnak nemcsak azért kell elhagynia az elnöki posztot, mert az alkotmány értelmében folyamatosan két időszakot tölthet ugyanaz a személy.
A következő, 2017-es elnökválasztás előtt, Ahmadinezsád ismét bejelentette, hogy indulna, de jelölését az Őrök Tanácsa, a jelölteket ellenőrző (szűrő) testület elutasította.[10] Emellett a Legfőbb Vezető sem támogatta arra hivatkozva, hogy indulása ?nem áll Irán érdekében?.[11] A 2021-es elnökválasztásra készülve az iráni társadalmat legjobban izgató kérdése, hogy vajon ez alkalommal vajon elindulhat-e Ahmadinezsád ? azaz nem kap-e ismét ellentétes értelmű tanácsot a Legfőbb Vezetőtől vagy az Őrök Tanácsa nem nyilvánítja-e alkalmatlannak az indulásra -, illetve ha mégis elindulhat, vajon milyen eredményt tud majd elérni. A Donald Trump által elrendelt szankciók és hatásainak terhe alatt, valamint az Iránt sújtó koronavírusjárvány árnyékában esetleges támogatottságának mértéke megjósolhatatlan.
Források:
– Arjomand; Said Amir; After Khomeini; Oxford; 2009
– Al-arabiya.net; Former Iranian president Ahmadinejad will run in next elections if approved: Report; Published: 06 June ,2020.01.17
URL: https://english.alarabiya.net/News/middle-east/2020/06/06/Former-Iranian-president-Ahmadinejad-will-run-in-next-elections-Media-reports
– Economist.com; Does Mahmoud Ahmadinejad want to be president of Iran again?; 2021.02.28. URL: https://www.economist.com/middle-east-and-africa/2021/02/20/does-mahmoud-ahmadinejad-want-to-be-president-of-iran-again
– Fox News; Amy Kellogg, Could former Iranian President Mahmoud Ahmadinejad be back?; 2021.01.28 URL: https://www.foxnews.com/world/could-ahmadinejad-be-back
– Gheissari, Ali, Contemporary Iran, New York 2009.
– N. Rózsa, Erzsébet; Hagyomány és Modernitás; A Nemzeti Közszolgálati Egyetem saját kiadása, Budapest, 2020
– Radio Farda; Behrouz Turani, Ahmadinejad Is Ready For A Political Comeback In Iran- Are You Ready?; 2020.06.07.
URL: https://en.radiofarda.com/a/ahmadinejad-is-ready-for-a-political-comeback-in-iran/30657600.html
– Donya-e-eqtesad.com/ ?????????? ????? ?????? ?? ??? ?? ????/ ???????? ????? ????? ???? ?? ???????? ????
– www.khabaronline.ir/news/ ????? ?????????? ???? ?? ???????? ???? ??????? ??????
[1] Fox News; Amy Kellogg, Could former Iranian President Mahmoud Ahmadinejad be back?; 2021.01.28
[2] Economist.com; Does Mahmoud Ahmadinejad want to be president of Iran again?; 2021.02.28.
[3] Radio Farda; Behrouz Turani, Ahmadinejad Is Ready For A Political Comeback In Iran- Are You Ready?; 2020.06.07.
[4] Economist.com; Does Mahmoud Ahmadinejad want to be president of Iran again?; 2021.02.28.
[5] Economist.com; Does Mahmoud Ahmadinejad want to be president of Iran again?; 2021.02.28.
[6] Al-arabiya.net; Former Iranian president Ahmadinejad will run in next elections if approved: Report; Published: 06 June ,2020.01.17
[7] Economist.com; Does Mahmoud Ahmadinejad want to be president of Iran again?; 2021.02.28.
[8] N. Rózsa, Hagyomány és Modernitás, 101
[9] Economist.com; Does Mahmoud Ahmadinejad want to be president of Iran again?; 2021.02.28.
[10] Al-arabiya.net; Former Iranian president Ahmadinejad will run in next elections if approved: Report; Published: 06 June ,2020.01.17
[11] Economist.com; Does Mahmoud Ahmadinejad want to be president of Iran again?; 2021.02.28.
Írta: Bosnyák Henrietta
Címlapkép: Teherán, 2017. április 12. Mahmúd Ahmadinezsád, korábbi iráni államfő (k) a gy?zelem jelét mutatja, miután felvetette magát az iráni elnökválasztáson induló jelöltek listájára a teheráni belügyminisztériumban 2017. április 12-én, az ötnapos jelöltállítási id?szak második napján. A politikus a lépéssel ellenszegül Ali Hamenei, az iszlám köztársaság legf?bb vallási és politikai vezet?je utasításának, aki felszólította, hogy ne induljon a május 19-i államf?választáson. Ahmadinezsád szándéka érvényesítéséhez Irán egyik legbefolyásosabb testületének, az Őrök Tanácsának jóváhagyása szükséges. (Forrás: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)
