Irán
Iráni atomalku: nehéz, de nem reménytelen tárgyalások
Az Európai Unió elnökletével Bécsben újrakezdődtek a tárgyalások egy Iránnal történő újabb megegyezés céljából. A 2015-ben megkötött Közös Átfogó Cselekvési Terv (JCPOA) az Iránnal szembeni nemzetközi szankciók feloldása érdekében korlátozni kívánta annak nukleáris programját. Viszont 2018 tavaszán Donald Trump egyoldalú döntése következtében az Egyesült Államok kilépett az alkuból. Irán ezt követően megtagadta a szerződésben kötött vállalásait és visszatért a magasabb dúsítású urán előállításához.
Habár az Egyesült Államok és Irán továbbra sem hajlandóak egymással kétoldalú tárgyalásokat folytatni, mindketten nyitottnak bizonyultak arra, hogy az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, valamint Oroszország és Kína alkotta vegyesbizottság keretei között Bécsben vitassák meg a 2015-ös atomalkuhoz való visszatérés feltételeit. Joe Biden korábban kijelentette, hogy újra csatlakozni kíván az atomalkuhoz, amennyiben Teherán vállalja, hogy visszatér a 2015-ben vállalt kötelezettségeihez.
Érdekes módon az Egyesült Államok mellett Kínának lehet a legnagyobb befolyása a tárgyalásokon. Amellett, hogy nemrég Peking 25 évnyi együttműködésről és ezen belül 400 milliárd dolláros befektetésről kötött Iránnal megállapodást, melynek komoly szerepe volt abban, hogy Teherán ismét a tárgyalóasztalhoz ült.
Az iráni vezetés számára kritikus fontosságú lehet az ország gazdaságát megbénító nyugati szankciók lehetőleg egyidejű feloldása. Habár a résztvevők a bécsi tárgyalások első fordulóját ?konstruktívnak? értékelték, az idő mégis szorít: két hónapon belül Iránban választások lesznek, és nem tudni milyen mértékben fogja ez befolyásolni a közel-keleti ország jövőbeni tárgyalási hajlandóságát.
Irán szerint ?terrortámadás? történt natanzi urándúsítóban
Üzemzavar történt vasárnap a Natanz városa mellett található atomerőműben. Az iráni források szerint az elektromos hálózat hibásodott meg, emberi sérülést, illetve sugárszennyezést nem jelentettek.
Ali Akbar Szálehi, az Irán Atomenergia Szervezetének (AEOI) vezetője szerint nem baleset történt, hanem szándékosan okozták az üzemzavart ?nukleáris terrorizmusnak? nevezve azt. Szálehi továbbá az atomalkuhoz kötötte az esetet kijelentve, hogy olyanok követhették el, akik ellenzik az iránt súlytó gazdasági szankciók feloldásáért folytatott nukleáris tárgyalásokat.
A natanzi létesítményben éppen az esetet megelőző napon helyezték üzembe az új, nagyobb teljesítményű urándúsító centrifugákat. Ez alkalomból Haszan Róháni elnök is beszédet mondott Teheránból. Az új centrifugák nyíltan sértik a 2015-ös megegyezésben foglaltakat, de amióta Donald Trump amerikai elnök kivonult az atomalkuból, Irán sem tekinti magára nézve kötelezőnek a benne foglaltakat.
Nem meglepő módon a Moszad ténykedését sejtik a háttérben. Az izraeli hatóságok természetesen nem kommentálták az esetet, de a Jerusalem Post hírszerzési forrásokra hivatkozva a keletkezett üzemzavart a Moszad akciójának tartja, és szerintük a kár jóval súlyosabb, mint ahogy azt Teherán állítja.
2010-ben derült ki, hogy egy valószínűleg közös amerikai-izraeli fejlesztésű Stuxnet nevű vírussal fertőzték meg a natanzi létesítmény számítógépes rendszerét, amely jelentősen visszavetette Irán nukleáris programját.
Arik Barbing, a Sin Bet kiberbiztonsági részlegének korábbi vezetője szerint a mostani esetben nem az okozott kár, hanem maga az üzenet a fontos.
?Azt feltételezem, hogy nem történt valós kár a natanzi reaktorban. De az iráni bejelentés a nukleáris kapacitások növeléséről, majd ez az üzemzavar, mind azt mutatják, hogy valaki csendesen figyelmeztette őket, hogy ne lépjenek át egy bizonyos vonalat. Ez egy igen erős üzenet, amely lényegében így szól? Én most csak az áramellátást kapcsoltam le, de akár sokkal többre is képes lennék.?(?) Az irániak nyilvánvalóan tisztában vannak vele, hogy sebezhetőek.?
Tavaly júliusban rejtélyes robbanás rázta meg a natanzi létesítményt, amelyet az iráni hatóságok szintén szabotázsakciónak tartanak. Az esetet követően Teherán bejelentette, hogy közeli hegy belsejében kialakított földalatti létesítménybe telepítené át az urándúsító kapacitásait. A megkezdett munkálatokat azóta műholdképek igazolják.
Szaúd-Arábia
Újabb kivégzések Szaúd-Arábiában
?Árulás és ellenséggel való együttműködés? vádjával három katonát végeztek ki Szaúd-Arábiában. Habár a kivégzettek neve nyilvánosságra lett hozva, a szaúdi hatóságok nem fejtették ki hogyan, illetve melyik ellenséggel működtek együtt az elítélt katonák.
A rendszerkritikus emigráns újságíró, Dzsamál Hasogdzsi 2018 októberi meggyilkolása óta a világban érezhetően nagyobb figyelmet kapnak a királyságban elkövetett emberijogi visszaélések. Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet adatai szerint Szaúd-Arábiában kiadott halálos ítéletek száma a világon is kimagasló. Csak 2019-ben 184 embert ítéltek halálra a királyságban, amely a jogvédő szervezet adatai szerint is egy rendkívül magas szám. Habár a kiadott halálos ítéletek többsége kábítószer birtoklásával és gyilkossággal hozható összefüggésbe, a politikai ellenzékkel és a rendszerkritikus újságírókkal szemben alkalmazott szigor mértéke alapján minden egyes kivégzés aggodalomra ad okot a királyságban.
Irak
Pápai látogatás Irakban
Március 5-én Ferenc pápa Irakba utazott, ezzel megkezdve négynapos, történelmi jelentőségű látogatását az országban. A pápa elmondása szerint a ?remény zarándokaként? utazott Irakba, ahol többek között keresztény menekültekkel, az iraki síita nagyajatollahval; Ali asz-Szisztánival, találkozott, valamint az Iszlám Állam által elpusztított templomokat látogatott meg, továbbá Moszul városában misét tartott.
A nagyajatollah látta vendégül otthonában, Nedzsef szent városában a katolikus egyházfőt, ahol megvitatták az iraki keresztény és muszlim közösség békés együttélésének lehetőségeit. A találkozóról készült közleményben asz-Szisztáni azt írta, hogy az iraki keresztényeknek békében és biztonságban, az alkotmányban biztosított jogokkal, hasonlóan a többi állampolgárhoz, kell élniük Irakban. A két vallási vezető közötti tiszteletet mutatta, hogy Ferenc pápa levette cipőjét, mielőtt belépett az ajatollah szobájába, asz-Szisztáni pedig állva köszöntette az egyházfőt.
A pápa iraki látogatásának fő üzenete az erőszak, a szélsőségesség megszüntetése, valamint az egyre fogyatkozó keresztény közösség szerepének növelése, jogaik védelme.
Szíria
Megnövekedett az erőszakos fellépések száma a menekült táborokban
Az Észak-Szíriában található al-Hol menekülttáborból március végén érkezett a hír, miszerint több tinédzser korú menekült halt meg erőszakos cselekmények között. Év eleje óta 40 felnőtt és két gyermek meggyilkolását jelentették, ezek közül csak március hónapban 16 haláleset történt. Al-Holban hozzávetőlegesen 60 ezer ember van elszállásolva, ebből 22 ezer, legalább 60 nemzetiségű gyerek kényszerül a táborban élni.
A kurd biztonsági erők legfőbb feladata most az Iszlám Állam követőinek felszámolása al-Hol területén, ezért egy nagyszabású akciót indítottak el a Szíriai Demokratikus Erők, a Kurd Népvédelmi Egységek, valamint a Női Védelmi Egységek közreműködésével. Márciusban egy torborzót és több, az Iszlám Állam csoport tagjainak családtagjait tartóztattak le a tábor területén.
A tíz éve tartó háború hatására 6,6 millió szír menekült és 6,7 millió lakóhelyét elhagyni kényszerülő fő van világszerte. Az ENSZ jelentése szerint több, mint 13 millió embernek van szüksége humanitárius segítségnyújtásra az országban. António Guterres, az ENSZ főtitkára kihangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösségnek segítséget kell nyújtani a konfliktus megoldásában és elősegíteni a szír menekültek helyzetét.
Izrael
Maradt a patthelyzet Izraelben
Az újabb parlamenti választás eredménye sem hozott nagy mértékű elmozdulást a Netanjáhu-párti, illetve Netanjáhu-ellenes erők küzdelmében. Továbbra is kérdéses sikerül-e kormányt alakítania Netanjáhunak (neki van a legnagyobb esélye és elsőként is ő lett megbízva vele), vagy pedig több mint egy évtized után át kell adnia a miniszterelnöki széket.
A pártok által megszerzett mandátumok:
Netanjáhu-támogató blokk összesen: 52
- Likud (jobboldali): 30
- Sász (ultraortodox): 9
- Egyesült Tóra Judaizmus (ultraortodox): 7
- Vallásos Cionisták (szélsőjobb): 6
Netanjáhu-ellenes blokk összesen: 57
- Jes Átid (centrista): 17
- Kék-Fehér (centrista): 8
- Jiszráél Béténu (szekuláris): 7
- Munkapárt (baloldali): 7
- Új Remény (jobboldali): 6
- Közös Lista (arab): 6
- Merec (baloldali): 6
Nem elkötelezett, ún. ?királycsinálók? összesen: 11
- Jáminá (jobboldali): 7
- Ráám (arab): 4
Líbia
Normalizálódni látszik a helyzet Líbiában
Az októberben aláírt genfi fegyverszünet óta több pozitív irányú változáson átment a líbiai belpolitika. Megalakult és hivatalba lépett az átmeneti kormány, ami a decemberi választásokig gyakorolja a hatalmat. Ezt az ideiglenes kormányt mindkét oldal elfogadta és a hatalomátadás sikeresen végbement. Márciusban a német, az olasz és a francia külügyminiszter látogatott Líbiába, hogy kifejezze támogatását és megkezdjék a diplomáciai kapcsolatok kialakítását az új kormányzattal. A találkozó során az új miniszterelnök Abdul Hamid Dbeibah kiemelt feladatként jelölte meg az országban tartózkodó külföldi erők kivonását. A korábban két frakcióra szakadt országban mindkét fél alkalmazott nem-állami szereplőket. Ezeket részben az adott oldalt pártoló államok biztosították. A GNA esetében a törökök juttattak el szíriai zsoldosokat az országba, míg a keleti kormányzatot Oroszország támogatta a Wagner csoport nevű katonai magánvállalaton keresztül. Az említetteken felül jelentős számú szudáni zsoldos is részt vett a harcokban. A nemzetközi térbe való visszatérés egyik bíztató jele az egymást követő francia és máltai bejelentés a nagykövetségeik újra nyitásáról Tripoliban.
Jemen
Visszautasították a felkelők a tűzszünetet
Faisal bin Farhan külügyminiszter tűzszüneti megállapodással állt elő, aminek célja a harcokban már hat éve résztvevő szaúdi terheinek csökkentése lett volna. A húti lázadók azonban elutasították a javaslatot, ami légi és tengeri blokád feloldását tartalmazta. A felkelők jelenleg is ostromolják Marib városát és bár csekély eredményeket értek el, de nem hajlandóak tárgyalásokba bocsátkozni. Az ország legnagyobb olaj és gáz tartalékai a város környékén találhatóak, továbbá ez a száműzetésben lévő Abd Rabbo Mansour Hadi vezette kormányzat által uralt legnagyobb település. A város menedéket nyújt sok száz belső menekültnek, akik a harcok súlytotta területekről érkeztek.
Írta: Ács Nóra, Hende Olivér, Kovács Ádám, Szomolányi Szabolcs
Szerkesztette: Hende Olivér
Címlapkép:Tripoli, 2021. április 6. Abdulhamíd Mohamed Dbeibeh, líbiai ideiglenes miniszterelnök (j) és Mario Draghi (j2) olasz miniszterelnök a fogadási ünnepségre érkezik Tripoliban 2021. április 6-án. (Forrás: MTI/EPA/STR)
