Főoldal Általános A koronavírus az amerikai kontinensen

A koronavírus az amerikai kontinensen

Írta
986
0
Megosztás
New York, 2020. március 30. Az amerikai haditengerészet USNS Comfort kórházhajója New York-i kikötőjébe érkezik 2020. március 30-án. A tizenkét műtővel és ezer ággyal rendelkező hajó az érkezésétől számított 24 órán belül készen áll arra, hogy az új koronavírussal megfertőződött betegeket kezelő kórházakat tehermentesítve más kórokkal küzdő pácienseket fogadjon. MTI/EPA/Justin Lane

USA

A WHO által járvánnyá nyilvánított koronavírus fertőzés első ismert megjelenése az Amerikai Egyesült Államok területén január 20-án került dokumentálásra, a fertőzött pedig egy turista volt, aki nemrég tért vissza Wuhanból, január 29-én pedig a Fehér Ház bejelentette, hogy felállították a Koronavírus Akciócsoportot. Emellett a nagyobb légitársaságok felfüggesztették a Kínába és az USA között közlekedő repülőjáratokat, március végére pedig az európai országok szintén felkerültek a tiltólistára. Miután a vírus megjelent az USA területén az egyes államok változó szigorításokat vezettek be, amelyek főként az utazás, a vásárlás és a munka kérdéskörét érintették.  Napjainkban Amerika szerte 188,592 fertőzöttről és 4,056 halottról vannak információk.

A járványhelyzet kezelésének érdekében Donald Trump amerikai elnök elrendelte a Nemzeti Gárda bevetését Kaliforniában, New Yorkban és Washingtonban, emellett  az USNS Mercy kórházhajót Los Angeles, míg az USNS Comfort kórházhajót  New York kikötőjébe vezényelte az ellátást segítendő.  A növekvő számú fertőzések miatt a haditengerészet 450 fős egészségügyi személyzetet küld Texas és Louisiana  államokba.  A fertőzés gyors terjedése miatt a hadsereg visszahívott több egészségügyi képzettséggel rendelkező leszerelt katonát, valamint, valamint egy tábori kórházat küld a különösen fertőzött területnek számító Manhattanbe.

Az elnök, hogy biztosítsa a szükséges pénzügyi támogatást a járvány megfékezéséhez, aláírta a koronavírustörvényt amely 8.3 milliárd dollárt biztosít a járvány kezelésére emellett a Federal Reserve 1.75%-ről 0.25%-ra csökkentette a kamatokat és kibocsájtott 700 milliárd dollár értékben kincstárjegyeket.

A járvány erősen érintette az amerikai piacot is, a tőzsdeindexek a járvány kitörése óta folyamatosan változnak, az amerikai DOW index március 16-án egy nap alatt esett 2,997 pontot, ez a legnagyobb esésé a tőzsdék történelmében.  A pénzpiaci bizonytalanság kihatott a munkaerőpiacra is, az amerikai munkaügyi hivatal március 26-ai jelentése szerint a hónap során 211 ezerről 3,28 millióra nőtt.

New York, 2020. március 26.
Férfi sétál át az elnéptelenedett New York-i Times Square-en 2020. március 26-án. A koronavírus-járvány terjedésének megakadályozására New York állam kormányzója elrendelte a vendéglátóhelyek, mozik, szórakozóhelyek zárva tartását, az éttermek csak elvitelre és házhozszállítással szolgálhatják ki a vásárlókat. Donald Trump amerikai elnök előző nap azt nyilatkozta, hogy a New York államban kialakult járványhelyzet a legsúlyosabb az Egyesült Államokban.
MTI/EPA/Justin Lane

A koronavírus Latin-Amerikában

A kínai Wuhanból indult koronavírus (COVID19) világjárvány Latin-Amerikát 2020 februárjában érte el, a vírus gyors terjedésének köszönhetően március 13-ára már minden ország rendelkezett legalább egy fertőzöttel. Több országban elsőként a vírus különböző külföldi utazásokról visszatérő állampolgárok szervezetében volt kimutatható.   A járvány a térség országait különböző mértékben érintette, az adatok szerint a legfertőzöttebb országok Chile, Brazília és Ecuador.

A térség legnépesebb államama, Brazília rendelkezik jelenleg a legtöbb fertőzöttel, a kormányzat a terjedés visszafogásának érdekében korlátoznak minden 500 főnél nagyobb rendezvényt, illetve bezárták az általános iskolákat és egyetemeket a nagyobb városokban.  Az ország törvényhozásának felső háza a szenátus március 20-án szavazta meg a szükségállapot kihirdetését, ezzel lehetőséget adva a kormánynak, a vírus által kiváltott gazdasági károk enyhítésére. A brazil kormány március 19-én hivatalosan bejelentette, hogy a járvány terjedése miatt lezárja szárazföldi határait, majd március 27-én egy újabb intézkedésben a légiközlekedést kizárólag az áruszállításra korlátozta.

A Sebastian Pinera vezette chilei kormány március 18-án hirdette ki a 90 napig tartó szükségállapotot, valamint bemutatta a kormány akciótervét, melyben többek között rendelkezik az alapvető élelmiszerek elosztásáról, valamint korlátozza az emberek mozgását a hadsereg segítségével,. Ezeket az intézkedések mellé még bevezetésre került egy kijárási tilalom, mely szerint az emberek este tíz és hajnali öt között nem léphetnek az utcára. A vírus terjedésének köszönhetően október 25-ére halasztották az ország új alkotmányának megszavazását. Az új alkotmány megalkotása a Pinera vezette kormányzatot megrengető tüntetéshullám miatt vált szükségessé. A jelenlegi vészhelyzet ellenére is több alkalommal tartanak tüntetéseket az országban.  A járvány gazdadasági hatásait Sebastian Pinera elnök egy 11.7 milliárd dolláros segélycsomaggal tervezi redukálni, melynek fő célja a munkahelyek és a kisvállalkozások védelme.  Ignacio Briones Chile pénzügyminisztere azonban nem számít jelentős gazdasági visszaesésre, véleménye szerint az ország legnagyobb kereskedelmi partnerének számító Kínából érkező rendelések nem maradnak el, habár a termelők több problémával szembesülnek. Ennek ellenére szakértők szerint a térség kilátásait jelentősen befolyásolhatják a kínai gazdaságban beálló változások, hiszen  Kína Brazília, Peru és Chile legjelentősebb kereskedelmi partnere. Emellett a régióra jelentős hatással lesznek a csökkenő olajárak is a Credit Suisse bank felmérése szerint. A pénzintézet számításai szerint egyedül Kolumbia és Peru esetében várható növekedés, de a térség GDP-je a számítások szerint 1,5%-kal fog csökkenni.

Szakértők szerint a vírus terjedése több okból nem közelíti meg az Európában és Észak-Amerikában tapasztalható méreteket, ezek közül talán az egyik legnyilvánvalóbb a népesség alacsonyabb átlagéletkora, valamint a kisebb népsűrűség.  A járvány kezelésének módszerei országonként változnak, csakúgy, mint az ezeket övező vélemények. A salvadori kormány a vészhelyzet kihirdetése mellett, befagyasztotta a rászorulók bankkártya és hiteltartozásait, az ehhez hasonló intézkedések mellett azonban több Latin-Amerikai vezetőt is éles bírálatok értek viselkedésük vagy intézkedéseik miatt. Ebbe a csoportba tartozik például Jair Bolsonaro brazil és Anders Manuel López Obrador mexikói elnökök, akik több alkalommal médiahisztériának minősítették a járványt.  A járványra való tekintettel tűzszünetet jelentett be a kolumbiai ELN szélsőbaloldali gerillahadsereg. Az ELN már több mint 50 éve aktív Kolumbia területén, a korábbi béketárgyalások a kormány és a gerillák között nem vezettek eredményre.

Sao Paulo, 2020. március 20.
A védőmaszkot viselő Jair Bolsonaro brazil államfő óriásportréját vetítették egy épület homlokzatára Sao Paulóban 2020. március 20-án. A brazil szenátus jóváhagyta az országos vészhelyzet kihirdetéséről szóló elnöki rendeletet a koronavírus-járvány terjedése miatt.
MTI/EPA-EFE/Sebastiao Moreira

Kanada

Kanadában a járvány először 2020. január 27-én jelent meg, miután egy turista hazatért a járvány akkori epicentrumának minősített Wuhan városából.  Napjainkban a 7474 fertőzöttet tart nyilván a kanadai kormány.  A járvány terjedése miatt március 18-án Donald Trump amerikai és Justin Trudeau kanadai elnökök bejelentették, hogy a létfontosságú folyamatokon kívül minden forgalmat felfüggesztenek az amerikai-kanadai határon. A kanadai kormány is határozottan támogatja az otthonról történő munkavégzést, az ország elnöke Justin Trudeau is otthoni karanténból dolgozik, miután felesége koronavírus tesztje pozitív lett.  A gazdaság helyzetének javítására a kanadai kormány egy 75 milliárd dolláros csomagot jelentett be, amely többek között havi 200 kanadai dolláros támogatást biztosít 4 hónapig azoknak, akik a járvány miatt vesztették el a munkájukat.

Ottawa, 2020. március 25.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök üzenetet intéz a nemzethez a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban hozott kormányzati intézkedésekről Ottawában 2020. március 25-én. Kanadában eddig 2792 fertőzött személyt regisztráltak és 26-an haltak bele a betegségbe.
MTI/AP/The Canadian Press/Sean Kilpatrick

A járvány végeztével Észak- és Dél-Amerika országainak jelentős változásokkal kell szembenézniük. A térség gazdasági mutatói jelentősen romlanak. A járvány a politikai helyzetet is felborította több országban. Amerikában félbeszakadt a 2020-as előválasztás, valamint Bolíviában is elnapolták a lemondott Evo Morales utódjának megválasztását.

Írta: Párducz Árpád