Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök sajtótájékoztatóján közölte, hogy a konfliktus belépett a második fázisba. A védelmi miniszter Yoav Gallant is hasonlóan nyilatkozott az ország a háborúban egy „új fázisba lépett”. Az izraeli erők megkezdték Gázába való lassú benyomulásukat. „A gyalogság, páncélosok és a műszakiak, valamint a tüzérség erős tűztámogatással megkezdte a Gázai övezetben a szárazföldi hadműveleteket” – fogalmazott Daniel Hagari altengernagy. Valószínűsíthetőleg az egyik első cél Bein-Hanoun elfoglalása lesz.
„A Hamász teljes kormányzati és katonai képességének a megsemmisítése és a túszok kiszabadítása” – határozta meg a szárazföldi hadműveletek megindításának fő célját Netanyahu.
A művelet nem lesz egyszerű. Az övezet sűrűn lakott, szűk utcák vannak emeletes házakkal, ahol minden ház egy erődként szolgál. Lassú utcai harcokra kell készülni, ahol az izraeli hadsereg előnyeit a mobilitását a páncélos egységekben tekintve, kommunikációját és tüzérségi fölényét nem tudja úgy alkalmazni, mint nyílt terepen. Az orosz-ukrán háború példáját tekintve Mariupol, Szeverodonyeck-Liszicsanszk és Bahmut ostromához lehetne hasonlítani. Ezért az izraeli kormányfő lassú és elhúzódó háborúra készül, ahol végül ők kerülnek ki győztesen.
Eközben a halottak száma egyre nő. Október 23-án a gázai halottak számát 5000 főre tették. Ez a Hamász terrorakciójára válasz, ahol 1400 izraelit öltek meg október 7-én. A főtitkár António Guterres úgy fogalmazott, hogy egy humanitárius katasztrófa keletkezik a szemünk előtt. A WHO közleménye szerint a kommunikációs és áram kimaradások folyamatosak a bombázások következtében. A kórházak teljes kapacitáson működnek és a sérülteket nem lehet evakuálni. A WHO a Gázában tartózkodó embereivel már nem tud kommunikálni sem.
Ezért az ENSZ Közgyűlése október 27-én pénteken elfogadott határozatában azonnali humanitárius fegyverszünetet kér. „A polgári lakosság védelme és a jogi és humanitárius kötelezettségek fenntartása” nevű határozatban a Közgyűlés kérte, hogy a felek azonnal és teljesen engedelmeskedjenek a nemzetközi jognak. Véleményük szerint a megoldás a két állami alternatíva. Fel kell állítani Palesztinát is.
A határozat mellett 121-en ellene 14-en voksoltak. 44 állam tartózkodott (Eredetileg 120 volt, de egy tagállam technikai problémákra hivatkozva megváltoztatta a szavazatát). Izrael értelemszerűen ellene szavazott az Egyesült Államokkal együtt, de Magyarország is ellenezte. Érdekesség, hogy a nyugati országok többségében tartózkodtak, míg Franciaország az azonnali tűzszünet mellett van, ahogy a héten Macron ezt hangsúlyozta is a közel-keleti útján. Az Oroszországi Föderáció, akik szintén az azonnali békét kommunikálják szintén mellette szavaztak.
Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.
Az eseményeket a Terror és Háború a Közel-Keleten című rovatunkban ehhez hasonló rövid cikkekkel követjük. A rovat ide kattintva érhető el.
Photo by CHUTTERSNAP on Unsplash.
