Válságövezetek

Annak ellenére, hogy a fegyveres konfliktus tovább folytatódott Ukrajnában a kijevi kormányzat és az oroszbarát szeparatisták közt, az Európai Unió többnyire az ország költségvetési, gazdasági és közigazgatási problémáit szeretné mihamarabb orvosolni. Ezek megoldását az unió háromféleképpen kívánja elősegíteni: 1.) A júniusban elfogadott, ám a tagállamok által még nem ratifikált Társulási Egyezmény segítségével, amelytől az ukrán gazdaság stabilizációját várják közép és hosszú távon; 2.) az ukrán kormányzat számára folyósított kedvezményes kamatozású hitelek és vissza nem térítendő pénzügyi támogatások biztosításával, amely folytán a rövid távú költségvetési problémákat kívánják orvosolni; 3.) végül szakértők biztosításával, akik az ukrán államigazgatás minőségén igyekeznek javítani.

Az EU és Ukrajna közt megköttetett Társulási Egyezményt két fázisban fogják bevezetni ?döntött a Tanács. Ennek értelmében az egyezmény egyes rendelkezései ? amelyek az igazságszolgáltatást, korrupció elleni küzdelmet, valamint az alapvető szabadságjogokat érintik ? már november elsejétől életbe lépnek, míg a szabadkereskedelmi zóna létrehozása csupán 2016. január elsejétől valósulhat meg. Ennek ellenére az unió fenntartja, hogy bizonyos ukrán árukra egyoldalúan eltörölte vámszedési jogát. Miután az ukrán költségvetési helyzet továbbra is instabil, az unió kétféleképpen kívánja az ország stabilitását helyrehozni: először is a Keleti Partnerség és egyéb állandó támogatások mellett vissza nem térítendő költségvetési támogatásokat folyósít több mint 500 millió euró értékben, másodszor pedig makrogazdasági segítséget nyújt hosszú távú, kedvező kamatozású hitelek formájában, amelyek teljes összege eléri a 11 milliárd eurót. Ezen kiadások a szabadkereskedelem elősegítésétől kezdve a határellenőrzések javításán keresztül számtalan területen kívánják elősegíteni a jobb kormányzást. A harmadik módja az EU és Ukrajna közti kooperációnak az uniós szakértők ukrajnai jelenléte a polgári és biztonsági misszió keretein belül, melyet Mizsei Kálmán vezet.

Miközben a szíriai Kobani közelében a kurd harcosok az Iszlám Állam mészárlásától tartanak, az ENSZ közgyűlésen a tagállamok elfogadtak egy határozati javaslatot, amely megpróbálja megakadályozni, hogy további harcosok csatlakozzanak a terrorszervezethez. Herman Van Rompuy az ENSZ Biztonsági Tanácsához intézett felszólalásában elmondta, hogy az Unió mindent megtesz annak érdekében, hogy stabilizálódjon a helyzet a régióban, ugyanis az Irakban és Szíriában aktív terrorszervezetek az Európai Unió polgárait is veszélyeztetik. Miután több mint hatmillió szírnek kellett elhagynia az otthonát, és több tízezren lépték át a határt Törökország felé az elmúlt napokban, a Bizottság úgy döntött, hogy 215 millió euróra növeli az ország és a térségbeli államok felé nyújtott segélyt. Az elsősorban a menekülteket támogató összegből 50 millió eurót humanitárius segélynek, 165 milliót pedig hosszú távú fejlesztési támogatásnak szán az EU. A menekültek közvetlenebb segélyezése mellett az összeg a civil szervezetekhez is eljut, akik az egészségügy és az oktatás terén próbálnak segíteni az embereken. Kristalina Georgieva az EU humanitárius segélyezésért felelős biztosa elmondta, hogy hálás Libanonnak, Törökországnak, Jordániának és Iraknak, hogy továbbra is segítenek ellátni a Szíriából érkezett menekülteket, azonban ezek az országok érezhetően elérkeztek a tűréshatárukhoz, amelyen túl már nem lesznek képesek újabb csoportok befogadására.

Herman Van Rompuy az ENSZ BT ülésén (Forrás: tvnewsroom.europa.eu)
Herman Van Rompuy az ENSZ BT ülésén (Forrás: tvnewsroom.europa.eu)

 

Műveletek

Szeptember 2-án az EU haditengerészeti műveletének zászlóshajóján, az ITS Andrea Doria-an  Guido Rando altengernagy, az EU-erők parancsnoka üdvözölte a Japán Kísérő Csoport parancsnokát, Tsutomu Okawat. Mindkét hajó kalóztámadások elleni műveleteket hajt végre az Ádeni-öbölben. A látogatás célja az volt, hogy a tisztek megvitathassák közös problémáikat és megállapodásokat köthessenek a jövőbeni együttműködésről. Szintén ebben a hónapbanlátogatott az ITS Andrea Doria fedélzetére az EU NAVFOR műveleti parancsnoka, Martin Smith vezérőrnagy is. Áttekintést adtak számára a jelenlegi helyzetről, valamint hangsúlyozták, hogy jelentős és bíztató csökkenés figyelhető meg a kalózcselekmények számában, ami a folyamatos katonai jelenlétnek köszönhető, mivel így a kalózkodások magas kockázattal járnak.

Egy Dzsibuti székhelyű olasz Predator csapat 11 órás próbarepülést hajtott végre, amely eredményességének köszönhetően az elkövetkezendő hónapokban távirányítású repülőgépekkel fogják figyelemmel kísérni Szomália partjait, ahol a kalózkodás folyik. A pilóta nélküli repülőgépek alkalmasak korai figyelmeztetéseket adni esetleges támadásokról, valamint bevethetők a Világélelmezési Programban résztvevő hajók biztonságának felügyeletére is.

Szeptember 17-én véget ért az a rendőrségi képzés, amelyet az EUCAP Nestor tartott a zanzibári rendőr akadémián. A partiőrségnek és a bűnügyi nyomozóknak az egyhetes képzés alkalmával lehetőségük volt elsajátítani az EUCAP Nestor széleskörű képzését, amely magába foglalja a tengeri beavatkozás biztonsági technikáit és a rendőri gyakorlatokat. A tanfolyam célja az volt, hogy fejlesszék a meglévő készségeket, a haladó diákokat pedig felkészítsék a következő szintre. Ez volt az első alkalom, hogy a résztvevők tényleges tengeri környezetben és saját hajóikon hajtották végre a feladatokat.

Szeptember 29-én egy EU küldöttség látogatta meg a szomáliai miniszterelnököt a Villa Somaliaban levő elnöki palotában. Az Európai Unió által küldött delegáció vezetője az EU szomáliai különmegbízottja, Cervone d’Urso volt. A szomáliai küldöttség tagjai között volt a Szomáliai Szövetségi Köztársaság miniszterelnöke, H.E. Abdiweli Sheikh Ahmed, a miniszterelnök helyettes, H. E. Ridwan Hirsi Mohamed, a védelmi miniszter, Mohamed Sheikh Hassan, a vezérkari főnök, Dahir Aden Elmi tábornok, valamint a szomáliai haditengerészet parancsnoka, Madeey Nur Ufurow admirális. A találkozó során a felek megvitatták a jelenlegi szomáliai biztonsági helyzetet, az Afrika szarvánál tevékenykedő EU-missziók eredményeit, a szomáliai kormány kéréseit, valamint a lehetséges további kezdeményezéseket a biztonság fejlesztése terén.

Az EUFOR RCA keretein belül napi 24 órás járőrszolgálatot indítanak három hónapon keresztül a Közép-afrikai Köztársaság fővárosában. Francia, grúz, észt és lett katonákból álló multinacionális erő fogja végrehajtani a feladatot, amely kiegészül az Európai Csendőrség csapataival Spanyolországból, Lengyelországból, Litvániából és Franciaországból. Mindemellett segíteni fogják a munkájukat a spanyol különleges erők, a finn CIMIC-csapatok, valamint olasz mérnökök is.

Az EUAM Ukrajna misszióvezetője, Mizsei Kálmán találkozót hívott össze az ukrán belügyminiszter-helyettessel, a külügyminisztérium főigazgatójával, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács magas rangú képviselővel, az Ukrán Biztonsági Szolgálattal, a határőrséggel és a Nemzeti Gárdával. Az ülés célja az volt, hogy tájékoztassák az ukrán a hatóságokat a misszió céljáról és az optimális munkakapcsolatról.

Találkozó az EUAM Ukrajna keretében (Forrás: eeas.europa.eu)
Találkozó az EUAM Ukrajna keretében (Forrás: eeas.europa.eu)

 

Szomszédságpolitika, bővítéspolitika

Štefan Füle, az Európai Unió bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosa szeptember elsején Moldovába látogatott, ahol az informális miniszteri találkozó mellett találkozott Iurie Leanca miniszterelnökkel, a koalíciós pártok vezetőivel, valamint a civil szféra képviselőivel. A biztos a találkozókat követő sajtótájékoztatón méltatta az eddig elért eredményeket, úgy mint a Társulási Megállapodás megkötését és a vízummentesség elérését, valamint az EU támogatásáról biztosította a moldovai partnereket. Füle kiemelte, hogy az EU Moldovában egy erős, független, prosperáló és egységes országot szeretne látni, aki az európai értékeket képviselve működik együtt az EU-val.

Szeptember 8-án Azerbajdzsánba látogatott a szomszédságpolitikáért felelős biztos, hogy Mikayil Jabbarov oktatási miniszterrel értékeljék az ország oktatáspolitikájának reformjait. Ennek kapcsán Füle bejelentette, hogy a Bizottság elfogadott egy új programot, amelynek keretében támogatni fogják az ország oktatási rendszerének fejlesztését. A program 19 millió eurós támogatást nyújt a felsőoktatás és a szakképzés fejlesztésére, elsősorban a gyakorlatorientált szemléletmód erősítésére és a civil társadalom részvételének elősegítésére.

Szeptemberben hirdette ki Jean-Claude Juncker, a Bizottság következő elnöke a biztosi pozíciókat és az országok jelöltjeinek felosztását. Štefan Füle megbízatása befejeződik, helyére Juncker Johannes Hahn-t jelölte. Hahn az Osztrák Néppárt jelöltje, aki már a 2010-2014 közötti Barroso-bizottságban is tag volt, akkor a regionális politikáért felelt.

 

Johannes Hahn, az Osztrák Néppárt jelöltje (Forrás: euobserver.com)
Johannes Hahn, az Osztrák Néppárt jelöltje (Forrás: euobserver.com)

 

A Bizottság szeptember 11-én összesen 22 millió eurónyi támogatásról döntött azon ukrajnai régiók számára, amelyek a konfliktus miatt különösen nehéz helyzetbe kerültek. A támogatásból 5 millió euró a humanitárius segélyként, 17 millió pedig fejlesztési támogatásként kerül kiosztásra. A Bizottság szorosan együttműködik Kijevvel, hogy a segélyek minél gyorsabban eljussanak a leginkább rászoruló régiókba.

Szeptember 18-án találkozott először kinevezése után Volkan Bozk?r, Törökország európai ügyekért felelős minisztere és Štefan Füle. A felek egyeztettek az együttműködés folytatásáról, amelynek kiemelt területei közé tartozik a vízumpolitika, az energiaügy, a migráció, illetve a kereskedelem. A biztos felhívta a figyelmet a jogállamiság és az alapvető jogok biztosításának fontosságára, valamint a civil szféra bevonására ezekben a kérdésekben.

A 2014-2020 közötti pénzügyi időszakra az EU összesen 11 milliárd eurónyi támogatást tett félre a Nyugat-Balkán és Törökország számára az előcsatlakozási program (Instrument for Pre-accession Assistance, IPA II) keretében. A támogatás főként a kormányzati és a közigazgatási reformot, a jogállamiságot és az alapvető jogok megvalósulását, a gazdasági fellendülést és a versenyképességet segíti. Az IPA II ezen kívül a regionális kooperáció erősödését is céljai közé emelte.

A bővítési biztos szeptember 29-én Tiranaba látogatott, ahol a magas szintű párbeszéd negyedik fordulójában Edi Rama miniszterelnök mellett Ilir Meta parlamenti szóvivővel, illetve az ellenzéki Demokrata Párt vezetőjével, Lulzim Bashával is találkozott. Füle kiemelte a közös munkacsoportok létrehozásának fontosságát, amelyek szeptember eleje óta tárgyalnak a kulcsfontosságú területek reformjairól. A biztos arra is felhívta a figyelmet, hogy az albán kormányzati és ellenzéki pártok a civil szféra bevonásával hozzanak létre egy nemzeti tanácsot az európai integráció érdekében, hogy gördülékenyebb legyen a párbeszéd a felek között.

 

Előző cikkSUSCO Budapest 2014 – Az AJTK fenntartható fejlődésnek szentelt konferenciája
Következő cikkNATO Hírfigyelő – 2014. szeptember