Az Antall József Tudásközpont idei egyik legnagyobb horderejű rendezvénye a fenntartható fejlődés témája köré szervezett kétnapos SUSCO konferencia volt. A rendezvény megszervezésében az AJTK olyan szervezetek támogatását is élvezte, mint a Nemzeti Innovációs Hivatal, a UNDP vagy a Konrad-Adenauer-Stiftung. Az esemény fővédnöke Áder János köztársasági elnök volt. A rendezvény számos hazai és nemzetközi szakértő felvonultatásával hívta fel a figyelmet a fenntartható fejlődés fontosságára. A konferencia során az előadók szakmai véleményüket érdeklődő közönség és a sajtó képviselői előtt oszthatták meg. A konferenciát ifjúsági fórum, valamint a tudományos és civil szférának és a gazdaság privát szereplőinek megjelenési lehetőséget biztosító expo kísérte.
A rendezvény első napján három szekcióban szervezett előadások hozták közelebb a fenntartható fejlődés kérdését a hallgatósághoz. Az első panelbeszélgetés alaptémáját a 2014 őszén elindult ENSZ Közgyűlés számára kidolgozott Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Develepoment Goals) jelentették. A panelisták álláspontjuk ismertetése során azt a kérdést feszegették, hogy hogyan fog festeni a Föld 10-20 éves távlatban, milyen játékszabályokat kell betartania az államoknak, és egyáltalán van-e jövője a fenntartható fejlődés koncepciójának. A szakértők egybehangzó véleménye alapján az egyetlen járható út a fenntartható fejlődés útja lesz. A koncepció egyre szorosabban és nyilvánvalóbban kapcsolódik össze a fenntartható biztonság gondolatával. A gazdasági fejlődés fenntarthatósága biztonságpolitikai szempontból is kiemelt pozícióba került. A koncepció nem értelmezhető az államhatárok korlátai között, a fenntartható fejlődés megvalósítása nemzetközi együttműködést követel meg. Magyarország ebben a tekintetben több szinten, egyrészt regionálisan közép-európai szinten, másrészt az Európai Unió tagjaként folytat intenzív együttműködést, harmadrészt az ENSZ fenntartható fejlődéssel kapcsolatos céljait sajátjának érezve a globális kooperációban is részt vesz.
A fenntartható fejlődés kihívásait az állami, akadémiai és vállalati szektor képviselői egy asztalnál ülve vitatták meg.
A második panel a fenntartható fejlődést a gyakorlati megvalósítás szemszögéből közelítette meg. A témában különböző háttérrel rendelkező és eltérő országokból érkező szakértők osztották meg tapasztalataikat. Meglátásuk szerint szükséges az állam és a piac fogalmának, szerepének, és kettejük kapcsolatának átértékelésére. A fenntarthatóság elérésének alapfeltétele, hogy a civil társadalom, a privát szektor, valamint a kormányok egyaránt magukénak érezzék a koncepciót. A társadalmi gondolkodás átalakításának pozitív példájaként Dánia került kiemelésre. A második panel következtetései közt is kiemelt helyen szerepelt, hogy a fenntartható fejlődés megvalósításához regionális együttműködésen keresztül vezet az út.
A harmadik kerekasztal a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó rövid- és középtávú stratégiai tervekre és célokra koncentrált. A középtávú stratégiák kapcsán a fenntartható fejlődés 10 éves programterveinek keretrendszeréről hallhatott előadást a közönség, ahol hangsúly az okos és zöld megoldásokra került, annak érdekében, hogy az állam saját ökológiai lábnyomát minimalizálni tudja.
A konferencia második napján szintén három tematikus blokkba sorolták az előadásokat a szervezők, ezek a víz, az élelmiszer, és energia voltak. Az első blokkban Szöllősi-Nagy András, az UNESCO-IHE (Institute for Water Education) rektora igyekezett felhívni a figyelmet arra, hogy milyen fontos a víz tisztaságának fenntartása, illetve körforgásának megóvása, utalva az elmúlt évek nagy áradásaira szerte a világban. Kiemelte, hogy a legnagyobb kihívás az emberek gondolkodásának célkeresztjébe helyezni a víz kérdését. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiáját Kocsis-Kupper Zsuzsanna ismertette. A stratégiát 2011-ben a magyar EU elnökség alatt sikerült elfogadni, és 4 pillérből áll, 11 prioritási területtel. A stratégia négy pillérét a ?Duna régió összekapcsolása a többi régióval?, ?a környezet védelme?, ?a jólét megteremtése?, és a ?Duna régió megerősítése?, mint különös figyelmet igénylő területek képezik. Az előadó kiemelte a második pillért, amely három prioritási területet határoz meg. Ezek a víz minőségének helyreállítása és fenntartása magyar-szlovák együttműködéssel, a környezeti kockázatokból adódó problémák kezelése magyar-román összefogással, valamint a biológiai sokféleség, a táj a levegő és a talaj minőségének megőrzése.
Az élelmiszerről szóló előadásblokkban többek között az Európai Bizottság, az Unilever és a Nestlé képviselőinek tehettek fel kérdéseket a közönség tagjai. Az utolsó, energiának szentelt programelem során az előzőekhez hasonlóan szintén döntéshozók, szakértők, valamint különböző vállalatok képviselői ültek egy asztal mellé. Szó esett az olajkitermelés jövőjének nehézségeiről, Európa energiafüggőségéről, valamint a lehetséges megoldásokról is.
g.
