Főoldal NATO-NETto NATO Hírfigyelő – 2014. szeptember

NATO Hírfigyelő – 2014. szeptember

Írta
1397
0
Megosztás
Patriot rakétaüteg Törökországban. (Forrás: aco.nato.int)

Szeptember meghatározó eseménye vitathatatlanul a walesi csúcstalálkozó volt, melynek középpontjában az ukrán-orosz konfliktus, illetve a NATO kollektív védelmi és reagáló képességének megerősítése állt. Emellett a csúcson olyan, az egyes konfliktus sújtotta térségekkel kapcsolatos kihívások is nagy figyelmet kaptak, mint az Iszlám Állam nevű szervezet elleni fellépés Irakban. A NATO-tagországok állam- és kormányfői határozottan elítélték Oroszországot, amiért önhatalmúlag, a nemzetközi jogot megsértve annektálta a Krím-félszigetet, és szándékosan destabilizálja Kelet-Ukrajnát. Ezzel kapcsolatban a Szövetség megerősítette, hogy továbbra is határozottan kiáll Ukrajna területi egységének és szuverenitásának helyreállítása mellett. Afganisztánnal kapcsolatban a Szövetség tagállamainak vezetői a közép-ázsiai ország hosszú távú támogatása mellett kötelezték el magukat, így az ISAF-művelet 2014 végi lezárása után 2015-ben el kívánják indítani a „Resolute Support” kiképző-támogató műveletet, biztosítani fogják az afgán biztonsági erők finanszírozását, valamint szorosabb együttműködést építenek majd ki a helyi kormányzattal. Mindezek mellett fontos személyi változás is történt a NATO élén, hiszen a hónap végén Anders Fogh Rasmussent Jen Stoltenberg korábbi norvég miniszterelnök váltotta a főtitkári poszton.

 

Partnerkapcsolatok

Szeptember 9-én Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár üdvözölte az új iraki kormány megalakulását, ami „történelmi jelentőségű lehetőség Irak és politikai vezetése számára, hogy túlléphessen az etnikai és vallási megosztottságon.” A Haider al-Abadi miniszterelnök vezette új kormány megalakulása az egységes, biztonságos és békés Irak felé vezető út első lépése. A főtitkár hangsúlyozta, hogy az iraki vezetés sikere létfontosságú az Iszlám Állam nevű szervezet legyőzéséhez, amely nem csak az iraki népre, hanem az egész régióra veszélyt jelent.

A NATO-főtitkár szeptember 16-án elmondta, hogy nem ismeri el a két nappal korábban az ún. Krími Autonóm Köztársaságban tartott választásokat, valamint továbbra is elítéli a Krím jogellenes és illegitim orosz annektálását, valamint Kelet-Ukrajna szándékos destabilizálását.

Philip M. Breedlove tábornok köszönetet mondott Spanyolországnak, mely Patriot légvédelmi rakétaütegekkel és 130 katonával kész hozzájárulni a NATO védelmi intézkedéseihez Törökország déli határain. A Szövetség 2013-ban már telepített hat légvédelmi üteget a török légvédelem megerősítésére, hogy megóvhassák a lakosságot a szíriai ballisztikus rakéták fenyegetésétől. Madrid felajánlása értelmében a spanyol haditechnikai eszközök és katonák 2015 januárjában fogják felváltani a hollandok két adanai rakétaütegét, melyek 2013 óta teljesítenek ott szolgálatot. A Szövetség külügyminiszterei török kérésre még 2012 decemberének elején döntöttek arról, hogy a szervezet megerősíti Törökország védelmét a szíriai konfliktus miatt. Jelenleg összesen hat légvédelmi üteg működik Törökország déli határán: két holland Adanában, két német Kahramanmaraszban, és két amerikai Gaziantepben. Ezek a Patriot ütegek összesen 3,5 millió embert védenek a rakétatámadások ellen Törökországban.

Patriot rakétaüteg Törökországban. (Forrás: aco.nato.int)
Patriot rakétaüteg Törökországban. (Forrás: aco.nato.int)

 

Köszönhetően annak, hogy nap, mint nap hackertámadások százait regisztrálják, melyek komoly fenyegetést jelentenek a kritikus infrastruktúrákra, és hátráltatják a világgazdaság növekedését – becslések szerint a kibertámadások évente több milliárd dolláros kárt okoznak a világgazdaságnak – a NATO Tudomány a Békéért és Biztonságért Programja (Science for Peace and Security, SPS) több kibervédelmi képzést is támogat. Az SPS keretében megvalósuló képzési programok a kibertérből érkező fenyegetésekre igyekeznek felhívni a résztvevők figyelmét, valamint elméleti és technikai ismereteket is nyújtanak. A törökországi Ankara városában megrendezett tréningeken eddig Afganisztán, Macedónia, Moldova, Montenegró és Azerbajdzsán szakértői vettek részt.

A NATO folyamatosan azon igyekszik, hogy a drága védelmi eszközök beszerzésének anyagi terhe egyenlőbben legyen elosztva a Szövetségen belül. Ennek érdekében indult el egy új többnemzeti projekt, melynek feladata, hogy innovatív módszerek kidolgozásával növelje a Szövetség tagállamainak lőszerekkel való ellátottságát. A Dánia vezetésével zajló projekt a nemzetközi hadiipari együttműködés megerősítése mellett elsősorban precíziós levegő-föld rakéták készletezésére fog koncentrálni. A program szükségességére a 2011-es líbiai légi műveletek tapasztalatai hívták fel a figyelmet, miután bebizonyosodott, hogy a nemzeti fegyverkészletek gyorsan kimerülhetnek, és nehéz megoldani a készletek pótlását egy éppen folyamatban lévő művelet közepén.

 

Afganisztán

Szeptember elsején volt az Afgán Nemzeti Hadsereg Vagyonkezelő Alapját (Afghan National Army Trust Fund) felügyelő igazgatótanács első ülése, amelynek feladata az alap működésének felügyelete és ellenőrzése. A pénzalapot a NATO és az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erőkben (International Security Assistance Force, ISAF) résztvevő partnerországok hozták létre az afgán haderő 2014 utáni fenntartásának és fejlesztésének támogatására. A tag- és partnerországok a 2015-ös évre összesen 400 millió dollár támogatásról tettek ígéretet az Alap felé, amelyet az Afgán Nemzeti Hadsereg fenntartására, valamint képességeinek fejlesztésére fognak fordítani. A pénzalapot 2007-ben hozták létre, 2013-ban pedig a nemzetközi közösség egyik fő anyagi támogató csatornájává vált az afgán rendőrség fejlesztésére létrehozott Rendvédelmi Vagyonkezelő Alap (Law and Order Trust Fund, LOTFA), az afgán kormány költségvetése, valamint az Egyesült Államok által kialakított kétoldalú Afgán Biztonsági Erők Pénzalapja mellett. 2007 óta az alap több mint 900 millió dollár támogatást kapott, melynek nagy részét képzési programokra, szállítmányozásra, fejlesztési és karbantartási kiadásokra fordították.

Szeptember 2-án a NATO a 11 évig tartó afganisztáni ISAF-művelet emlékére elindította a „Vissza a reményhez” (Return to Hope) elnevezésű honlapot. Amellett, hogy ismerteti az afgán történelem elmúlt néhány évtizedének fontosabb eseményeit, az internetes oldal célja, hogy bemutassa az országban zajló műveletet, valamint hogy megemlékezzen az Afganisztán jövőjéért harcoló afgán és más nemzetiségű nőkről és férfiakról. A honlap elérhető awww.ReturnToHope.com linken.

Szeptember 25-én 1240 bevetés és 12.240 repült óra után az utolsó AWACS gép is hazatért németországi bázisára Afganisztánból, mivel a Szövetség döntése szerint az új, 2015. január 1-én felálló Operation Resolute Support művelethez – kiképző és tanácsadó jellegéből adódóan – nem lesz majd szükség AWACS repülőgépekre, amelyek a légtér megfigyelésén túl a nemzetközi erők különböző légi műveleteihez is elengedhetetlen segítséget nyújtottak.

Az ISAF-műveletben résztvevő utolsó AWACS gép. (Forrás: nato.int)
Az ISAF-műveletben résztvevő utolsó AWACS gép. (Forrás: nato.int)

 

Miután Abdullah Abdullah és Ashraf Ghani afgán elnökjelöltek aláírták a megállapodást egy nemzeti egységkormány megalakításáról – amelyet szeptember 21-én Anders Fogh Rasmussen jelentős lépésnek nevezett az ország számára a demokrácia felé vezető úton –, szeptember 29-én Maurits Jochems, a NATO Afganisztánba delegált vezető civil főképviselője részt vett Ashraf Ghani elnöki beiktatási ceremóniáján Kabulban. Az eseményen sor került Abdullah Abdullah elnökjelölt vezető tisztségviselői kinevezésére is, ahogy arról már korábban megállapodtak. Bár ezzel a beiktatási ceremóniával már három elnökválasztás zajlott le Afganisztánban a tálibok uralmának megdöntése óta, a mostani jelentőségét jelzi, hogy ez volt az első olyan hatalomátadás, amely békésen ment végbe, továbbá először sikerült az afgán kormánynak a választások teljesen önálló lebonyolítása. Az eddig összesen 13 évig hivatalban lévő Hamid Karzai elnököt váltó Ghanit öt éves periódusra választották meg. Az új afgán kormány egyik első és legfontosabb feladata az Egyesült Államokkal való kétoldalú együttműködési megállapodás (Bilateral Security Agreement, BSA), valamint az országban állomásozó erők státuszát rögzítő szerződés (Status of Forces Agreement, SOFA) aláírása volt, melyek a NATO új, 2015-ben induló kiképző és támogató missziójának elindításához biztosítják a szükséges jogi hátteret. E két fontos megállapodás aláírására szeptember 30-án sor is került, amit Rasmussen NATO-főtitkár is üdvözölt, hozzátéve, hogy ezzel új fejezet nyílt a NATO és az afgán biztonsági erők közötti együttműködés történetében, és így az Operation Resolute Support művelet a tervek szerint január 1-jén el is kezdődhet.

 

Személyi változások: Rasmussen leköszönt

Szeptember 20-án a cseh Petr Pavel tábornokot választották meg a NATO Katonai Bizottsága (Military Committee, MC) következő elnökének. Három éves megbízatását 2015 júniusában kezdi meg, amikor Knud Bartels tábornokot váltja majd a poszton. A főtitkár, az Észak-atlanti Tanács és egyéb intézmények elsőszámú katonai tanácsadójaként a Katonai Bizottság elnöke képviseli a Szövetség tagállamai vezérkari főnökeinek konszenzusos álláspontját.

Szeptember 24-én Anders Fogh Rasmussen részt vett az ENSZ Közgyűlésének ülésén, mely alkalommal a nemzetközi közösséget fenyegető biztonsági kihívások, köztük az ukrán válság és az Iszlám Állam szíriai és iraki térhódítása volt a központi téma. A főtitkár ezt követően többek között ezekről a kérdésekről is egyeztetett Ban Ki-moon ENSZ-főtitkárral, hangsúlyozva, hogy az Iszlám Állammal szembeni fellépéshez most különösen nagy szükség van a nemzetközi összefogásra. A NATO-főtitkár egyben tájékoztatta is az ENSZ-főtitkárt a NATO walesi csúcstalálkozójának eredményeiről.

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár szeptember végén feleségének és lányának társaságában elköszönt az Észak-atlanti Tanács tagjaitól és a NATO tisztségviselőitől. A 12. NATO-főtitkár búcsúztatására megrendezett ceremónián Rasmussen koszorút helyezett el a NATO brüsszeli központjában az Elesettek Emlékművénél, megemlékezve azokról a nőkről és férfiakról, akik a NATO vezette missziókban a legsúlyosabb árat fizették. Az Észak-atlanti Tanács előtt utoljára felszólalva Rasmussen „Szövetségünk gerinceként” emlegette a biztonságunkat védelmező és értékeinkért kiálló egyenruhásokat, majd köszönetet mondott a 28 tagállam képviselőinek, valamint a központban dolgozó munkatársaknak.

 

Anders Fogh Rasmussen leköszönő NATO-főtitkár az Észak-atlanti Tanács ülésén. Balra mellette Alexander Vershbow főtitkárhelyettes. (Forrás: nato.int)
Anders Fogh Rasmussen leköszönő NATO-főtitkár az Észak-atlanti Tanács ülésén. Balra mellette Alexander Vershbow főtitkárhelyettes. (Forrás: nato.int)

 

A Szövetség vezetői még a 2009. áprilisi strasbourgi NATO-csúcson jelölték az akkor még dán miniszterelnök Rasmussent a főtitkári posztra, aki augusztus elsején lépett hivatalba. Hivatali ideje alatt jelentős változások történtek a szervezet életében. A NATO három kontinensen folytatott műveleteket, amelynek során katonai beavatkozással segítette elő Líbia demokratikus átalakulását 2011-ben, illetve a biztonsági feladatok ellátását teljes egészében az afgán biztonsági erők kezébe adta át. A 2010-es lisszaboni csúcstalálkozón a tagállamok elfogadták a NATO új stratégiai koncepcióját, majd a 2012-es chicagói csúcson útjára indították az „Okos Védelem” (Smart Defence) kezdeményezést, lehetővé téve a szövetségesek számára a korlátozott erőforrásaik hatékonyabb felhasználását. 2014-ben az Ukrajnával szembeni orosz agressziót követően és a közel-keleti térség instabilitását látva a Szövetség lépéseket tett a kollektív védelmének megerősítésére, továbbá a legutóbbi walesi csúcstalálkozón a NATO-tagállamok vezetői elfogadtak egy Készenléti Akciótervet, hogy a jövőben az eddigieknél gyorsabban tudjanak reagálni bármilyen felmerülő fenyegetésre. Rasmussen hivatali ideje öt évig és két hónapig tartott, a poszton Jen Stoltenberg norvég miniszterelnök váltotta fel október elsején.

 

Jens Stoltenberg, a NATO új főtitkára. (Forrás: nato.int)
Jens Stoltenberg, a NATO új főtitkára. (Forrás: nato.int)

 

A hónap eseménye: a walesi csúcstalálkozó

Szeptember 4-én, csütörtökön vette kezdetét a NATO kétnapos walesi csúcstalálkozója az afgán és a nemzetközi erőkben szolgáló nőknek és férfiaknak szóló tiszteletadással: a tagállamok és a partnerországok állam- és kormányfői egy perc néma csönddel emlékeztek meg szolgálatukról.

A Szövetség és Ukrajna vezetői Walesben közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben elítélték Oroszországnak az ukrán válságban betöltött szerepét. A NATO ígéretet tett arra, hogy továbbra is támogatni és segíteni fogja Ukrajnát a fegyveres erők kiképzése, a szakmai továbbképzés, a védelmi szektor reformja, illetve a biztonsággal összefüggő tudományos kutatások terén. Emellett az éves nemzeti program keretében erősíteni fogja az ukrán biztonsági és védelmi szektort a képességfejlesztés és kapacitásépítés területén, amelynek érdekében a szövetségesek új programokat fognak indítani a vezetés, irányítás, kommunikáció, a logisztika és szabványosítás, a kibervédelem, a katonai életpálya átalakítása és a stratégiai kommunikáció területén. Ezeken felül a NATO támogatni fogja a sérült katonák rehabilitációját is. Mindezek sikeres megvalósításának érdekében a Szövetség 15 millió euro értékben négy pénzügyi alapot hoz létre. A Szövetség és Ukrajna közötti interoperabilitás javítása érdekében au ukrán fegyveres erők továbbra is rendszeresen fognak részt venni a NATO hadgyakorlatain, míg a Szövetség tagállamainak egy része bilaterális alapon katonai-technikai segítséget is nyújt az ukrán kormányzatnak és haderőnek. Az elfogadott intézkedések kapcsán Rasmussen NATO-főtitkár elmondta, hogy nagyra értékelik Ukrajna hozzájárulását a NATO műveleteihez és a NATO Reagáló Erőkhöz (NATO Response Force, NRF). Kiemelte, hogy Ukrajna kiállt a NATO mellett, így most, ezekben a nehéz időkben a NATO áll ki Ukrajna mellett.

A Szövetség tagállamainak vezetői a szeptember 5-én megtartott walesi csúcsértekezletükönjóváhagyták egy Készenléti Akcióterv (Readiness Action Plan) kidolgozását, hogy – az ukrán válsággal összefüggésben – megerősítsék a NATO kollektív védelmi képességeit és fokozzák reagálási képességét. Ez magába foglalja a lengyelországi Szczecinben található német – dán – lengyel többnemzeti parancsnokság felminősítését és továbbfejlesztését, rendszeres, rotáció alapú közös NATO-hadgyakorlatok tervezését a kelet-közép-európai tagállamok területén, egy 4000 fő erejű azonnali reagálású, akár pár napon belül bevethető NATO-erő felállítását (Very High Readiness Joint Task Force (VJTF) – Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Erő) a 25.000 fős NATO Reagáló Erőkön belül, valamint az azonnali és gyorsreagálású erők fogadására alkalmas öt kelet-európai katonai bázis kijelölését (balti országok, Lengyelország, Románia), amelyeknek 300-600 fős személyzete többnemzeti lesz.

 

NATO csúcstalálkozó, Wales, 2014. szeptember 4-5-e. (Forrás: nato.int)
NATO csúcstalálkozó, Wales, 2014. szeptember 4-5-e. (Forrás: nato.int)

 

A Szövetség vezetői vállalták, hogy megállítják és pozitív irányba fordítják a védelmi költségvetések 2009 óta tartó csökkenő trendjét, amely elengedhetetlen a NATO működésének fenntartásához.. A csúcson elfogadott Transzatlanti Nyilatkozatban és aZárónyilatkozatban is rögzítették a védelmi kiadások növelésének szükségességét, amelynek kapcsán pontosan meghatározták, hogy egy évtizeden belül a védelmi kiadások 20%-át nagy fegyverrendszerek beszerzésére és kutatás-fejlesztésre, azaz technológiai modernizációra szükséges fordítani.

A 2012-es chicagói csúcson elfogadott 2020-ra kialakítandó NATO-erők képességfejlesztési célkitűzéseinek teljesítése érdekében a walesi találkozón tovább folytatták a megkezdett munkát a 16 kritikus területen, köztük a hírszerzés, felderítés és megfigyelés, a rakétavédelem, a kibervédelem, a precíziós bombák és a légi utántöltés kapcsán. A kibervédelem erősítése kapcsán jelentős előrelépés, hogy a kibervédelmet is beemelték a Washingtoni Szerződés 5. cikkelye által szabályozott kollektív védelem körébe, amennyiben egy nagyarányú támadás olyan károkat okozna, mint egy hagyományos katonai agresszió. Fontos megjegyezni, hogy ennek mérlegelése eseti alapon történik majd, tehát –hasonlóan az 5. cikkelyhez – nem lép automatikusan életbe.

A walesi csúcstalálkozón a Szövetség vezetői ismételten megerősítették Afganisztán támogatása melletti elkötelezettségüket, továbbá kijelentették, hogy készen állnak egy támogató és kiképző jellegű misszió elindítására az országban 2014 után. A NATO Resolute Support művelete Afganisztán hosszú távú támogatásának egyik pillérét jelenti majd az Afgán Nemzeti Hadsereg (Afghan National Army, ANA) fenntarthatóságához való hozzájárulás és az afgán kormányzattal folytatott együttműködés megerősítése mellett.

A partnerség témakörében tartott találkozókon a felek megerősítették elkötelezettségüket az idén 20 éves Békepartnerség (Partnership for Peace, PfP) és Mediterrán Dialógus (Mediterranean Dialogue, MD), valamint 10 éves Isztanbuli Együttműködési Kezdeményezés (Istanbul Cooperation Inititative, ICI) mellett. A Szövetség vezetői döntöttek két, a partnerkapcsolatok kezelésére hivatott kezdeményezés kialakításáról: a Partnerségi Interoperabilitási Kezdeményezés (Partnership Interoperability Initiative, PII) azokat az államokat fogja össze, amelyekkel az afganisztáni stabilizációs műveletekben működtek együtt; a Védelmi Képességfejlesztési Kezdeményezés (Defense Capability Building Initiative, DCBI) pedig a partnerállamok képességfejlesztési törekvéseihez biztosít támogatást.

Bár a potenciális tagjelölt országok csatlakozásának kérdését nem tárgyalták, a Szövetség kisebb léptékű döntésekkel igyekezett erősíteni ezen országok transzatlanti elkötelezettségét. Grúzia számára egy olyan tartalmas együttműködési csomagot ajánlott fel, mely tovább segíthet az országnak előrelépni a taggá válás útján. Montenegró jelöltségével kapcsolatban a tárgyalások intenzitásának növelésében maradtak, azzal az ígérettel, hogy legkésőbb 2015 végére eldöntik, meghívják-e Montenegrót a NATO tagállamai közé. Emellett Macedónia és Bosznia-Hercegovina részvételt nyert a Partnerségi Interoperabilitási Kezdeményezésbe.