Az idén április 9-én tartott dél-oszétiai szavazáson a helyi lakosság referendumon dönthetett az állam nevének megváltoztatásáról, valamint a következő elnök személyéről. Összesen hárman indultak az elnöki posztért: Anatolij Bibilov altábornagy, aki 2012-től a dél-oszét országgyűlés elnöke, Leonyid Tyibilov a dél-oszét KGB korábbi vezetője, 2012-től Dél-Oszétia elnöke és Alan Gaglojev a dél-oszét KGB tagja.
A Kaukázus déli részén elhelyezkedő Dél-Oszétia Oroszország segítségével 2008-ban Grúziától levált de facto állam. Függetlenségét csupán négy ENSZ tagállam ismeri el: Oroszország, Venezuela, Nicaragua és Nauru.
Az elnökválasztást végül Anatolij Bibilov nyerte meg a korábbi elnökkel, Leonyid Tyibilovval szemben. Már az előzetes adatok is Bibilov győzelmét jósolták, ezen adatok szerint Bibilov kapta a szavazatok 57,98 százalékát, Tyibilov 30 százalékot, míg Gaglojev 11,01 százalékot kapott. Dél-Oszétia Központi Választási Bizottsága (??? ????? ??????) által közzétett végső eredmény szerint Bibilov 54,8 százaléknyi szavazatot szerzett. Tehát az elnökválasztásnak nem lesz második fordulója, mivel Bibilov már az első körben a szavazatok több mint 50 százalékát kapta meg.
Vlagyimir Putyin orosz elnök gratulált Bibilovnak győzelme után és megjegyezte azt is, hogy Oroszország továbbra is támogatja a köztársaságot gazdasági téren, és szavatolja biztonságát.
Egyes források szerint mindez a konfliktus ?kiolvadását? is előidézheti, mivel Bibilov az Egységes Oszétia párt jelöltjeként nyerte meg a választást. Amint az a párt nevéből is látszik, legfőbb céljuk a hivatalosan Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétiával történő egyesülés elérése.
Ezt jelezheti az is, hogy a szavazók több mint 75 százaléka támogatta a névváltoztatást. A Kaukázusban élő oszétok az alánok leszármazottjai, és az, hogy az eddigi Dél-Oszét Köztársaság nevet Alánföld Államra (Alánia) cserélik le nem jelenthet mást, mint hogy a két oszét régió egy néven egyesülhet.
Fontos megjegyezni, hogy az Amerikai Egyesült Államok elítélte az illegitim választást és referendumot Grúzia megszállt területein, nem ismer el semmilyen eredményt, és továbbra is támogatja Grúzia teljes területi integritását.
A NATO szintén elítélte az úgynevezett elnökválasztást és a régiót továbbra is Grúzia részének tartja.
Végül Georgia (Grúzia) külügyminisztériuma is illegálisnak nevezte a választást és referendumot, amit provokatív lépésként értékelt, mely sérti Georgia szuverenitását és területi integritását, valamint felszólították Oroszországot a nemzetközi jog tiszteletben tartására, és a csapataik kivonására a megszállt területről.
Grúzia 1991-ben vált függetlenné a Szovjetuniótól, már ebben az évben etnikai konfliktusok robbantak ki két részén, Abháziában, és Dél-Oszétiában, a harc az 1992-es Szocsi Egyezmény, majd az 1994-es Moszkvai Egyezmény hatására sok évig megszűnt. 2008-ban újult ki ismét a konfliktus, kitört a háború Grúzia és a szeparatista területek, majd az abházokat és a dél-oszétokat támogató oroszok és Grúzia között. Az oroszok győztek a grúzok ellen, a két terület Abházia, és Dél-Oszétia pedig orosz ellenőrzés alá került.
