Az európai biztonsági architektúra energiabiztonsági dimenzióját érintő fenyegetések a mindennapi diskurzus középpontjában állnak. Ez nem meglepő, hiszen az energia modern társadalmunk egy fontos szükséglete. Továbbá az energia a biztonság minden szintjének és dimenziójának zavartalan működéshez való feltétel. Mindezek alapján nem meglepő, hogy az Európát érő energiabiztonsági kihívások és fenyegetések közepette a társadalom is nagyobb mértékben koncentrál az energiabiztonság szektorára. Különösképpen teszi azt Közép-Európa tekintetében, amelyet egyirányú függőségének következményeként nagy mértékben érintett az energiaválság. A cikk során a Visegrádi Négyek energiabiztonságának bemutatása történik meg 2021-es statisztikai adatok alapján.
A statisztikai adatok az energiabiztonság széles spektrumában teszik lehetővé az országok helyzetének elemzését, így az ellátásbiztonság területétől kezdve, a fenntarthatóság követelményeinek teljesülésének mértékéig lefedik azt. Sor kerül a villamos energiához való hozzáférés, a szén-dioxid kibocsátásának mértéke, a megújuló energiaforrások használatának aránya, illetve az energiafüggőség és így az energiaimport forrása és megoszlása adatainak elemzésére is. Az adatok forrása elsősorban az Eurostat, a Világbank és a Gazdasági Komplexitás Megfigyelőközpontja.
A villamos energiához való hozzáférés
A lakosság villamos energiához való hozzáférés adatainak alapjául szolgáló adatok együttesen a Nemzetközi Energia Ügynökség, a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség, az Egyesült Nemzetek Statisztikai Osztálya, a Világbank és az Egészségügyi Világszervezet intézményektől származnak, amelyeket a Világbank összegez. A grafikon arról nyújt információt, hogy a Visegrádi Négyek lakosságának hány százaléka fér hozzá a villamos energiához. Ez egy nagyon fontos információ, hiszen az energiabiztonság humán dimenziójára nyújt rálátást. (1) Ahogyan a grafikon is szemlélteti, a vizsgált országok mindegyike 100 százalékos mutatóval rendelkezett.
1. ábra – A Visegrádi Négyek lakosságának hozzáférése a villamos energiához, százalékban kifejezve (forrás: Világbank, https://data.worldbank.org/indicator/EG.ELC.ACCS.ZS)
A fosszilis energiaforrások aránya az energiafelhasználásban
Napjainkban kiemelt célkitűzése a nemzetközi közösségnek, hogy megtörténjen a zöld energiára való átállás, azonban ez gazdaságilag rendkívül megterhelő a nagyértékű, modern infrastruktúrába való beruházás miatt. Ahogyan az Eurostat adataiban is látható, a fosszilis energiahordozók felhasználásának aránya még mindig igen magas. A diagram azt mutatja meg, hogy a bruttó rendelkezésre álló energiából az energiaszükséglet mekkora aránya származik fosszilis tüzelőanyagokból. (2)
A közép-kelet-európai államok tekintetében, ez még inkább aggodalomra ad okot, hiszen hazailag nem igen ellátottak fosszilis energiahordozókkal és behozatalra szorulnak. A visegrádi országok fosszilis energiatartaléka elsősorban sokkal inkább az egyre kevésbé használatos szénben merül ki. (3) A kőolaj tekintetében Csehország 15 millió, Lengyelország 137.7 millió, Szlovákia 9 millió, Magyarországon 28.6 millió hordó a kőolajtartalék, míg a földgáz tekintetében Csehország 4 milliárd, 81.6 milliárd Lengyelország, Szlovákia 14 milliárd, míg Magyarország 7 milliárd köbméter tartalékkal rendelkeznek. Worldometer. (4)
4. ábra – A fosszilis energiaforrások használatának aránya az energiafelhasználásban százalékban kifejezve (forrás: Eurostat, https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/nrg_ind_ffgae/default/line?lang=en)
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke
Az üvegházhatású-gázok kibocsátásának adatai több fontos információt is magukba foglalnak. Egyrészt ezek az adatok utalnak az államok energiaellátáshoz kötődő infrastruktúrájának és berendezéseinek fejlettségi szintjére, például hűtő-fűtő rendszerek vagy az üzemben lévő tömegközlekedési eszközök elavultságára. Másrészt arra is, hogy a lakosság milyen mértékben követi a fenntartható, energiatakarékos fogyasztói magatartást. De utalhat arra is, hogy az állam mennyire ösztönzi saját lakosságát ennek követésére. A mutató az üvegházhatású gázok úgynevezett „kiotói kosarának” (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid és az úgynevezett F-gázok (fluorozott szénhidrogének, perfluorozott szénhidrogének, nitrogén-trifluorid és kén-hexafluorid) teljes kibocsátását méri a teljes nemzeti szinten, beleértve a nemzetközi légi közlekedést is. (5)
Ahogyan a következő ábrán is látni a Visegrádi Négyek szén-dioxid kibocsátása 1990 óta fokozatosan csökken és Lengyelország kivételével, az Európai Unió tagországainak átlagcsökkenésénél gyorsabb. 2030-ra a cél azonban az 55 százalékos csökkenés, amely például Szlovákia esetében már megvalósult, de Lengyelország előtt még hosszú út áll. (6)
5. ábra – Üvegházhatású-gázok kibocsátásának 1990-es szinthez mért százalékos változása (forrás: Eurostat, https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/sdg_13_10/default/line?lang=en)
A megújuló energiaforrások használata az összes bruttó energiafelhasználásban
A megújuló energiaforrások használata egy kifejezetten informatív indikátor, ugyanis képet ad arról, hogy mennyire modern és fenntartható az energiarendszere a vizsgált országnak. Az Európai Unió korábban azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra az uniós energiafogyasztás 40%-a megújuló energiaforrásokból származzon. (7)
Globálisan a megújulók aránya az összes energiafelhasználásban 17,6 százalék volt 2020-ban, amely jó alap a Visegrádi Négyek szakpolitikai eredményeinek értékelésére s ez az adat jó kiindulópont a két szakpolitikai dimenzió eredményeinek értékelésére. (8) A grafikon adatait olvasva, látható, hogy az uniós átlag 22 százalékra tehető, s a Visegrádi Négyek az uniós átlag alatt eredménnyel rendelkeznek. Csehország és Szlovákia körülbelül 17,5 százalékban használta a megújulókat, míg Lengyelország 16 százalékban, s Magyarország sereghajtóként kevesebb, mint 15 százalékban, amely a globális átlagtól is elmarad. (9)
6. ábra – A megújuló energiaforrások használata az összes bruttó energiafelhasználásban százalékban kifejezve (forrás. Eurostat, https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/NRG_IND_REN/default/line?lang=en&category=nrg.nrg_quant.nrg_quanta.nrg_ind_share )
Az energiafüggőség mértéke
Az energiafüggőségi ráta azt mutatja meg, hogy egy államnak (elsősorban a gazdaságnak) milyen arányban kell energiát importálnia. Az energiafüggőség mértékét az Eurostat méri. Ezt úgy határozza meg, hogy a nettó energiaimportot elosztja a rendelkezésre álló bruttó energiával. Mindezt százalékban fejezi ki. Az energiafüggőség lehető legkisebb szinten való tartása minden nemzet érdeke, hiszen minél önellátóbb az energiarendszer, annál kevésbé szorul behozatalra és annál kevésbé függhet más államok politikai játszmáitól az adott ország. Ahogy a következő grafikonon látható a Visegrádi Négyek közül Lengyelország és Csehország meglehetősen jó eredménnyel rendelkezik, hiszen energiafüggőségi rátája az EU-s átlag alatt helyezkedik el. Ezzel szemben, Magyarország és Szlovákia eredményei meglehetősen kedvezőtlenek, hiszen a két ország energiafüggőség mértéke 70 százalék, amely az egyébként is magas EU-s érték felett helyezkedik el. Fontos szempont azonban az is, hogy ezen országok honnan szerzik be a szükséges energiahordozókat, szövetségi rendszeren belül vagy azon kívül. Ennek elemzésére a következőkben kerül sor. (10)
7. ábra – Az energiafüggőség alakulása (forrás: Eurostat, https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/NRG_IND_ID/default/line?lang=en&category=nrg.nrg_quant.nrg_quanta.nrg_ind.nrg_ind_)
Energiaimport forrása és megoszlása
Az energiaimport forrásának és megoszlásának elemzése a függőségi viszonyok feltérképezése okán szükséges. Az adatokat a négy ország tekintetében elemzem államonkénti bontásban az OEC adatbázisában megtalálható adatokra támaszkodva.
Csehország
Csehország esetében, az energia, az energiahordozók, illetve egyéb ásványi anyagok importja összességében 12,2 milliárd amerikai dollár értéket érte el 2021-ben. Ebben a kategóriában a legnagyobb importot a földgáz (25.4 százalék, 3.14 milliárd dollár), a nyers kőolaj (24.3 százalék, 2.99 milliárd dollár), illetve a finomított kőolaj (21.5 százalék, 2.66 milliárd dollár) tette ki. Megemlítendő még a villamosenergia a 9.99 százalékos és 1.23 milliárd USD értékű nagyságával. A földgáz esetében meglehetősen egyoldalú a függés Oroszország felé annak 96.1 százalékos részesedésével, amelyet elenyésző mértékű importértékkel követ Hollandia, Németország, Lengyelország, illetve Belgium. A nyers kőolaj esetében is egyértelmű az orosz dominancia ugyan kevesebb arányban, 55.1 százalékkal, amelyet Kazahsztán követ 19.1 százalékkal, majd az USA 12 százalékkal, illetve Azerbajdzsán 9.2 százalékkal és Líbia 2.61 aránnyal. A finomított kőolaj és a villamosenergia forrásországai között elsősorban uniós tagállamokat találunk, így Németországot, Szlovákiát, Ausztriát, Lengyelországot, illetve Hollandiát. (11)
Lengyelország
Lengyelország esetében, az energia, az energiahordozók, illetve egyéb ásványi anyagok bevitele összesen 23.6 milliárd amerikai dollár értéket érte el 2021-ben. Ebben a kategóriában a legnagyobb importot a nyers kőolaj jelentette 42.1 százalékkal és 9.94 milliárd amerikai dollár értékben. Ezt követte a finomított kőolaj (18 százalék, 4.26 milliárd dollár), illetve a földgáz 12.7 százalék, 3 milliárd dollár), majd a villamosenergia a 6.15 százalékos és 1.45 milliárd USD értékű nagyságával. A nyers kőolaj esetében meglehetősen erős az orosz dominancia annak 55 százalékos és 5.47 milliárd dollár értékű részesedésével. Ezt követi Szaúd-Arábia (19.9%, 1.97 milliárd USD), Nigéria (8.93%, 887 millió USD), majd Kazahsztán (6.94 százalék, 690 millió USD) és Norvégia (6.16 %, 612 millió USD). A finomított kőolaj esetében is erős az orosz dominancia ugyan kevesebb arányban, 37.9 százalékkal, amelyet 30.1 százalékkal követ Németország. Ezt követően elsősorban uniós tagállamokat találhatunk, mint Szlovákia, Litvánia, Csehország, Belgium, Franciaország. A földgáz forrásországainak mutatóit vizsgálva sokkal megosztottabb képet kapunk: Katar (34.5 százalék, 1 milliárd dollár) a legnagyobb beszállító, majd Oroszország (21.7 százalék, 652 millió USD), USA (15.8 százalék, 473 millió USD), Svédország (8.87 százalék, 266 millió dollár), Nigéria (6.65 százalék, 199 millió dollár), illetve alacsonyabb részesedéssel európai államok. A villamosenergia forrásországai között elsősorban uniós tagállamokat találunk, így Németországot, Svédországot, Litvániát, Ukrajnát és Csehországot. (12)
Szlovákia
2021-ben Szlovákia esetében a vizsgált szektor importja 4.04 milliárd amerikai dollár volt, illetve szembetűnő, hogy kategóriánként sokkal jobban eltérő. Ebből a finomított kőolaj 42.4 százalékot (1,72 milliárd USD) tett ki, a villamosenergia 36.8 százalékot (1.49 milliárd amerikai dollár), míg a petróleum gáz 1.72 százalékot (69.5 millió USD). A finomított kőolaj forrásországai tekintetében európai uniós államokat találunk, így Csehországot, Magyarországot, Lengyelországot és Ausztriát, amelyeket kisebb részesedéssel követ Szerbia, Románia, Horvátország és Németország. A villamosenergia esetében, Magyarország áll a középpontban 85 százalékos (1.26 milliárd USD) részesedéssel, amelyet Ukrajna követ 10.9 százalékkal 161 millió amerikai dollár értékben, majd Csehország 3.51 százalékkal (52.1 millió USD). Az elenyésző arányú földgáz import Magyarországról (66.1 százalék, 46 millió USD) és Ukrajnából (29 százalék, 20.2 millió USD) származik többnyire. (13)
Magyarország
Magyarország esetében az import értéke a vizsgált szektorban 10,6 milliárd amerikai dollár értéket érte el 2021-ben. Ennek legmagasabb, 25,9 százalékát a kőolaj (2,76 milliárd dollár), 25,6 százalékát a földgáz (2,72 milliárd dollár), 21,8 százalékát a villamosenergia (2,32 milliárd dollár), 18,7 százalékát a finomított kőolaj (1,99 milliárd dollár), illetve 7,23 százalékát a petróleum gáz (230 millió dollár) adta. A kőolaj esetében, mint forrásország Oroszország (59.3 %) és Horvátország (32,4 %) a legkiemelkedőbb, de Kazahsztánból, Líbiából és Kanadából is érkezik csekély mennyiségű import. A földgáz esetében az import 53%-a köthető Oroszországhoz, s ezt követően jóval megosztottabb képet kapunk, mint a kőolaj esetében: 23%-os részesedéssel követi Ausztria, majd 5.63%-kal Románia, míg Bulgária, Lengyelország, Szlovákia, Horvátország, Németország, Ukrajna, Belarusz, Belgium, Hollandia, Szerbia, Kazahsztán Szlovénia, Franciaország és Csehország kisebb mértékben importál. A villamosenergia esetében a mutatók megoszlása más képet mutat, hiszen elsősorban az európai államok az importőrök: Szlovákia 54.4%-kal, Ausztria 18.7%-kal, Románia 11.8%-kal, Horvátország 8.91%-kal, Ukrajna 3.87%-kal, illetve Szerbia 1.43%–kal, illetve ennél kisebb mértékkel szerepel még Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Észak-Macedónia és Csehország. (14)
Atomerőművek helyzete
A nukleáris energia meglehetősen vitatott az Európai Unió döntéshozói között annak biztonságossága és a fenntarthatóság és a zöld átállás követelményeinek kontextusában vizsgálva is. Ennek ellenére, számos európai országban működnek atomerőművek, mi több néhányban még építés alatt állnak újak is. Fontos megemlíteni, hogy a legbefolyásosabb európai országokban is, így Franciaországban, Németországban nagy mennyiségű energiát termelnek a mai napig is atomerőművekben. Nincs ez másképp a Visegrádi Négyek tagállamai között sem. Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában is nagy mennyiségű energiát termelnek atomerőművekben. Az egyetlen kivétel Lengyelország, ahol nincsenek üzemelő nukleáris erőművek az országban.
8. ábra – Atomerőművek Európában 2019-ben (forrás: Eurostat, https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/ddn-20210219-1)
Összegzés
Az összes energiafelhasználásban a fosszilis energiahordozók arányát tekintve, Szlovákia rendelkezik az uniós célitűzéseknek megfelelően a legeredményesebb mutatókkal, míg Lengyelország számára szükséges a legnagyobb fejlesztés a területen, hogy felzárkózzon az uniós átlaghoz. Csehország és Magyarország többnyire az uniós átlagszinten áll. Fontos megjegyezni azonban, hogy az ambiciózus uniós célok eléréséhez mind a négy ország (akárcsak az EU) előtt hosszú út áll. Hasonló a helyzet a megújuló energiaforrások arányának tekintetében, azonban a Visegrádi Négyek számára nem sikerült az uniós átlagszint teljesítése, s közülük Magyarország mutatói a leginkább fejlesztésre szorulók. Az üvegházhatású-gázok csökkentése tekintetében, Lengyelország kivételével, a Visegrádi Négyek jobban teljesítenek mint az uniós átlag. Az energiafüggőség és energiaimport kapcsán, megfigyelhető az orosz dominancia elsősorban a földgázszállításokban. A villamosenergia-import kapcsán sokkal több európai partner található, amely előremutató már csak az összekapcsoltság elérése tekintetében is, illetve a kőolaj-import is sokkal diverzifikáltabb. Összességében elmondható, hogy valóban az energiafüggőség, különösképpen az egyirányú dominancia volt korábban is a közép-európai országok legsürgetőbb problémája.
Access to electricity (% of population), Világbank. https://data.worldbank.org/indicator/EG.ELC.ACCS.ZS (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)
Share of fossil fuels in gross available energy, Eurostat. https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/nrg_ind_ffgae/default/line?lang=en (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)
Grzegorczyk, Marek: Green pioneers can do more to help the Visegrád countries reach their climate targets, Emerging Europe, 2023.01.23. https://emerging-europe.com/news/green-pioneers-can-do-more-to-help-the-visegrad-countries-reach-their-climate-targets/ (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)
Worldometer. https://www.worldometers.info/ (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)
Net greenhouse gas emissions, Eurostat, 2022. https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/sdg_13_10/default/line?lang=en (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)
Az Unió helyzete: Kérdések és válaszok a 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai céltervvel kapcsolatban, Európai Bizottság, Brüsszel, 2020. szeptember 17. https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/QANDA_20_1598 (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)
Megújuló energia, Európai Parlament. https://www.europarl.europa.eu/factsheets/hu/sheet/70/megujulo-energia
Renewable energy consumption (% of total final energy consumption), Világbank. https://data.worldbank.org/indicator/EG.FEC.RNEW.ZS (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)
Share of energy from renewable sources, Eurostat. https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/NRG_IND_REN/default/line?lang=en&category=nrg.nrg_quant.nrg_quanta.nrg_ind_share (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)
Energy dependency rate, Eurostat. https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Glossary:Energy_dependency_rate (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)
Czech Republic, OEC. https://oec.world/en/profile/country/cze (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)
Poland, OEC. https://oec.world/en/profile/country/pol (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)
Slovakia, OEC. https://oec.world/en/profile/country/svk (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)
Hungary, OEC. https://oec.world/en/profile/country/hun (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)
[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-22-2-II-NKE-74 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]
Photo by Karsten Würth on Unsplash
