Ez a Biztonságpolitikai Szakkollégium EU hírfigyelője, amely havi rendszerességgel jelenik meg. Az összeállításban az Európai Unió egyes szakpolitikáinak legfrissebb fejleményeibe nyújtanak betekintést a szerzők.

Kül- és biztonságpolitika

A főképviselő és az Európai Bizottság közös közleményt fogadott el, amelyben meghatározza az EU, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség közötti kapcsolatok új keretét. Erősebb és modernizált stratégiai partnerséget javasol a megerősített politikai szerepvállalás, a kereskedelem és a befektetések fellendítése, valamint a fenntarthatóbb, tisztességesebb és összekapcsoltabb társadalmak építése révén a Global Gateway beruházások révén.

A július 17-én és 18-án a Brüsszelben tartandó EU–CELAC csúcs előtt kiadott közlemény célja a regionális kapcsolatok fellendítése és megújítása. Számos javaslatot tett a következő kulcsfontosságú területeken:

• megújult politikai partnerség;
• a közös kereskedelmi keretrendszer megerősítése;
• Global Gateway befektetési stratégia bevezetése a tisztességes zöld és digitális átmenet felgyorsítása és az egyenlőtlenségek kezelése érdekében;
• erők egyesítése az igazságszolgáltatás, a polgárok biztonsága és a transznacionális szervezett bűnözés elleni küzdelem érdekében;
• együttműködés a béke és biztonság, a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a humanitárius segítségnyújtás előmozdítása érdekében;
• emberek közötti partnerség kiépítése.

Energia- és klímapolitika

Az Európai Unió Modernizációs Alapja 2,4 milliárd eurót folyósított hét kedvezményezett ország 31 projektje számára energiarendszereik korszerűsítéséhez, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez az energia, az ipar és a közlekedés területén, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében. Ez az eddigi legnagyobb közös folyósítás, amely lendületet adhat Európa zöld átállásának.

Példák a támogatásban részesült pályázatokra:

• a bulgáriai villamosenergia-elosztó hálózat korszerűsítése a szállítás villamosításának, a tárolók kiépítésének, valamint az energiafogyasztás és -termelés dekarbonizációjának és decentralizálásának felgyorsítása érdekében;
• fotovoltaikus és energiatároló képesség telepítése a horvátországi vízszolgáltatók számára;
• az energiahatékonyság és az energiamegtakarítás javítása az új épületekben a közszféra számára az ENERGov programon keresztül Csehországban;
• elektromos járművek és a megfelelő töltési infrastruktúra beszerzése Lettországban;
• többlakásos épületek felújítása Litvániában;
• a kapcsolt energiatermelés támogatása a távfűtéshez Lengyelországban;
• megújuló villamosenergia-termelő kapacitások, távfűtés és gázinfrastruktúra a szénnel hajtott energia felváltására Romániában.

Az Európai Bizottság és a főképviselő közös közleményt fogadott el, amelyben meghatározza az EU-s keretet a klímaválságból és környezetrombolásból ered kihívásokra való válaszadáshoz. A közös közlemény négy fő prioritást határoz meg:

• A tervezés, a döntéshozatal és a végrehajtás megerősítése a klíma-biztonság nexus megbízható és hozzáférhető, bizonyítékokon alapuló elemzése révén;
• Az éghajlati és biztonsági kihívásokra adott válasz operacionalizálása az EU külső fellépésében, többek között az éghajlati és biztonsági kapcsolat regionális és nemzeti konfliktuselemzésekbe való integrálása révén;
• A tagállamok polgári és katonai műveletei és az infrastruktúra éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási intézkedéseinek fokozása a költségek és a szénlábnyom csökkentése érdekében, a műveleti hatékonyság biztosítása mellett;
• A nemzetközi partnerségek megerősítése többoldalú fórumokon és olyan partnerekkel, mint a NATO, összhangban az EU éghajlatváltozási és környezetvédelmi programjával.

Szomszédságpolitika

Keleti szomszédságpolitika

Az Európai Unió bankja, az Európai Beruházási Bank több mint 50 millió eurós uniós támogatási megállapodást írt alá Ukrajna Állami Helyreállítási és Infrastruktúrafejlesztési Ügynökségével. Az alap támogatja az ügynökséget ideiglenes hidak sürgősségi beszerzésében a mobilitás javítása érdekében, segítve az országot az orosz támadások okozta akadályok leküzdésében azáltal, hogy az ukrán lakosságot összekapcsolják a számukra szükséges segélyekkel és szolgáltatásokkal. Az ukrán nemzeti rendőrség 13 páncélozott járművet kapott az EUAM Ukraine-tól. A járműveket a felszabadított területekre küldték, hogy ezeken a területeken biztonságosabbá tegyék a rendfenntartók munkáját, például hogy megvédjék őket az ellenséges tűztől és a fel nem robbant lövedékektől. Az Európai Beruházási Bank 100 millió eurós új hitelt nyújt Ukrajnának a gyors helyreállítás érdekében, például önkormányzati vagy energetikai infrastruktúra javítására. Ez az EU Ukrajnáért (EU4U) kezdeményezés egyik eleme, amelyet az EBB 2023 márciusában hagyott jóvá, és magában foglalja az EU4Ukraine Alapot és az EBB saját forrásaiból származó 100 millió eurós technikai segítségnyújtási és tanácsadási csomagot is.

Ukrajna mellett, Moldova is kiemelt támogatásban részesült. Június 6-án az EU moldovai köztársasági küldöttsége bejelentette, hogy a 2021-2027 közötti időszakra szóló, EU által finanszírozott Interreg NEXT határon átnyúló együttműködési program keretében 85 millió euró áll a Moldovai Köztársaság és Románia rendelkezésére. A forrásokat a romániai Iași, Galați, Vaslui és Botoșani megyék, valamint a Moldovai Köztársaság egész területén található települések fejlesztésére különítik el. Támogatást kapnak az egészségügyi, oktatási, idegenforgalmi és kulturális, valamint az éghajlatváltozás elleni, a jó kormányzási és a határigazgatási kezdeményezések.

Déli szomszédságpolitika

Az euro-mediterrán partnerek regionális programot indítanak a természeti és ember okozta katasztrófák megelőzésére. A PPRD-Med a partnerországok polgári védelmi intézményeinek fenntartható kapacitásának kiépítésére fog összpontosítani a katasztrófakockázatok megelőzésére, a katasztrófákra való felkészülésre és reagálásra szubregionális és regionális szinten. Erősíteni fogja az összes érintett kormányzati szereplő, a civil társadalom érdekelt felei és a tudományos közösség közötti kapcsolatokat, előmozdítva a nemzeti inkluzív megközelítést a katasztrófamegelőzés, a felkészültség és a reagálás terén. A program javítani fogja a regionális és szubregionális koordinációt, az intézményi együttműködést és az operatív együttműködést a déli szomszédság országai között, valamint az Unió Polgári Védelmi Mechanizmusával.

A 2022 októberében aláírt EU–Marokkó zöld partnerség részeként az Európai Unió küldöttsége 2023. június 5-én és 6-án Rabatba és Casablancába látogatott, hogy erősítse a politikai párbeszédet a marokkói intézményi partnerekkel és a magánszektorral. Ez a párbeszéd a következő kérdésekre összpontosít: energia, mezőgazdaság-víz kapcsolat, zöld és körkörös gazdaság. Mindkét partner fokozza az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy támogassa a dekarbonizált és rugalmas gazdaság felé való átmenetet. Lefektették a szoros együttműködés alapjait az olyan ígéretes ágazatokban, mint a megújuló energiaforrások és a zöld hidrogén.

(Készítette: Mészáros Kinga)

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-22-2-II-NKE-74 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Photo by Christian Lue on Unsplash.