Az Irán és Szaúd-Arábia közötti feszült viszony már az 1980-as évektől kezdve folyamatosan jelen van. A részben vallási, részben politikai töltetű vitát nem vitte előrébb sem az irak-iráni háború kimenetele, sem az, hogy a közel-keleti térség két jelentős államáról beszélhetünk.
A két, vallásában eltérő országot azonban egy dolog összeköti: ez pedig a haddzs hagyománya. A muszlimok, felekezettől eltekintve, életükben legalább egyszer kötelesek elzarándokolni Mekka városába, és bejárni azt az utat, ami szerintük a szakrális megtisztulást hozza valamennyi hívő számára. A haddzs mind legitimációs erő, mind kötelezettség a Szaúd-Arábiai Királyság számára, hiszen sokszor ez az egyetlen kapocs a közel 1,3 milliárdra becsült muzulmán népesség között.
Mint a tömegesemények jelentős részénél, úgy a zarándoklatnál sem ritkák a halálos esetek. A Kába-kő körül imádkozó emberek ugyanis a szentély megérintése érdekében képesek akár egymást is agyontaposni. Ez az év azonban különös tragédiába torkollott, hiszen a haddzs során becslések szerint 750 iráni állampolgár vesztette életét. Miután közel 104 holttestet sikerült hazaszállítani Teheránba, és megtörtént a tisztességes ravatalozás, megkezdődött az okok fejtegetése is. Irán állítása szerint a szaúdi szervezőgárda csődöt mondott, különös tekintettel a kizárólag irániakból álló áldozatokra.
Az október elején történt esemény megoldásának kérdése is felmerült azon a négy napos látogatáson, amit Németország külügyminisztere, Frank-Walter Steinmeier tett október 16-20. között Irán fővárosában, Teheránban, illetve Szaúd Arábia fővárosában, Rijádban. Ilyesfajta diplomáciai találkozóra közel 12 éve nem került sor.
A gazdasági, kulturális értekezéseken túl nagy hangsúly került a két ország közötti konfliktusra és arra, hogy a szembenállás erősíti a terrorizmus mértékét a térségben. A német delegáció nem titkolt célja az volt, hogy segítse a két szembenálló fél közeledését.
?Irán és Szaúd Arábia politikai ellentéte még inkább növelte a terrorizmus mértékét, de ha ez a két ország félretenné nézeteltéréseit, akkor a többi muszlim állam is ugyanígy cselekedne? ? említette Steinmeier.
Az együttműködés Irán és Szaúd Arábia között nemcsak a fent említett konfliktus miatt, hanem azért is nehézkes, mert a szír polgárháború kapcsán sem egyezik meg a két ország álláspontja. Míg Irán miniszterelnöke, Hasszán Rohani a szír elnök, Bassár el-Aszad és a hadsereg mellett áll, addig Szalman szaúdi király a szunnita felkelőket támogatja.
A megfelelő konfliktuskezelés érdekében a német külügyminiszter rijádi tartózkodása során az egész Öböl-menti térséget felszólította a menekültválság megoldásában történő közreműködésre. A felszólítás jogosságát többek között az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai is alátámasztják, hiszen Szaúd-Arábia a múlt év során december 14-ig mindössze 561 menekültet fogadott be.
Források:
