A Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Tudós Kávézója adott otthont a Magyar Hadtudományi Társaság Biztonságpolitikai Szakosztály, a Nemzetbiztonsági szakosztály és a Biztonságpolitikai Szakkollégium október 28-i közös előadásának. Ennek keretében Dr. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa beszélt a szíriai konfliktus dinamikájáról, és az Iszlám Állam kapcsán felmerülő kérdésekről.
Az előadás nyitó gondolatmenetében Kaiser Ferenc összegezte a Levantei és Szíriai Iszlám Állam (ISIL) jelenlegi területi és feltételezhető költségvetési paramétereit, vezetésének struktúráját és néhány fontosabb alakját. Ezen túlmenően az előadó kitért az ISIL katonai képességeire, mely kapcsán megemlítette, hogy a szakértők 25 és 100 ezer fő közöttire becsülik a szervezet fegyveres erőinek létszámát.
Ezt követően bemutatásra kerültek a mai konfliktushoz vezető történelmi előzmények, az 1982-es libanoni háború, a 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások, majd az amerikai megszállás, az „arab tavasz” és a szíriai polgárháború fontosabb eseményei. Előadása során Kaiser tanár úr igyekezett a hallgatóságot bizonyos kényes kérdések mentén történő elgondolkodásra buzdítani. Szóba került az amerikai külpolitika demokrácia-építésének látványos kudarca, továbbá annak kérdése, hogy valóban jobb csere-e egy jól működő diktatúrát egy adott esetben akár semennyire sem működő ?demokratikus? államra cserélni. A szíriai események mellett az érdeklődők képet kaphattak az Európába irányuló migráció hátteréről, mely kapcsán említésre kerültek ? az egyes egyének szörnyű életkörülményein felül ? a migránsok mozgásával együtt járó biztonsági kockázatok. E kapcsán az előadó kitért rá, hogy az elmúlt éveket nézve a szíriai lakosság mindennapjainak meghatározó eleme lett az erőszak és a kegyetlenség, ami óhatatlanul megalapozza a szélsőséges nézetek és agresszió tovább burjánzását, még akár egy addig mérsékeltebb közösség tagjaiban is. Az előadás végén a konfliktus kapcsán átfogó képet kaphattunk mind a térségben jelen levő szereplők nemzetközi kötődéseiről, mind pedig a világ nagyhatalmainak bonyolult és sokszor ellentmondásos érdek- és ellenérdek-hálójáról.
Összegzésében Kaiser Ferenc kiemelte az orosz beavatkozás eddigi eredményeit, a további szerepvállalás korlátait, valamint a kurdok és a török kormány ellentétes érdekeit, különös tekintettel egy önálló Kurdisztán létrejöttének lehetőségére. Végül a konfliktus összehangolt nemzetközi megoldásának korlátai kapcsán az előadó rávilágított a harcok további elhúzódásának borús kilátásaira. Az előadó ismereteinek sokoldalúsága és szakmai igényességének köszönhetően az időnként megrázó képsorokat és eseményeket az azt megillető méltósággal mutatta be, de a szakmai igényességen túlmenően, a konfliktus áldozataival szemben tanúsított érezhető empátiája adta meg igazán az előadást megillető emberséges hangnemet.
(Szerkesztette: Fekete Csanád)
