Május 4-én került megrendezésre a Szakkollégiumi Esték rendezvénysorozat harmadik előadása, melynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépülete adott otthont. Kovács Georgina, a Biztonságpolitikai Szakkollégium tagja előadásában a vegyi hadviselésről tartott általános összefoglalót, melyet a vegyi fegyverek alkalmazásának konkrét példáival egészített ki.

received_1379524445398462

Az előadás első felében a különböző vegyi anyagok katonai célokra történő felhasználásának történeti aspektusai, valamint a vegyi anyagok összetétele, alkalmazhatósága és az egészségre gyakorolt káros hatásai kerültek bemutatásra. A vegyi harcanyagok, mint például a kénmustár, a foszfor, a tabun vagy a szarin igen egyszerűen és olcsón, akár civil eszközökkel is előállíthatóak, alkalmazásuk pedig egészen az I. világháborúig nyúlik vissza. A háború utáni időszakban több nagyhatalom és számos más ország kiterjedt kutatásokat folytatott vegyi harcanyagok kifejlesztése céljából, ami jelentős vegyi fegyver készletek felhalmozásához vezetett. Mindez arra ösztönözte a nemzetközi közösséget, hogy szabályozza e fegyverek kifejlesztésére, gyártására és felhalmozására irányuló törekvéseket, mely végül az 1997-ben hatályba lépő Vegyifegyver Tilalmi Egyezményhez vezetett, melynek jelenleg 192 részes állama van. Ennek ellenére sajnos a közelmúlt konfliktusaiban (is) rendszeresen alkalmazásra kerültek különböző ideg- és fojtó gázok, melyre az előadó konkrét példákat hozott.

Az esetlegesen fellelhető harcanyagok utáni kutatás már 1971-ben elkezdődött Irakban. Irak vegyi fegyver készleteinek nagyságát jól jelzi, hogy 1991-ig összesen legalább 2850 tonna mustárvegyület, 210 tonna tabun, 795 tonna szarin, illetve cikloszarin, valamint 3,9 tonna VX került előállításra.  A mai álláspont szerint a mérgező harcanyagok bevetésének nagy szerepe volt abban, hogy Irán kiszorult az elfoglalt iraki területekről és végül békekötésre kényszerült. Irak ezen felül 1988-ban az ország északi területén élő kurd népcsoport ellen is bevetette vegyi fegyvereit, mely jelentős nemzetközi visszhangot váltott ki.

Az öt éve tartó szíriai polgárháborúban több alkalommal vetettek be vegyi harcanyagot a szemben álló felek, melyek kapcsán időről időre a hírekbe is bekerül egy-egy eset. A legutóbbi ilyen támadás alig egy hónappal ezelőtt történt Aleppóban,  ahol vélhetőleg iszlamista terrorszervezetek vetettek be mustárgázt a civil lakosság ellen.

Az előadás során a résztvevők több kérdést tettek fel, érintve olyan témákat, mint a fehérfoszfor katonai célokra történő felhasználása, vagy a vegyi hadviselés és a terrorizmus esetleges kapcsolata. Az előadó külön felhívta a figyelmet a tokiói metróban 1995-ben történt támadásra. Ezzel a terrorcselekménnyel a tömegpusztító fegyverek kiléptek a viszonylag jól szabályozott és ellenőrzött szuverén katonai felhasználás köréből és a világ számára egy új fenyegetés teremtődött meg.