A Biztonságpolitikai Szakkollégium december 13-án és 14-én, kétnapos intenzív műhelymunkát szervezett tagjelöltjeinek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hungária körúti campusán. A kétnapos program célja az volt, hogy a BSZK tagjelöltjei megismerhessék egymást, valamint a tagokat, e mellett pedig olyan szakmai munkában vehessenek részt, amelyet akkor is hasznosíthatnak későbbi tanulmányaik során, ha nem kerülnek be a szakkollégium tagjai közé. A pénteki nap délelőtti előadását Nyulász Viktória, a Honvédelmi Minisztérium Védelempolitikai Főosztályának munkatársa tartotta. A program szemináriumi jelleggel zajlott, a hallgatóság aktív részvételével ismerhettek meg a résztvevők naprakész adatokat és információkat a Magyar Honvédség jelenlegi missziós szerepvállalásairól. Ezt követően a hallgatóság csoportokra bontva feladatul kapta, hogy a hallottak alapján dolgozzanak ki egy tervet a Honvédség fejlesztéséről, majd érveljenek programjuk mellett a többi csoport kérdéseire válaszolva. A délutáni program során két párhuzamosan futó szeminárium zajlott, a hallgatók ennek megfelelően létszám alapján két csoportra lettek bontva. Az egyik csoport számára Berzsenyi Dániel, a Közpolitikai Kutatások Intézetének elemzője vezette a beszélgetést, a másikon pedig Lattmann Tamás nemzetközi jogász, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Jogi Tanszékének és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Biztonsági Tanulmányok Tanszékének oktatója beszélt a média hatásáról a nemzetközi kapcsolatokra. Az első nap záró feladata egy konfliktus analízis gyakorlat volt, a résztvevők a rövid elméleti felvezetőt követően csoportokba osztva, egy saját maguk által választott konfliktust elemeztek ki a bemutatott elemzési módszerek alapján. A műhelymunka második napjának délelőttje Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi Doktori Iskola doktoranduszának előadásával kezdődött. A prezentáció témája ?Az európai rakétavédelmi rendszer jövője? volt. Ezt követően az előadás során elhangzott tényekre építve egy rendkívül intenzív műhelyvita következett, amelyen a résztvevőknek azt kellett mérlegelniük, hogy vajon pozitív vagy negatív hatása lenne e egy ilyen rendszer teljes kiépülésének Európa biztonságára. A szünetet követően az obligátok a válságkezelési-tárgyalási szimulációban vehettek részt. A gyakorlat lényege az volt, hogy egy adott problémakört felvetve a résztvevők egyes államok szerepében képviseljék érdeküket. A program a Balassi Intézet és a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal ?Pro Renovanda Cultura Hungariae? pályázatának támogatásával valósult meg.

Előző cikkA 2013-as Dunai árvíz szervezeti, működési tapasztalatai és hatása az önkormányzatok és a katasztrófavédelem kapcsolatrendszerében
Következő cikkAz ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása