Partnerkapcsolatok
- február 5.: Közös diplomáciai szeminárium a NATO és Marokkó rendezésével, a Mediterrán Párbeszéd létrejöttének 25. évfordulója alkalmából (Ibrahim Imre)
Január 22-én, a Mediterrán Párbeszéd 25. évfordulójának nyitóünnepségen részt vett a marokkói külügyminiszter, Nasser Bourita, a NATO Politikai és Biztonságpolitikai Főtitkárhelyettese, Alejandro Alvargonzález nagykövet, valamint a Hadügyminisztérium minisztere, Abdellatif Loudiyi. A ülésen a NATO?Marokkó együttműködés volt a fő téma. A Közel-Kelet és Észak-Afrika szekció vezetője, Nicola de Santis összegezte a támogatást, amelyet Marokkó biztonsági és védelmi intézményeinek korszerűsítésére fordítottak. A felszólalók közt volt Mathea Giacometti tengernagy és dr. Eyup Turmus, a Tudomány a Békéért és Biztonságért Program tanácsosa is, akik kifejtették a NATO és Marokkó közti együttműködés részleteit. Az eseményen megjelent számos katonatiszt, akadémiai professzor, valamint képviselők a NATO és a Mediterrán Párbeszéd tagállamaiból. A Főtitkárhelyettes látogatása a belga nagykövet marokkói rezidenciáján folytatódott, további nagykövetek jelenlétében. A belgiumi nagykövetség egyben a NATO Kapcsolati Nagykövetségeként szolgál a Marokkói Királyságban.
- február 8.: A NATO-szövetségesek aláírták az Észak-Macedón Köztársaság csatlakozási jegyzőkönyvét (Vas Beatrix)
Február 6-án a NATO brüsszeli központjában a 29 tagállam állandó képviselői aláírták az Észak-Macedón Köztársaság csatlakozási jegyzőkönyvét. Az eseményen részt vett a macedón külügyminiszter, Nikola Dimitrov is. Jens Stoltenberg Főtitkár a ceremónián elmondott beszédében kiemelte, hogy az ország csatlakozása a Szövetséghez megerősíti a stabilitást a Nyugat-Balkánon, így járulva hozzá a régió és az egész észak-atlanti térség biztonságához. A csatlakozási jegyzőkönyv aláírása után most már a szövetséges államokon a sor, hogy ratifikálják az egyezményt, Észak-Macedónia ezután válhat teljes jogú NATO-taggá. Szkopje addig is meghívottként vehet részt a szervezet tevékenységeiben, mint ahogyan tette eddig is az afganisztáni kiképzőmisszió és a koszovói KFOR békefenntartó feladatok esetében is. Bővebben a témával kapcsolatban itt olvashatnak.
- február 11.: A NATO Katonai Bizottságának Állandó Ülése üdvözli Észak-Macedónia meghívását (Gönczi Róbert)
Sir Stuart Peach, a légierők főparancsnoka és az bizottság elnöke február 11-én fogadta Szkopje képviselőjét. Miután február 6-án aláírták Észak-Macedónia csatlakozási jegyzőkönyvét, az ország ?meghívott? státuszt kapott, mely által a kiküldött képviselőik megfigyelőként lehetnek jelen az ülésen. Észak-Macedónia első ülése után Sir Stuart Peach üdvözölte Krume Velkov ezredest, a balkáni ország küldöttjét. A bizottság elnöke kiemelte az esemény fontosságát: ?Észak-Macedónia úton van ahhoz, hogy a NATO 30. tagállama legyen. A csatlakozás már csak a 29 fővároson múlik, akiknek ratifikálniuk kell a jegyzőkönyvet. Mindannyian rendkívül várjuk, hogy együtt dolgozhassunk, és a folyamatban lévő csatlakozás végén Észak-Macedóniát már mint a NATO-család tagját ünnepelhessük!?
- február 12.: A NATO kiberbiztonsággal foglalkozó tagjait tömöríti a Szövetség újonnan felállított centruma (Tóth Milán)
A NATO Távközlési és Információs Rendszerek Ügynöksége 2019. február 12-én hozta létre azt a közösséget, melynek keretein belül a NATO kiberbiztonsággal foglalkozó munkatársai hatékonyabban tudnak majd együttműködni egymással, valamint könnyebben hozzáférhetnek a Szövetségen belüli információkhoz, megosztva legjobb tapasztalataikat. Ezen kívül egy olyan kódolt munkatérben lesznek képesek együttműködni, mely garantálja a biztonságos videóüzeneteket, hanganyagot, csevegést, és természetesen a teljes körű információgyűjtést is. Öt ország (Belgium, Franciaország, Hollandia, Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok) hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoportja már csatlakozott a NATO új, védett biznisz hálózatához. A hálózathoz való hozzáférés az év végére mind a 29 tagország számára elérhető lesz. Ez a kiberbiztonsági együttműdés előkészítő lépése egy információs központ felállításához (Kiberbiztonság Együttműködési Központ). A központ nem jelentene újabb kiadásokat, személyzetet, új irányelveket, mivel az együttműködést már létező megállapodások segítenék.
- február 13.: Magyarország Regionális Különleges Erők Parancsnokságot vezethet (Szabó Orsolya Réka)
Február 13-án a magyar, horvát, szlovák és a szlovén védelmi miniszterek aláírtak egy szándéknyilatkozatot arról, hogy létrehoznak egy Reginonális Különleges Erők Komponens Parancsnokságot (R-SOCC) a már említett nemzetek és Ausztria bevonásával. Utóbbi állam az aláírásával statuálná, hogy a NATO és partnerei között megvalósul a szoros együttműködés. Magyarország vezetésével a részes álamok egy kis, összhaderőnemi műveletekre (Small Joint Operations) bevethető egységet hoznának létre. Rose Gottemoeller, helyettes Főtitkár üdvözölte ezt a kezdeményezést. A többnemzeti parancsnokságot NATO-szabványok szerint alakítják ki, a mons-i NATO Különleges Erők Főparancsnoksága alá fog tartozni, és elsődlegesen NATO- és EU-missziókban fog részt venni, illetve más többnemzeti misszióban, gyakorlatban, képzésben is részt vehet.
- február 13.: A NATO tagállamok védelmi miniszterei Brüsszelben találkoztak (Németh Csenge)
A NATO védelmi miniszterei 2019. február 13-án találkoztak, hogy kétnapos tárgyalást folytassanak a védelmi kihívásokról, beleértve, hogy az Oroszországi Föderáció megszegte a közepes hatótávolságú nukleáris rakétákat korlátozó szerződést. A volt Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok 1987-ben kötötték meg az INF-szerződést (INF?Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty, azaz a közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződése). Az Oroszországi Föderáció attól tart, hogy az egyezség felmondásával az Egyesült Államok nukleáris fegyvereket telepítene a jövőben Európába. A NATO részéről Jean Stoltenberg megcáfolta ezt az elképzelést. Trump szerint az Oroszországi Föderáció megszegte az egyezményt, ezért az Egyesült Államok nem akarja annak betartását folytatni. Az amerikai elnök mellet kiállt Stolenberg, és megerősítette, megvédik a szövetségeseiket, illetve a NATO nem szeretne konfrontációba kerülni egyik országgal sem.
- február 15.: A brüsszeli találkozó főbb pontjai (Kertai Zoltán)
A kétnapos tárgyalássorozaton nagy hangsúlyt kapott a fegyverkezési korlátozások témaköre, a jelenleg folyamatban lévő küldetések és műveletek, a Szövetségen belüli tehermegosztás és Európa védelme.
Mindegyik tagállam egyetértett abban, hogy az INF-szerződés felrúgása veszélyt jelent, és felszólították az Oroszországi Föderációt, hogy a következő hat hónapban térjenek vissza a szerződésben foglaltakhoz. ?Készek vagyunk nyitni az oroszok felé, de készülünk egy INF-szerződés nélküli világra is.? ? nyilatkozta a Főtitkár.
Számos szövetséges állam tett felajánlásokat az úgynevezett ?Four Thirties? oltárán. A készenléti kezdeményezés lényege, hogy 30 csatahajót, 30 szárazföldi zászlóaljat és 30 repülőszázadot akár 30 nap alatt felvonultasson. A tehermegosztás kérdésében a legfrissebb jelentések arról tesznek bizonyságot, hogy az európai tagok és Kanada 2020 végére plusz 100 millió dollárt fognak költeni. Minden szövetséges korszerűsít és növeli védelmi kiadásait, felajánlásait a Szövetség részére.
Jens Stoltenberg nyilatkozta, hogy a Szövetség egyként vesz részt az afganisztáni műveletekben, és az ezzel kapcsolatos döntéseket is együtt hozzák meg. Továbbá a Szövetség iraki kiképzőtábora teljes gőzerővel fut, és a koszovói küldetés célja is változatlan, bár a Koszovói Biztonsági Erőkkel való együttműködésről való döntés még várat magára. A végső ülésen a Szövetség üdvözölte az Európai Unió védelemre való összpontosításnak szándékát. A Főtitkár támogatta a szorosabb együttműködést, így ?biztosítva a nem EU-s NATO tagállamok teljes mértékű bevonását?, viszont a ?törekvéseknek ki kell egészíteniük egymást, nem pedig egymással versengeni?. A találkozó jelentőségét tovább növelte, hogy ez alkalommal vett részt először az Észak-Macedón Köztársaság védelmi minisztere az üléseken.
- február 21.: Konferencia a NATO befektetési lehetőségekről gazdasági vezetőknek (Rácz-Nagy Judit)
A NATO Kommunikációs és Információs Ügynöksége (NCI) május 20.-22. között tartja éves ágazati konferenciáját Oslóban. Mind az Ügynökség, mind a NATO technológiai és kiberbiztonsági vezetője fontos szerepet játszik a Szövetségen belüli politikai és katonai kirendeltségek kommunikációs rendszerének fejlesztésében, védelmében és biztosításában. ?Az Atlanti-térség mindkét végéről dolgozunk a technológiai szektor vezetőivel. Készek vagyunk további együttműködéseket véghez vinni, bővülni több társasággal, beleértve a kis- és középvállalkozásokat is a Szövetség tagállamaiból.? ? nyilatkozta Kevin Scheid, az Ügynökség vezérigazgatója. A konferencia fő témája egy ?északi-sarki technológiai ultramaraton? lesz, amely üzleti és technológiai gyakorlatok erősítését és a tech cégek lehetőségeit ismerteti a NATO-n belül. A konferencia témaköre igen változatos lesz a big data-tól kezdve, a mesterséges intelligencián át, a vízi területi machine learningig bezárólag.
A konferenciára regisztrálni az alábbi linken lehetséges: https://nitec19.com/
- február 22.: Algír, emirátusi és egyiptomi delegációk látogatása a NATO Parancsnokságon (Vas Beatrix)
Februárban a NATO Parancsnokság több delegációt is vendégül látott nyilvános diplomáciai tevékenységének keretein belül. Algériai parlamenti képviselők egy csoportjával és az Emírségek Diplomáciai Akadémiájának (EDA) jövendőbeli diplomata hallgatóival főként a Mediterrán Párbeszédről és az Isztambuli Együttműködési Kezdeményezésről zajlottak beszélgetések; míg fiatal egyiptomi diplomatáknak többek között a kibervédelmi törekvésekről, és a Tudomány a Békéért és Biztonságért Program keretein belül zajló NATO?Egyiptom együttműködésről számoltak be a Nemzetközi Titkárság munkatársai.
- február 22.: A NATO Katonai Bizottságának látogatása a Szövetséges Szárazföldi Parancsnokságon, Törökországban (Györgyi Dominika)
2019. február 20-21-én a NATO Katonai Bizottságának az elnöke, Sir Stuart Peach a légierő marsallja vezetésével érkezett a NATO Szövetséges Szárazföldi Parancsnokságára Izmirbe, Törökországba. A találkozó lehetőséget nyújtott az Égei Hadsereg parancsoka, Abdullah Recep tábornok és más magas rangú, török katonai vezetők találkozására. A kétnapos találkozó során a Katonai Bizottság elnöke elismerését fejezte ki a NATO-műveletekben és -missziókban résztvevő számottevő török jelenlét miatt.
A Szövetséges Szárazföldi Parancsnokság (LANDCOM) főhadiszállásán tartott esemény során Mustafa O?uz, őrnagy tájékoztatta az ország NATO-hozzájárulásáról a Katonai Bizottság képviselőit. Ezt követően a LANDCOM parancsnoka, John C. Thomson altábornagy ismertette a szárazföldi összetevő felelősségét. Az ülés végén többek között áttekintették a NATO parancsnoki struktúrájának végrehajtását is. A LANDCOM a NATO szárazföldi erejének állandó székhelyeként funkcionál, amikor legfőbb szövetséges európai parancsnok (SACEUR) irányítása alatt áll, biztosítja az alapokat a szárazföldi műveletekért felelős főhadiszállás számára.
- február 27.: Magyarországon járt a NATO Főtitkár-helyettes (Szabó Orsolya Réka)
2019. február 26-án Rose Gottemoeller találkozott Szijjártó Péter külügyminiszterrel, Benkő Tibor honvédelmi miniszterrel és más magas rangú hivatalnokokkal. A Főtitkárhelyettes vitaindító beszédet tartott a külügyminisztérium nagyköveti konferenciáján. Ebben a beszédben szó volt az egyre komplexebb biztonsági környezetről, és az Oroszországi Föderáció szerződésszegéséről is. Továbbá aggodalmát fejezte ki azügyben, hogy az Egyesült Államok nem telepített új rakétákat, csak Oroszország. Ms. Gottemoeller megköszönte Magyarországnak az Ukrajna irányába nyújtott humanitárius segítségnyújtást, a gázáramlás megváltoztatását és a sérült katonák ellátását.
Műveletek
- február 18.: NATO aknamentesítő hajók érkeztek a Fekete-tengerre (Szilágyi Laura)
Négy napos isztambuli kikötőlátogatása után, február 19-én érkezett meg a NATO állandó aknaelhárító csoportja (SNMCMG2) a Fekete-tengerre. Az SNMCMG2-t Martin Schwartz parancsnok vezette a Német Haditengerészettől. A csoport egy német ellátóhajóból, egy török aknavadász, egy román aknamentesítő és egy bolgár aknavadász hajóból állt. A tengeri úszóegység rutin őrjáraton vett részt, mely keretein belül végrehajtásra került a Poseidon elnevezésű aknaelhárító gyakorlat, melynek Románia és Bulgária volt a vendéglátó országa.
A NATO rendszeresen hajt végre műveleteket a Fekete-tengeren annak érdekében, hogy fenntartsa védelmező képességeit a térségben, ugyanis három szövetséges ország is található a tengerpartján. A Krím 2014-es vitatható és illegitim annektálása óta még inkább megnövelte jelenlétét a régióban: 2018-ban már összesen 120 napot járőröztek a szövetséges haditengerészeti csoportok.
