Főoldal NATO-NETto NATO-NETto Hírfigyelő – 2019. december

NATO-NETto Hírfigyelő – 2019. december

Írta
945
0
Megosztás
London, 2019. december 4. Résztvevõk a NATO megalakulásának 70. évfordulója alkalmából tartott kétnapos londoni csúcsértekezlet második napi ülésén 2019. december 4-én. MTI/EPA/Will Oliver

70. évforduló

2019. 12. 03. – A NATO vezetői Londonban gyűltek össze a Szövetség 70. évfordulója alkalmából (Györgyi Dominika)

A szövetséges állam- és kormányfők 2019. december 3-án, Londonban találkoztak a NATO 70. évfordulója alkalmából. A vezetők döntöttek a Szövetség további megerősítéséről és a változó biztonsági környezethez való alkalmazkodás folytatásáról. Az est folyamán II. Erzsébet királynő tartott fogadást a NATO vezetőinek a Buckingham-palotában.

December harmadikán, Jens Stoltenberg NATO Főtitkár a nagyszabású diplomáciai rendezvényen adott tájékoztatást a tárgyalás fő témáiról. Másnap a tisztviselők a The Grove Hotelben találkoztak az aktuális biztonsági kérdések megvitatása céljából, valamint döntéseket hoztak a NATO jövőbeli adaptivitásának növelése érdekében. Tárgyalás zajlott a szövetséges erők készenlétének további javításáról, az űr operatív területként való elismeréséről és a NATO terrorizmus elleni cselekvési tervének frissítéséről, stratégiai vitát tartottak Oroszországról, a fegyverzet-ellenőrzés jövőjéről, valamint Kína felemelkedéséről.

A védelmi beruházások növekvő tendenciái alapján az európai szövetségesek és Kanada, 2020 végére 130 milliárd USD értékben járulnak hozzá a szövetség terheinek megosztásához, mely összeg 2024 végére 400 milliárd dollárra növekedhet.

 

2019. 12. 04. – Stoltenberg: ahogy a világ, úgy fog a NATO is változni (Tóth Milán)

A NATO megalapításának hetvenedik évfordulója alkalmából, december 4-én Londonban ült össze az évben utoljára a Szövetség vezetése annak érdekében, hogy megoldást találjanak a következő évtized kulcskérdéseire. A gyűlés sikerességét méltatva Jens Stoltenberg NATO Főtitkár az ülés végén kifejtette, hogy a Szövetség maradt az egyetlen olyan platform, ahol Európa és Észak-Amerika államai a mindennapi biztonságukat érintő stratégiai fontosságú kérdéseiket hatékonyan megvitathatják.

A NATO vezetői számos lényeges területen tudtak döntést hozni annak érdekében, hogy a szervezet készenléti képességeit növelni tudják. Ennek keretében az űrt hivatalosan is új hadszíntérré nyilvánították, valamint elköteleződtek a telekommunikációs infrastruktúra védelmének biztosítására. Hangsúlyozták továbbá a terrorizmus elenni közös fellépés fontosságát is, melynek gyakorlati megvalósítása érdekében egy erre vonatkozó tervezetet is elfogadtak. Jens Stoltenberg szerint immáron ötödik éve, hogy a NATO államai évről-évre folyamatosan növelik védelmi kiadásukat. Kiemelte továbbá az európai tagországok és Kanada egyre növekvő szerepét a költségek vállalásában, melynek eredményeként a jelenlegi 130 milliárd dollárról 2024-re 400 milliárd dollárra szeretnék emelni a NATO-s védelmi ráfordításaikat.

A találkozón szó esett még Oroszországról is, illetve a fegyverkorlátozás sem maradt napirenden kívül. Ez utóbbival kapcsolatban a Főtitkár elmondta, hogy sikerült leküzdeniük a Kína által generált problémákat, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben az ázsiai ország is részt fog venni fegyverkorlátozásról szóló egyezmények megkötésében.

 

Fejlesztések és változások

2019. 12. 11. – Többnemzetiségű légierő-kiképző bázis nyitotta meg kapuit Horvátországban (Gönczi Róbert)

Horvátország mellett Bulgária, Magyarország és Szlovénia is részt vett azon a zárai ceremónián szerdán, december 11-én, ahol hivatalosan is elindították a Nemzetközi Speciális Légierő Kiképző Programot. A centrum feladata egy repülőgép  kezelőszemélyzet kiképzése lesz, amely felelősen el tudja látni a különleges műveleti erők szállításának teendőit.

A megnyitó házigazdája a honvédelmi miniszter és miniszterelnök-helyettes Damir Krstičević volt, aki vendégül látta a másik három ország védelmi minisztereit, valamint egyéb képviselőit, szintúgy, mint a horvát fegyveres erők parancsnokát, Mirko Šundov tábornokot, a NATO védelmi beruházásaiért felelős helyettes főtitkárt Camille Grandot, illetve a NATO különleges műveleti parancsnokát, Eric P. Wendt altábornagyot.

„A Nemzetközi Speciális Légierő Kiképző Program tömören összefoglalja miről szól a NATO – a szövetségesek együtt többet érhetnek el, mint egyedül bármelyikük” – fogalmazott Grand helyettes főtitkár.  „Azzal, hogy komoly kiképzésnek vetjük alá a különleges műveleti erők következő generációját, befektetünk egy olyan jövőbe, ahol sokkal zökkenőmentesebben mennek a közös műveletek.” – tette hozzá.

A kiképző központ 2020-ban fogja megnyitni akadémiáját, a légi-kiképzést pedig 2021-től fogják megkezdeni az intézményben. Zára nem véletlenül lett a központ helyszíne: a régió számos egyedi földrajzi lehetőséget biztosít a helikopteres személyzet kiképzésére, így hegyek közt, a tengeren és szigeteken is gyakorolhatnak az itt tanulók.

A Nemzetközi Speciális Légierő Kiképző Program (NSLKP) fő patrónusa a NATO Különleges Műveleteinek Központja, akiknek a lehetőség kifejezetten jó alkalmat biztosít állományának feltöltésére, valamint a résztvevő szövetséges államok számára. Ez a fajta különleges műveleti együttműködés egyedi jelenség a NATO-ban. A NATO szabványok alkalmazásával lehetőség nyílik az átjárhatóság bővítésére a résztvevők között, így a szövetség és a NATO partnerek között. Azzal, hogy már meglévő, vagy jövőbeli NATO partnerek majd csatlakozhatnak az NSLKP-hoz, azzal a szövetség egy lehetséges kiterjedés-köri bővítését segíthetik elő.

 

2019. 12. 17. – A NATO és az EU kibervédelmi együttműködése (Kertai Zoltán Péter)

A NATO és EU szakértői 2019. december 17-én ültek össze a NATO brüsszeli főhadiszállásán, hogy megbeszéljék a múltban kialakult kibervédelmi együttműködést, továbbá, hogy a jövő lehetséges perspektíváit kilátásba helyezzék. Az eddigi eredmények közé tartozik, hogy a két szervezet kibervédelemre szakosodott egységei valós idejű információcserét folytatnak, közös gyakorlatokat és kutatásokat végeznek. Kijelentették, hogy a jövőben a következő generációs hálózatok védelmét kívánják erősíteni, valamint a kiberstabilitást biztosítani az államok között, illetve a rosszindulatú kibertevékenység megelőzésére, elrettentésére, válaszadására is tettek javaslatokat. „Tartanunk kell a lépést, miközben tovább mélyítjük az együttműködésünket” – nyilatkozta Pawel Herczynski az EU részéről. A közös stratégiai érdekek miatt a NATO és EU együttműködése számos más területre is kiterjed, de a kibervédelem kiemelten fontos szerepet fog betölteni a jövőben – jelentette ki.

 

2019. 12. 30. – Lengyelország átvette a NATO VJTF vezetését (Szilágyi Laura)

Németországtól a lengyel hadsereg vette át 2020 januárjában a NATO Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Műveleti Erő (VJTF) vezetését és ezer katonát állított készenlétbe, akik pár napon belül bevethetőek lennének egy esetleges incidens bekövetkezése esetén.

Jens Stoltenberg köszönetét fejezte ki az országnak a feladat elvállalásáért, mely „jelentősen hozzájárul a kollektív védelemhez és Lengyelország képességeinek erőteljes megjelenítéséhez“.

A VJTF ereje azonnal rendelkezésre áll a Szövetség megvédése érdekében, bármilyen fenyegetés ellen, ami a jelenlegi biztonsági kihívások közt még fontosabb, mint valaha – jelentette ki.

Idén a lengyel haderő egységei mellett bolgár, brit, cseh, magyar, lett, litván, olasz, román, spanyol, szlovák és török erők fognak szolgálni a VJTF-ben.

A VJTF a NATO Reagáló Erőinek (NRF) részeként szárazföldi, légi, tengeri és különleges erőkből áll. Létrehozásáról a 2014-es Walesi Csúcstalálkozón határoztak válaszul a megváltozott biztonsági környezetre (ide értve a Krím-félsziget oroszok általi illegális annexióját).

 

(írta: Györgyi Dominika, Tóth Milán, Gönczi Róbert, Kertai Zoltán Péter, Szilágyi Laura)

(szerkesztette: Szilágyi Laura)