Partnerkapcsolatok
- december 3-5.: NATO-külügyminiszterek kulcsfontosságú biztonsági kérdésekről tanácskoztak (Kertai Zoltán Péter)
Az orosz destabilizáló tevékenység, erőszakos szélsőségesek a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, továbbá Afganisztán instabilitása ? ezek voltak a fő témák a NATO külügyminiszteri ülésen. December 4-én Ukrajna és Grúzia képviselőivel találkozott a szövetség, és teljes támogatásukról biztosították mindkét felet egy esetleges orosz agresszió esetén. Az elmúlt években jelentősen nőtt a NATO jelenléte a Fekete-tenger térségében; vízen, levegőben és szárazföldön egyaránt. Mindez válasz az orosz jelenlétre Abháziában és Dél-Oszétiában, a Krím elcsatolására és az Azovi-tenger kisajátítására.
Az INF-szerződés megszegésével vádolják az Oroszországi Föderációt. Az egyezmény, ami több mint 30 éven át biztosította Európa védelmét, megremegni látszik, mikor az orosz fél egy új rakétát fejleszt ki és állít hadrendbe. Jens Stoltenberg kijelentette, hogy a NATO feladata a béke fenntartása, nem pedig a konfrontáció. ? Nem akarunk egy új fegyverkezési versenyt. Nem akarunk egy új hidegháborút.? ? tette hozzá a Főtitkár a sajtótájékoztatón. ?Az oroszoknak van még esélyük visszatérni a szerződésekben foglaltakhoz, de meg kell kezdenünk a felkészülést egy INF-szerződés nélküli világra is.? ? zárta le gondolatmenetét a Főtitkár. A nap további részében a Közel-Keletet, illetve az Észak-Afrikát érintő kihívásokat tárgyalták. Örömmel fogadták az új iraki küldetést, ami a helyi erők kiképzését célozza meg; így növelve a térség biztonságát és stabilitását.
December 5-én a Balkán felé fordultak. Megtárgyalták Macedónia állását a csatlakozási folyamatban. Támogatásukról biztosították Bosznia-Hercegovinát, és készek elfogadni az ország első Éves Nemzeti Programját, ami politikai, gazdasági és védelmi reformokkal alapozza a közös munkát. Koszovó a hadserege létrehozásáról szóló újonnan elfogadott törvényeit pedig Jens Stoltenberg rosszul időzítettnek minősítette, és felszólított minden félt a nyugalom megőrzésére, a párbeszéd folytatására.
Az utolsó ülés az afganisztáni küldetéshez hozzájáruló országok részvételével zajlott. Megerősítették elkötelezettségüket Afganisztán hosszú távú biztonsága és stabilitása, és az afgánok vezette békefolyamat mellett. Az ülést követően Jens Stoltenberg felszólította a tálibokat, hogy tegyék le a fegyvert és üljenek le a tárgyalóasztalhoz, a hatóságokat pedig, hogy vizsgálják és kezeljék a választási rendszer hiányosságait a jövő évi elnökválasztások előtt.
- december 4.: Szövetséges hírszerzési találkozó Brüsszelben (Sánta György)
Még november végén ült össze a NATO civil és katonai hírszerzési szervezete annak érdekében, hogy megbeszéljék, miképpen tudnak reagálni a dezinformációra, a kibertámadásokra és az általános kémkedésre. A konferenciát Jens Stoltenberg, a NATO Főtitkára nyitotta meg, illetve mellette megszólalt a civil hírszerzési szervezet román elnöke és a katonai hírszerzés kanadai elnöke is. Az előbb felsoroltak mellett általános támogatást nyert el egy NATO Hírszerzési Akadémia létrehozása, amelyet már el is kezdtek szervezni. A konferencián a NATO-tagállamok mellett egyéb partnerországok és az Európai Unió is részt vett, akikkel együtt megbeszélték a jövő kihívásai, tovább bővítve az EU?NATO kapcsolatokat.
Arndt Freytag von Loringhoven, a NATO hírszerzésért és biztonságért felelős főtitkárhelyettese kifejtette, hogy a hírszerzési képesség kulcsfontosságú napjainkban, és példának Oroszországi Föderációt és a Közel-Keleten aktív terrorcsoportokat hozta fel, amelyek képesek hatékony kibertámadásokat kivitelezni.
- december 5.: Új felelős képviselő a NATO afganisztáni civil kapcsolatainak élén (Sánta György)
December 5-én Jens Stoltenberg bejelentette, hogy 2019 márciusától a brit Sir Nicholas Kay lesz a NATO civil képviselője Afganisztánba. Sir Kay jelenleg az Egyesült Királyság afganisztáni nagykövete, így releváns tapasztalatokkal rendelkezik és jól ismeri az országot. Mind a NATO, mind a brit politikai vezetés teljes mértékben támogatja Sir Kay-t és bízik a további eredményes munkában.
A civil képviselő a Szövetség politikai oldalát képviseli egy országban, továbbítja és végrehajtja a Szövetség által kitűzött feladatokat és célokat, továbbá aktívan együttműködik az adott ország politikai vezetésével, összekötve azt a NATO politikai vezetőségével. Afganisztánban ez a pozíció azzal egészül még ki, hogy az afgán kormány mellett az összekötő aktívan együttműködik a NATO Eltökélt Támogatás missziójának (Resolute Support Mission) vezetőségével és parancsnokaival is.
- december 6.: Jens Stoltembergnek, a NATO Főtitkárának nyilatkozata a szerb?koszovói helyzetről (Lendvai Tünde)
Jens Stoltenberg a NATO nyugat-balkáni külügyminiszteri szintű találkozóját követően fogalmazta meg álláspontját Szerbia és Koszovó részére a koszovói rendfenntartó erők mandátumának megváltoztatása kapcsán. Stoltenberg támogatta ugyan a rendfenntartó erők haderővé transzformálásának célkitűzését, azonban arra az álláspontra helyezkedett Ramus Haradinaj, koszovói miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén, hogy ennek egyelőre még nem érkezett el az ideje, az érintetteknek tartózkodnia kellene a további provokatív akcióktól és kijelentésektől. A Főtitkár arra is figyelmeztetett, hogy a koszovói biztonsági erők hivatalos haderővé alakítását számos NATO-tagállam ellenzi, és ez Pristina euroatlanti integrációs ambícióit is hátráltatja. Emellett szükségessé válik az is, hogy a NATO felülvizsgálja a koszovói rendfenntartó erőkkel való közreműködésének kereteit, a KFOR békefenntartó misszió célkitűzéseit azonban mindez nem befolyásolja. Stoltenberg Aleksandar Vučić, szerb államfőt is felszólította, hogy a jelenlegi feszültséget csökkentse, és mindkét felet informálta arról, hogy az EU közvetítésével zajló Belgrád?Pristina párbeszéd az egyetlen módja a hosszú távú béke és stabilitás elérésének a nyugat-balkáni régióban.
- december 10.: Kulcsszerepet kap a kritikus infrastruktúra védelme (Lendvai Tünde)
A NATO brüsszeli főparancsnokságán került megrendezésre a kritikus infrastruktúrát érintő interdependencia veszélyeire fókuszáló workshop a tagállamok, partnerországok, valamint civil szakértők és az Európai Bizottság képviselőinek együttműködésével. A szemináriumon résztvevők, a NATO által kategorizált 7 rugalmassági faktor (NATO?s seven resilience baseline) mentén elemezték a kockázatokat, amelyek az energia-, élelem- és ivóvízellátás, kommunikáció, tömegközlekedés, állami szervek működésének folytonossága, lakossági megmozdulások és tömeges áldozatokat követelő katasztrófák miatt kialakult krízishelyzetek összefüggéseiben nyilvánulnak meg. A beszélgetés központjába ezen szektorokat érintő közös információmegosztás és helyzetelemző-képesség kialakítása került. Ennek fontosságára Dr. John Manza, a NATO műveletekért felelős főtitkár asszisztense hívta fel a figyelmet a sajtónak tett nyilatkozatában: a NATO 2016-os varsói csúcstalálkozóján meghatározott elvek mentén (Resilience Commitment) a kritikus infrastruktúra védelmének kontinuitása (vagyis a rugalmasság biztosítása a szektorok közt) az első védvonalát képezi az államok működése ellen irányuló támadások kivédésének (pl.: hibrid eszközök), ezáltal kulcsszerepet játszik a NATO védelempolitikájában.
- december 11.: Együttműködési megállapodást kötött a NATO és az EU a jó kormányzás támogatására (Vas Beatrix)
December 10-én a NATO politikai és biztonságpolitikai ügyeinek titkára, Alejandro Alvargonzález és Maciej Popowski, az Európai Bizottság Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatóságának főigazgató-helyettese, együttműködési megállapodást írtak alá, hogy megerősítsék mindkét szervezet elköteleződését a jó kormányzati gyakorlatok támogatására. A megállapodás értelmében az Európai Unió 2 millió euróval fog hozzájárulni a NATO integritást fejlesztő programjának (Building Integrity) alapjához 2019 és 2022 között. A 2007-ben indult BI program, amiben NATO tag- és partnerállamok vehetnek részt, eddig is hasznos eszköznek bizonyult az átláthatóság, számonkérhetőség és becsületesség értékeinek megerősítésére a résztvevő országok védelmi és biztonsági szektoraiban. Az EU ezzel a hozzájárulással a 2016-os varsói EU?NATO együttes nyilatkozatban vállalt kötelességeinek tesz eleget, miszerint támogatja az Európai Szomszédságpolitika keleti és déli országaiban a jó kormányzást és a biztonsági ügyeket.
- december 12.: A NATO Főtitkár találkozója Jordánia királyával a brüsszeli NATO-központban (Ibrahim Imre)
Jens Stoltenberg és II. Abdullah király december 12-én találkoztak a NATO székhelyén, hogy megbeszéljék a Szövetség partnerségi programját Ammánnal. A jordán király részt vett az Észak-atlanti Tanács egyik értekezletén is, melyen a közel-keleti és észak-afrikai térség biztonsági kihívásai és a terror elleni küzdelem volt a fő téma. A tábornok kifejezte elismerését Jordánia felé az aktív szerepéért az Iszlám Állam elleni koalíciós harcban. Megjegyezte továbbá, hogy Jordáni magas szinteken vett részt NATO-műveletekben a Balkántól Afganisztánig, és megköszönte a király hozzájárulását, hogy a NATO a II. Abdullah Király Speciális Műveleti Kiképző Központjában képezhette ki az új iraki erőket.
- december 13.: A NATO és az Európai Unió közösen küzdenek a növekvő kiberfenyegetettség ellen (Vas Beatrix)
A NATO és az Európai Unió magas rangú képviselői, köztük a NATO Főtitkár kiemelkedő biztonsági kihívásokért (emerging security challenges, ESC) felelős asszisztense, Dr. Antonio Missiroli és Pawel Herczynski, az Európai Külügyi Szolgálat biztonságpolitikai ügyekért felelős vezetője december 10-i találkozójukon megvitatták a kibervédelem területén az idei, júliusi brüsszeli NATO-csúcs óta elért eredményeket. Ezek közé tartoztak például azon előrelépések, hogy a NATO kiterjessze az operatív hadviselés területét a kibertérre is, és teljesítse egyéb vállalásait a 2016-os Kibervédelmi Nyilatkozattal (Cyber Defence Pledge) kapcsolatban, illetve az EU által összeállított kiberdiplomáciai eszköztár alkalmazásával. Az utóbbi években a két szervezet többször rendezett közös gyakorlatokat, például a 2018. novemberi, Észtországban tartott Kiber Koalíció elnevezésű hadgyakorlatot, amin több mint 700 kibervédelemmel foglalkozó szakember vett reszt.
A tárgyaló felek ismét megerősítették a NATO és az EU közötti együttműködés folytatásának jelentőségét a kibervédelem területén, kiemelten az információk és sikeres gyakorlatok megosztásának tekintetében, hogy ezáltal a jövőben jobban felismerhetőek, megelőzhetőek, és megválaszolhatóak legyenek a rosszindulatú támadások a kibertérben.
- december 13.: Találkozott a NATO Főtitkára és Porosenko, ukrán elnök (Szilágyi Laura)
Jens Stoltenberg, NATO Főtitkár és Petro Poroshenko, ukrán elnök december 13-án találkoztak, hogy megbeszéljék az Azovi-tenger körül forgó kérdéseket. Mr. Stoltenberg megerősítette, hogy Ukrajna számíthat a szövetséges erők teljes támogatására országuk területi egységének és szuverenitásának védelme érdekében, melyet a Kercsi-szoros felé épített orosz híd is sért. Ehhez 40 millió eurós támogatást folyósítanak a NATO?Ukrajna Bizalmi Alap keretében, emellett kommunikációs felszerelésekkel látják el az ukrán hadsereget az év végéig.
A Főtitkár dicsérte Poroshenko elhatározását abban, hogy folytassa a kulcsfontosságú reformok megvalósítását országában, mint például civil kontroll létrehozását a biztonsági és hírszerző szolgálat felett, vagy a korrupcióellenes és kisebbségi jogok megerősítéséért folytatott programokat. Stoltenberg hozzátette, hogy egy jó kormányzat és reformok közelebb hozzák Ukrajnát a NATO-hoz való csatlakozás lehetőségéhez, mely iránti törekvéseket a szövetségesek elismerik az ukrán részről.
- december 19.: A NATO-szövetségesek megállapodtak a 2019-es költségvetésekről (Györgyi Dominika)
Az Észak-atlanti Tanács 2018. december 18-án tartott ülésén határozták meg a költségvetést, melyben 250,5 millió eurós polgári költségvetést és 1,395 milliárd eurós katonai keretet kötöttek 2019-re. A tagok ehhez a GDP-jük alapján elfogadott költségmegosztási képlet szerint járulnak hozzá. Jens Stoltenberg üdvözölte a költségvetési döntést, kiemelve a NATO alkalmazkodásának fontosságát a felmerülő kihívások és fenyegetések legyőzése érdekében, és hangsúlyozta, hogy a szervezet elkötelezett annak biztosításában, hogy továbbra is biztonságban tartsa az embereket ?hatékony és pénzügyileg felelős módon?.
A polgári költségvetés a személyzeti, működési költségeket és a programok kiadásait finanszírozza a brüsszeli központban; 1,9%-kal haladja meg a tavalyi szintet, tartalmazza a NATO-központ funkcionális felülvizsgálatának végrehajtására szánt összeget, magában foglalja a NATO hírszerzési képességeit erősítő intézkedéseket is; a kiberfenyegetések és hibrid kihívások előrejelzését és tervezését; javítja a Szövetség stratégiai eszközként történő adatkezelésének módját; növeli a partnerekkel folytatott védelmi együttműködést. Ezen intézkedések végrehajtása érdekében a NATO 2019-ben harminc új álláshelyet hoz létre. A katonai költségvetés fedezi a NATO parancsnoki központjainak és programjainak, misszióinak és műveleteinek költségeit a világ minden táján, 7,2%-kal haladja meg a 2018-as szintet. Tartalmazza a jelenleg alkalmazandó parancsstruktúra finanszírozását is.
A polgári és katonai elem mellett ki kell emelni a harmadik fő közös finanszírozású területet: ez a NATO Biztonsági Beruházási Program (NSIP), költségvetésének felső határa 2019-ben 700 millió euró a főbb építési, irányítási és ellenőrzési rendszerekre vonatkozó beruházások esetében.
