Partnerkapcsolatok
- október 30. – november 2.
Szkopjéban a Védelmi Oktatást Fejlesztő Program (DEEP ? Defence Education Enhancement Programme) képviseletében érkező NATO szakértők Bulgáriából, Németországból és az Egyesült Államokból delegált szakemberekkel együtt vizsgálták a macedón kormány működését a védelempolitika és katonai oktatás területén. Radmila Šekerinska védelmi miniszter egyetértésében a területek fejlesztésére irányzott új NATO-program indulása 2018 februárjára várható, 3 éves időtartamban, a védelmi oktatás kérdését fókuszba helyezve.
- november 1-2.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kétnapos látogatást tett Dél-Koreában, melynek célja a Szövetség együttműködésének megerősítése volt a Koreai Köztársasággal. A főtitkár a dél-koreai külügyminiszterrel, Kang Kjung-Va-val tartott találkozóján háláját fejezte ki Szöul 200 millió dolláros anyagi segítsége és az afganisztáni Parwan Tartományi Újjáépítési Csoport vezetése miatt. Emellett megköszönte Dél-Korea együttműködését az Afrika szarvát körbeölelő tengereken zajló kalózkodás visszaszorításában. Ezt követően a regionális biztonság és Észak-Korea kapcsán tett nyilatkozatában elítélte a kommunista rezsim fegyverkísérleteit és nukleáris ambícióit. Stoltenberg dél-koreai útja során ellátogatott a Szöuli Nemzeti Temetőbe és lerótta tiszteletét a Koreai Köztársaság védelmében elhunytak sírja előtt.
A két vezető egy új együttműködési megállapodást írt alá az Észak-atlanti Szövetség és Dél- Korea között, melynek sarokpontjai a kétoldalú politikai párbeszéd támogatása és számos gyakorlati területen való együttműködés elősegítése, mint a terrorizmus elleni harc, kibervédelem és nukleáris fegyvermentesítés.
- november 2.
Jens Stoltenberg az ASEAN (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége) sajtókonferenciáján tartott beszédének legfontosabb üzenete, hogy a 21. századi konfliktusok többé már nem csupán regionális szinten jelentkező problémák, megoldásuk immár globális szintű, szoros politikai és biztonsági együttműködést igényel. Ennél fogva a Szövetség álláspontja az Észak-Korea körül kialakult krízishelyzet kezelésére a gazdasági szankciók szigorú betartása mellett a szigorú diplomáciai és politikai válságkezelő lépések megtétele. Phenjan rakéta- és nukleáris programjának leállítása kulcskérdés, hiszen idén júliusban bebizonyosodott, hogy a térség NATO-partnerországai, Japán és Dél-Korea mellett a Szövetség észak-amerikai és európai tagállamai is hatótávolságon belülre kerültek. A fő politikai vonal a kérdésben, hogy mialatt a NATO fenntartja elrettentő katonai erejét, a cél továbbra is a phenjani rezsim konstruktív tárgyalásra késztetése és a válság békés megoldása. Mindemellett a főtitkár a Dél-Koreával kötött új együttműködési terv további részleteiről is bejelentést tett: a két fél mostantól közvetlen katonai diplomáciát folytat és közös kutatói munkát végez, emellett Szöul felajánlotta, hogy az együttműködés keretein belül katonai személyzetet küld a brüsszeli NATO Főparancsnokságra.
- november. 8-9.
Brüsszelben ismét sort került a NATO védelmi miniszterek találkozójára. A legfőbb napirendi pont a Szövetség parancsnoki struktúrájának átdolgozási tervét foglalta magába a megváltozott biztonsági környezet különböző aspektusait figyelembe véve. A fő cél a rendszer további stabilitásának fenntartása, annak kiterjesztése és a gyors reagálási képesség fejlesztése. A részleteket tekintve olyan kérdésekre helyezik a jövőben a hangsúlyt, mint a katonai csapatok gyors mozgatása érdekében történő infrastruktúrafejlesztés az állami jogi szabályozásokkal összehangolva, valamint az Európai Unióval való szoros együttműködés a hatékonyság érdekében. A felszerelés és katonai csapatok minél rövidebb idő alatt végrehajtható mobilitásának eléréséhez egy új parancsnokság felállítása mellett döntöttek, melynek részletei 2018 februárjában kerülnek nyilvánosságra. Kiemelték egy atlanti-óceáni parancsnokság kérdését a tengeri kommunikációs vonalak biztosítására Európa és Észak-Amerika között. Platformra került a kibervédelem témaköre is, melyet Stoltenberg ugyanolyan ütőképes szintre kíván fejleszteni, mint a légi, szárazföldi, és tengeri védelmet. Megállapodás született egy új Kiberműveleti Központ létrehozásáról, ami az átdolgozott NATO parancsnoki struktúra részeként működik majd.
- november 9.
A Egyesült Államok elnöke, Donald Trump szeptember elején bejelentette az új afgán stratégiát, miszerint az Afganisztánban állomásozó erőket nem fogják kivonni, hanem meg fogják erősíteni. Jens Stoltenberg most bejelentette, hogy beleegyezik a Resolute Support Mission, vagyis az Eltökélt Támogatás Művelet létszámának emelésében. Ez nagyjából 13.000 főről 16.000 főre fogja emelni a műveletben résztvevő katonák számát. A kiképző és támogató misszió várhatóan 2020-ig fogja folytatni az Afgán Erők kiképzését.
- november 10.
Szerbia és a NATO a Tudomány a Békéért és Biztonságért Program (SPS ? Science for Peace and Security Programme) keretén belül egy közös kibervédelmi gyakorlatot szerveztek, ahol szerb köztisztviselőknek volt lehetőségük információbiztonsági gyakorlatokban kipróbálni magukat. Ennek során a résztvevőknek elméletben és gyakorlatban kellett olyan szituációkkal foglalkozniuk, amelyek a saját szervezetükben bármikor megtörténhetnek.
?Ez egy kiváló lehetőség volt számunkra, hogy erősítsük az együttműködést a NATO és Szerbia között az információbiztonság területén? ? mondta Vello Loemaa nyugalmazott vezérőrnagy.
- november 15.
Jens Stoltenberg Brüsszelben találkozott Alekszandr Vucsics szerb elnökkel. A találkozó során a NATO és Szerbia együttműködéséről, illetve a Nyugat-Balkán biztonsági kihívásairól beszéltek a felek. A főtitkár hangsúlyozta, hogy az együttműködésük valós hasznot hozhat a régió lakosainak.
- november 18.
Jens Stoltenberg Clare Hutchinsont nevezte ki az új Különleges Képviselőjének a Nők, Béke és Biztonság ügyeiben. Hutchinson nagy tapasztalattal rendelkezik ezeken a területeken, hiszen több mint 10 évig volt nemi tanácsadó az ENSZ-nél, így Koszovóban és Libanonban is járt.
A főtitkár szerint a nők előtérbe helyezése nemcsak a helyes, de okos dolog is, mivel ez az országokat biztonságosabbá és stabilabbá teszi. Ezért tervezik, hogy a Szövetségen belül a nőknek nagyobb szerepet adnak.
Műveletek
- november 7.
A NATO befejezett egy hároméves projektet, melynek célja Grúziában egy, az oroszok által félig elpusztított lőszerraktár fel nem robbant lőszereinek megsemmisítése volt. A projekt 1,15 millió euróba került, a vezető államai pedig Csehország és Litvánia voltak. ?A Cseh Köztársaság vezető szerepe egy erős demonstrációja Grúzia euroatlanti törekvései iránti támogatásunknak? ? mondták a projekt zárórendezvényén a cseh küldöttség tagjai.
- november 28.
A 10. alkalommal rendezték meg a Kiber Koalíció elnevezésű hadgyakorlatot, melyen 25 államból vettek részt több mint 700-an. Észtországban volt a gyakorlat központja, azonban a résztvevők többsége a saját munkahelyéről dolgozott. A Kiber Koalíció lényege, hogy teszteljék és képezzék a kibervédelemmel foglalkozó szakembereket annak érdekében, hogy meg tudják védeni a NATO-t és a nemzetközi hálózatokat a támadásoktól.
A kibervédelem a NATO kollektív védelmének egyik része és egyre fontosabb szerepet tölt be a NATO-n belül. A Kiber Koalícióhoz hasonló gyakorlatok is bizonyítják ezt, illetve segítik a NATO képességeinek fejlesztését.
