Forrás:https://www.google.be/url?sa=i&url=https%3A%2F%2Feeas.europa.eu%2Fheadquarters%2Fheadquarters-homepage%2F79305%2Feuropean-defence-fighting-covid-19-preparing-future_en&psig=AOvVaw3BC7-UgSPui7WrQ_yaLCUQ&ust=1620454721878000&source=images&cd=vfe&ved=2ahUKEwiyueyx9rbwAhXf8rsIHcywAeUQjRx6BAgAEAcletöltés dátuma: 2021.május 07. © European External Action Service

Kivonat

Jelen tanulmány az EU, és különösen az Unió Külügyi és Biztonságpolitikai Főképviselőjének, stratégiai kommunikációs tevékenységét elemzi a Covid-19 világjárvány és a béke és biztonság összefüggésében. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy az EU kommunikációs erőfeszítéseiben megjelenő tematikus kérdések – a szankciók, a kiberbiztonság és az európai biztonság- és védelempolitika kölcsönhatása a pandémiával – viszonylag gyorsan elhalványult és háttérbe szorult a regionális problémák, különösen a szíriai és afganisztáni konfliktusok, tárgyalásához képest. A tanulmány rámutat arra is, hogy a 2020. márciustól júliusig tartó intenzív kezdeti periódust követően, egy mai napig megfigyelhető visszaesés következik be a koronavírust a béke és biztonság kontextusába helyező uniós stratégiai kommunikációs tevékenységben.

Kulcsszavak

Stratégiai kommunikáció, Európai Unió, Külügyi és Biztonságpolitikai Főképviselő, koronavírus, Covid-19, konfliktusrendezés, válságkezelés

Abstract

This article analysis the strategic communications activities of the EU, and in particular those of the Union’s High Representative for Foreign Affairs and Security Policy, as regards the interlinkages between the Covid-19 pandemic and peace and security. It is argued that thematic issues addressed in the EU’s communications efforts – the interplay between the pandemic, sanctions, cybersecurity and European security and defence policy – have relatively quickly faded out and have been de-prioritised as compared to regional issues, especially the conflicts in Syria and Afghanistan. It is also pointed out that an intense initial period in the EU’s strategic communications activities regarding the coronavirus in the context of peace and security, which lasted from March to July 2020, has been followed by a decline up to the present day.

Keywords

Strategic communications, European Union, High Representative for Foreign Affairs and Security Policy, coronavirus, Covid-19, conflict resolution, crisis management

 

Bevezetés

Az utóbbi években az EU fokozatosan kibővítette és megerősítette stratégiai kommunikációs képességeit a kül- és biztonságpolitika területén, különös tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) erőforrásaira [1]. Az Európai Unió (EU) Közös Kül- és Biztonságpolitikáját érintő kérdésekben folytatott stratégiai kommunikáció elsődleges letéteményese Josep Borrell, az Unió Külügyi és Biztonságpolitikai Főképviselője (a továbbiakban: Főképviselő), aki – az EKSZ támogatásával – elődeinél[1] intenzívebb és strukturáltabb módon folytat politikai kommunikációs tevékenységet[2].

Jelen tanulmány megvizsgálja, hogy a világjárvány első hullámának felerősödése (2020. márciusa) óta eltelt bő egy évben miként kapcsolódnak össze a pandémia és a béke és biztonság kérdései a Főképviselő – és ezen keresztül az EU – stratégiai kommunikációjában. A vizsgálat keretében áttekintettem a Főképviselő 2020. márciustól 2021. májusig tartó időszakban tett nyilatkozatait, az általa publikált blog-bejegyzéseket, vezető európia és Európán kívüli sajtótermékekben közzétett véleménycikkeit, beszédeit és Twitter bejegyzéseit[3].

A tanulmány célja a Főképviselő stratégiai kommunikációs tevékenységében a koronavírus és a béke és biztonság keresztmetszetén elhelyezkedő témák, üzenetek, illetve az utóbbiaknak keretet adó kommunikációs erőfeszítés dinamikájának elemzése. Ilyen módon, a tanulmány hozzá kíván járulni a stratégiai kommunikáció és a béke és biztonság összefüggéseivel foglalkozó hazai [2] és nemzetközi tudományos gondolkodáshoz, valamint a Covid-19 konfliktushelyzetekre gyakorolt hatásának feltárásához [3][4][5][6]. A tanulmánynak nem célja vizsgálni az EU stratégiai kommunikációs eszköztárában „infodemic” néven rögzült, a világjárvánnyal párhuzamosan felerősödő információs, félretájékoztatási és dezinformációs dömpinget, sem az erre adott EU-s válaszlépéseket.

A tanulmány a következőképpen épül fel. Áttekintem és elemzem a Főképviselő – saját, illetve EU nevében folytatott – releváns stratégiai kommunikációs tevékenységének kezdeti szakaszát, majd a kommunikációs erőfeszítések kibontakozásával megjelenő regionális és tematikus problémákkal kapcsolatos üzeneteket. Ezután következtetéseket fogalmazok meg, és a további kutatómunka lehetséges irányaihoz adok támpontokat.

A kezdetek

A koronavírus járvány és a fegyveres konfliktusok összefüggése azt követően vált hangsúlyossá az EU stratégiai kommunikációjában, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Főtitkára, 2020. március 23-án, globális tűzszünetre hívta fel a fegyveres konfliktusokban harcoló feleket [7]. Ez a felhívás adta a kezdőlökést egy 2020. április 3-án „EU-27” szinten[4] elfogadott nyilatkozathoz, amely csatlakozva az ENSZ Főtitkár felhívásához, a világszerte folyamatban lévő fegyveres konfliktusok leállítására és a harci cselekmények azonnal beszüntetésére szólított fel [8].

A fent említett nyilatkozat volt a világjárványt a fegyveres konfliktusok rendezésével összefüggésbe hozó uniós stratégiai kommunikáció „felütése”, így részletesebb elemzést érdemel. Ami az EU nyilatkozat tematizálását illeti, a vezető üzenet az ENSZ Főtitkár felhívásának támogatása. Ezután a nyilatkozat „globális egységre, együttműködésre, szolidaritásra és együttérzésre” szólít fel a világjárvány okán. Ezt követi az effektív felhívás a fegyveres konfliktusok és harcok beszüntetésére és a konfliktusok politikai úton történő rendezésére. Az előzőkkel csaknem egyenértékű üzenetként jelenik meg az ENSZ által jegyzékbe vett terrorista csoportokra vonatkozó kitétel [„(n)em szabad azonban, hogy az ENSZ által jegyzékbe vett terrorista csoportok a maguk javára fordítsák ezt a fegyverszünetet”[5]], illetve a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása. A nyilatkozat ezután szinte teljes terjedelemben a szankciók kérdésére összpontosít (illetve oda kanyarodik vissza[6]), szempontokat adva a szankciós rezsimek olyan módon történő alkalmazásához, hogy azok „ne akadályozzák a világjárvány elleni globális küzdelmet”. A szankciókra vonatkozó üzenetek csaknem a felét teszik ki a teljes EU nyilatkozatnak.

Regionális megfontolások

A Covid-19 regionális válsághelyzetekre gyakorolt hatásával kapcsolatos első főképviselői üzenetek egy 2020. március 29-i blog-bejegyzésben [9] és egy 2020. március 30-án – számos európai, afrikai, ázsiai és amerikai sajtótermékben – publikált véleménycikkben [10] jelennek meg. Írásaiban a Főképviselő megjegyzi, hogy a Covid-19 könnyen elmélyítheti az EU szomszédságában hosszabb ideje folyamatban lévő konfliktusokat. Emellett rámutat, hogy különös figyelmet kell fordítanunk az olyan térségekre, ahol a vírus terjedése a már meglévő válságok súlyosbodásának kockázatával jár, Szíriát, Jement a Gázai övezetet és Afganisztánt nevezve meg példának. Ugyanakkor, a Főképviselő megjegyzi, hogy a világjárvány az elhúzódó konfliktusok lezárására is esélyt adhat, emlékeztetve az ENSZ Főtitkár fent említett felhívására, és ezzel megelőlegezve a néhány napon belül megjelenő „EU-27” nyilatkozatot.

A következő hónapokban a Főképviselő fokozatosan bővítette és árnyalta regionális megfontolásait a világjárvány és a konfliktuskezelés keresztmetszetén elhelyezkedő üzeneteiben. A Főképviselő 2020. április 11-i, a Team Europe „márkanevet”[7] bevezető, blog-bejegyzésében kijelenti, hogy az EU elsődleges prioritásai közé tartozik segítséget nyújtani a konfliktus által sújtott térségekben rekedteknek, hozzátéve, hogy a pandémia kirívóan pusztító hatással járhat az ilyen környezetekben, különös tekintettel Afrikára [11]. Egy 2020. április 29-én megjelent véleménycikkében [12] Afganisztán vonatkozásában mutat rá, hogy a világjárvány még sürgősebbé teszi egy valódi tűzszünet elérését A France 24-nek 2020. május 4-én adott interjújában [13] a líbiai helyzetet, konkrétan a harcok felerősödését, állította kontrasztba az ENSZ Főtitkár fegyverszünetre vonatkozó felhívásával. Emellett megjegyezte, hogy Líbiával ellentétben, Jemenben és Afganisztánban látszólag volt hatása az ENSZ Főtitkár szavainak. Ami az EU keleti partnerségének országait illeti, a Főképviselő 2020. június 12-én tett blog-bejegyzésében [14] egy viszonylag szűkszavú utalást találunk arra nézve, hogy a Covid-19 egészségügyi ellátórendszerekre gyakorolt nyomása tovább erősödhet a konfliktus által sújtott térségekben. A Főképviselő 2020. június 24-én publikált, Venezuelával kapcsolatos, véleménycikke [15] a Covid-19 menekültek és migránsok helyzetét súlyosbító hatásáról tesz említést. A szíriai konfliktus, a pandémia és az EU szankciók összefüggései hangsúlyosan jelentek meg a Szíria és a régió jövőjével foglalkozó éves brüsszeli konferenciát megelőzően – 2020. június 29-én – adott főképviselői interjúban, amely az Asharq Al-Awsat nemzetközi arab napilapban jelent meg [16]. Egy 2020. július 9-én, a Carnegie Europe és az EU Biztonságpolitikai Kutatóintézetének társszervezésében, megtartott rendezvényen a Főképviselő megjegyezte, hogy a pandémia tovább rontott számos válsághelyzeten, ideértve Líbiát, Szíriát, a Szahel-téréget, Venezuelát és Afganisztánt [17].

A fentieket követően, a pandémiával összefüggésbe hozott konfliktusok köre nagyjából stabil maradt a Főképviselő stratégiai kommunikációjában. Egy 2020. október 6-i blog-bejegyzésében [18] Borrell kifejti, hogy a sáskajárás és a pandémia együttes hatására, amely összeadódott a konfliktusok és az éghajlatváltozás következményeivel, a 2020. év a humanitárius szempontból legnehezebb időszaknak bizonyult Kelet-Afrikában a második világháború óta. A Főképviselő 2020. október 29-én számos sajtótermékben megjelent interjújában reflektál tovább a Covid-19 hatásairól a konfliktusban érintett országokban, rámutatva, hogy a világjárvány tovább súlyosbította a helyzetet az egyéként is meggyengült Líbiában és Libanonban [19]. Hosszabb kihagyás után, a Szíria és a régió jövőjével foglalkozó 2021. évi brüsszeli konferenciát megelőzően adott interjúiban tér vissza Borrell a szíriai konfliktus, a pandémia és az EU szankciók kérdéseire. Az említett interjúk 2021. március 30-án jelentek meg az Al-Awsat nemzetközi arab napilapban [20], illetve az Enab Baladi szíriai napilapban [21].

Tematikus megfontolások

A Covid-19 és a béke és biztonság kölcsönhatását érintő EU-s stratégiai kommunikáció elődleges tematikus megfontolása a pandémia és a kiberbiztonság összefüggése. A kérdésnek „EU-27” szinten tulajdonított prioritást tükrözi a Főképviselő EU nevében tett 2020. április 30-i nyilatkozata, ami kifejezetten a koronavírus járványt kiaknázó kártékony kiber tevékenységekre fókuszál [22]. Később, egy 2020. december 17-i blog-bejegyzésében idézi fel Borrell, hogy már előző évben is többszáz kiberbiztonsági incidens érintett európai kritikus infrastruktúrákat, és a Covid-19 csak felerősítette ezt a trendet [23]. A másik vezető tematikus megfontolás a koronavírus EU biztonság- és védelempolitikára gyakorolt hatása, amelynek a világjárvány korai szakaszában, 2020. április 7-én, szentelt egy teljes blog-bejegyzést a Főképviselő [24]. Borrell felidézi az EU tagállamok védelmi minisztereivel előző nap folytatott megbeszélését, ahol egyetértés mutatkozott abban, hogy az EU katonai missziók és műveletek folytatják tevékenységüket. Ennek egyik szempontja az volt, hogy a pandémia a meglévő konfliktusok súlyosbodását vonhatja maga után. Egy hónap elteltével, és egy újabb EU védelmi miniszteri megbeszélést követően, 2020. május 14-én tér vissza Borrell a koronavírus és az EU biztonság- és védelempolitika összefüggéseire [25]. Egyrészt megismétli, hogy az EU missziók és műveletek továbbra is végre fogják hajtani a biztonság erősítését szolgáló mandátumukat és az EU partnereinek támogatását a pandémia időszakában. Másrészt, előre tekintve, megállapítja, hogy a világjárvány a folyamatban lévő konfliktusok és válságok elmélyülését okozhatja, amely közvetlen hatással lehet az EU biztonságára. Végül, a Főképviselő levonja a pandémia első tanulságait az Európai biztonság és védelem szempontjából[8].

Következtetések

Az EU stratégiai kommunikációja gyorsan, jó politikai ütemérzékkel, karolta fel a koronavírus és a béke és biztonság összefüggéseit. Az ENSZ Főtitkár globális tűzszünetre irányuló felszólítását követő néhány napon belül a Főképviselő előbb saját nevében, majd az EU nevében erősítette fel és egészítette ki az ENSZ Főtitkár üzeneteit[9].. Az EU nevében tett nyilatkozat szélesebb fogalomkört fog át, mint ENSZ Főtitkár felhívása, különösen jelentős teret adva a szankciós rezsimek, beleértve a terrorista csoportokra vonatkozó szankciók, alkalmazásának a világjárvány idején. Ugyanakkor, az EU kezdeti üzenetiben a szankciók széleskörű tematizálása erős kontrasztot mutat a Főképviselő későbbiekben folytatott stratégiai kommunikációjával, ahol ritkán és kizárólag a szíriai konfliktus vonatkozásában kerülnek elő a szankciók.

A koronavírus és a béke és biztonság keresztmetszetét érintő uniós kommunikáció egyéb tematikus vezérfonalai – a pandémia és a kiberbiztonság, illetve a pandémia és az EU biztonság- és védelempolitikájának összefüggései – csak bizonyos késéssel kaptak nyilvánosságot az „EU-27”, illetve a Főképviselő tolmácsolásában. Stratégiai kommunikációs szempontból jobban magyarázható ez a fáziskésés az európai biztonság- és védelempolitika – mint speciális és alapvetően csak az EU-t mélyebben ismerő, „bennfentes” közönség számára értelmezhető téma – vonatkozásában. Kevésbé egyértelműek az Unió stratégiai kommunikációs megfontolásai amögött, hogy a világjárvány idején – illetve azzal összefüggésben – felerősödő kiberbiztonsági kihívásokat csak egy hónap elteltével integrálta a Főképviselő, illetve az „EU-27” a koronavírussal kapcsolatos stratégiai kommunikációjukba. Megjegyzendő azonban, hogy a téma ekkor látványos erővel törte át az Unió stratégiai kommunikációs ingerküszöbét, egy „EU-27” szinten jóváhagyott nyilatkozat formájában.

A regionális megfontolásokra áttérve, megfigyelhetjük, hogy ezek nagyobb teret és tartósabb figyelmet kapnak az uniós stratégiai kommunikációs erőfeszítésekben, mint a tematikus aspektusok. Az összes vizsgált kommunikációs tevékenység közül 12 fókuszál regionális összefüggésekre, és csak 5 a tematikus kérdésekre. A pandémia és a regionális konfliktusok vonatkozásában legutóbb 2021. márciusában szólította meg a Főképviselő a nyilvánosságot, míg tematikus megfontolásokról legutóbb 2020. decemberében ejtett szót. A főképviselői kommunikációban leggyakrabban hivatkozott válsághelyzetek Szíria és Afganisztán, emellett Líbia, Jemen és Venezuela is visszatérő elemei a világjárvány és a folyamatban lévő konfliktusok kölcsönhatását érintő megfontolásoknak.

Ami a vizsgált uniós stratégiai kommunikációs tevékenység rendszerességét illeti, a 2020. márciusától július elejéig terjedő időszakban viszonylag rendszeres közlések figyelhetők meg: 13 kommunikációs tevékenységre kerül sor ebben a periódusban. Ezt követően, egy mai napig megfigyelhető visszaesés következik be: a 2020. év maradékában összesen 3 kommunikációs fellépésre kerül sor (2 októberben és 1 decemberben), majd 2021. évben mindezidáig 1 fellépést regisztráltunk.

További kutatómunka tárgyát képezheti, hogy az EU stratégiai kommunikációs tevékenyége a Covid-19 konfliktushelyzetekre gyakorolt hatását illetően milyen módon prognosztizálta vagy követte le az egyes válsághelyzetekben tapasztalható reálfolyamatokat. Erre irányuló kutatás kontextusba helyezheti az egyes világhelyzetekre vonatkozó uniós üzenetek alakulását, például Afganisztán és Jemen vonatkozásában. Felmerülhet továbbá a béke és biztonság területén aktív multilaterális szervezetek koronavírussal összefüggő stratégiai kommunikációs tevékenységének összehasonlító vizsgálata, például az EU, az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és az Afrikai Unió vonatkozásában.

 

 

[1] M. G. Amadio Viceré & G. Tercovich (2020). The high representative and the Covid-19 crisis: a preliminary assessment, Global Affairs, 6:3, 287-299, DOI:10.1080/23340460.2020.1834426

[2] J. L. Németh, „Stratégiai kommunikáció – szakirodalmi áttekintés” Hadmérnök Fórum, 14. évf. 3. sz. pp. 159–166, 2019.

[3] K. Mustasilta (2020). From Bad to Worse? The impact(s) of Covid-19 on conflict dynamics. European Union Institute for Security Studies, Brief/13, June 2020. Elérhető: https://www.iss.europa.eu/content/bad-worse-impacts-covid-19-conflict-dynamics (Letöltve: 2021. április 20.)

[4] International Crisis Group, “Covid-19 and conflict: Seven trends to watch”, Special Briefing no.4, March 24, 2020. Elérhető: https://www.crisisgroup.org/global/sb4-covid-19-and-conflict-seven-trends-watch (Letöltve: 2021. április 20.)

[5] Sara M.T. Polo. “A Pandemic of Violence? The Impact of COVID-19 on Conflict”. Peace Economics, Peace Science and Public Policy, vol. 26, no. 3, 2020. https://doi.org/10.1515/peps-2020-0050

[6] T. Ide. COVID-19 and armed conflict, World Development, Volume 140, 2021, 105355, ISSN 0305-750X, https://doi.org/10.1016/j.worlddev.2020.105355

[7] United Nations (2020). Transcript of the United Nations Secretary-General’s virtual press encounter on the appeal for global ceasefire. Elérhető: https://www.un.org/sg/en/content/sg/press-encounter/2020-03-23/transcript-of-the-secretary-generals-virtual-press-encounter-the-appeal-for-global-ceasefire (Letöltve: 2021. április 20.)

[8] Az Európai Unió Tanácsa (2020). Josep Borrell főképviselőnek az Európai Unió nevében tett nyilatkozata az ENSZ főtitkárának az azonnali globális tűzszünetre irányuló felszólításáról. letöltve: https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2020/04/03/declaration-by-the-high-representative-josep-borrell-on-behalf-of-the-eu-on-the-un-secretary-general-s-appeal-for-an-immediate-global-ceasefire/ (Letöltve: 2021. április 20.)

[9] J. Borrell (2020). The Coronavirus pandemic and the new world it is creating. Elérhető: https://eeas.europa.eu/headquarters/headquarters-homepage/76379/coronavirus-pandemic-and-new-world-it-creating_en (Letöltve: 2021. április 22.)

[10] J. Borrell (2020). Four Priorities for a Global Pandemic Strategy. Elérhető: https://eeas.europa.eu/headquarters/headquarters-homepage/76726/four-priorities-global-pandemic-strategy_en (Letöltve: 2021. április 22.)

[11] J. Borrell (2020). “Team Europe” – Global EU Response to Covid-19 supporting partner countries and fragile populations. Elérhető: https://eeas.europa.eu/headquarters/headquarters-homepage/77470/“team-europe”-global-eu-response-covid-19-supporting-partner-countries-and-fragile-populations_en (Letöltve: 2021. április 23.)

[12] J. Borrell (2020). Afghanistan: a war not to forget, a people to support. Elérhető: https://ipolitics.ca/2020/04/29/afghanistan-a-war-not-to-forget-a-people-to-support/ (Letöltve: 2021. április 22.)

[13] C. De Camaret (2020). EU’s Borrell on Covid-19: ‘We must further promote multilateralism’. Elérhető: https://amp.france24.com/en/europe/20200504-talking-europe-eu-s-borrell-on-covid-19-we-must-further-promote-multilateralism (Letöltve: 2021. április 22.)

[14] J. Borrell (2020). The Eastern Partnership is at the heart of EU foreign policy. Elérhető: https://eeas.europa.eu/headquarters/headquarters-homepage/80811/eastern-partnership-heart-eu-foreign-policy_en (Letöltve: 2021. április 23.)

[15] J. Borrell & A.G. Laya (2020). Solidarity with the Venezuelan People (with Arancha González Laya). Elérhető: https://eeas.europa.eu/headquarters/headquarters-homepage/79954/solidarity-venezuelan-people-arancha-gonzález-laya_en (Letöltve: 2021. április 22.)

[16] I. Hamidi (2020). Josep Borrell to Asharq Al-Awsat: Regime, Not Sanctions, Responsible for Syrian People’s Suffering. Elérhető: https://english.aawsat.com/home/article/2361396/josep-borrell-asharq-al-awsat-regime-not-sanctions-responsible-syrian-people’s (Letöltve: 2021. április 22.)

[17] J. Borrell (2020). Navigating a pandemic world: global disorders and Europe’s role. Elérhető: https://eeas.europa.eu/headquarters/headquarters-homepage/82659/navigating-pandemic-world-global-disorders-and-europe’s-role_en (Letöltve: 2021. április 21.)

[18] J. Borrell (2020). Let’s strengthen our ties with Africa. Elérhető: https://eeas.europa.eu/headquarters/headquarters-homepage/86560/lets-strengthen-our-ties-africa_en (Letöltve: 2021. április 23.)

[19] European External Action Service (2020). Several Outlets – Europe Must Learn Quickly to Speak the Language of Power. Elérhető: https://eeas.europa.eu/headquarters/headquarters-homepage/87754/several-outlets-europe-must-learn-quickly-speak-language-power_en (Letöltve: 2021. április 22.)

[20] I. Hamidi (2021). Borrell to Asharq Al-Awsat: Reconstruction of Syria Hinges on Change in Regime’s Behavior. Elérhető: https://english.aawsat.com/home/article/2889681/borrell-asharq-al-awsat-reconstruction-syria-hinges-change-regime’s-behavior (Letöltve: 2021. április 22.)

[21] Enab Baladi (2020). Borrell to Enab Baladi: Presidential elections will not lead to international normalization with Damascus. Elérhető: https://english.enabbaladi.net/archives/2021/03/borrell-to-enab-baladi-presidential-elections-will-not-lead-to-international-normalization-with-damascus/ (Letöltve: 2021. április 22.)

[22] Az Európai Unió Tanácsa (2020). Josep Borrell főképviselőnek az Európai Unió nevében tett nyilatkozata a koronavírus-járványt kihasználó rossz szándékú kibertevékenységekről. Elérhető: https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2020/04/30/declaration-by-the-high-representative-josep-borrell-on-behalf-of-the-european-union-on-malicious-cyber-activities-exploiting-the-coronavirus-pandemic/ (Letöltve: 2021. április 25.)

[23] J. Borrell (2020). Make cyberspace a safer place. Elérhető: https://eeas.europa.eu/headquarters/headquarters-homepage/90747/make-cyberspace-safer-place_en (Letöltve: 2021. április 24.)

[24] J. Borrell (2020). Europe’s military and civilians working together against the coronavirus. Elérhető: https://eeas.europa.eu/headquarters/headquarters-homepage/77192/europe’s-military-and-civilians-working-together-against-coronavirus_en (Letöltve: 2021. április 23.)

[25] J. Borrell (2020). European defence: fighting COVID-19, preparing for the future. Elérhető: https://eeas.europa.eu/headquarters/headquarters-homepage/79305/european-defence-fighting-covid-19-preparing-future_en (Letöltve: 2021. április 23.)

[1] Josep Borrell előtt Federica Mogehrini (2014-2019) és Catherine Ashton (2009-2014) töltötték be az Unió Külügyi és Biztonságpolitikai Főképviselője pozíciót.

[2] Az EU kül- és biztonságpolitikai döntéshozatalában központi, de a stratégiai kommunikációs tevékenység szempontjából másodlagos, szerep jut az EU Tanácsának, amely leginkább a Külügyek Tanácsa formáció üléseit követően kiadott sajtóközlemények, illetve a Tanács által elfogadott deklarációk (tanácsi következtetések) formájában címez üzeneteket a nemzetközi közvéleménynek. Továbbá, az Európai Tanács és az Európai Tanács Elnöke is rendelkezik hatáskörökkel az EU Közös Kül- és Biztonságpolitikájának területén, és az elnöki tisztségét betöltő Charles Michel elődeinél nagyobb – vagy legalábbis látványosabb – érdeklődést mutat a külpolitika, illetve az ehhez kapcsolódó stratégiai kommunikáció iránt. Mindazonáltal, a kül- és biztonságpolitika területén az Európai Tanács és annak Elnöke által folytatott politikai kommunikáció gyakoriságában és láthatóságában is erősen háttérbe szorul a Főképviselő tevékenységéhez képest.

[3] A közelmúltban a Főképviselő neve alatt megjelent „Európa külpolitikája a Covid-19 idején” címet viselő terjedelmes online könyv a vizsgálat keretében áttekintett főképviselői kommunikációs tevékenységekből emel át, illetve ismétel meg témákat és üzeneteket. Így ezt a könyvet nem vizsgáltam külön. A kiadvány az alábbi linken érhető el: https://eeas.europa.eu/sites/default/files/eeas_2020.6338_european_foreign_policy_in_times_of_covid19_web_new.pdf)

[4] A nyilatkozatot az Unió Külügyi és Biztonságpolitikai Főképviselője adta ki az EU nevében, vagyis a nyilatkozatot formálisan (és egyhangúlag) jóváhagyta az EU 27 tagállama.

[5] Ez a kitétel nem szerepel az ENSZ Főtitkár üzeneti között, ami az EU és az ENSZ terrorellenes politikái közötti különbségre mutathat rá.

[6] Az ENSZ által jegyzékbe vett terrorista csoportok voltaképpen az ENSZ szankciók hatálya alá vont terrorista csoportokat jelentik.

[7] A „Team Europe” kezdeményezés az EU intézmények és az EU tagállamok koordinált külső fellépését célozza a pandémia elleni küzdelemben.

[8] A Főképviselő által megfogalmazott tanulságok a szolidaritás, reagálóképesség, felkészültség és reziliencia, képességek és partnerségek területeit érintik.

[9] Ennek további jelentőséget ad, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóval később, 2020. július 1-én elfogadott 2532. sz. határozatában, erősített csak rá az ENSZ Főtitkár felhívására.