Ebola Ugandában
Az ugandai egészségügyi minisztérium január 30-án, csütörtökön megerősítette, hogy a
fővárosban ebola-járvány tört ki. A vírusos megbetegedés legelőször 2000-ben jelent meg az országban és immár ez a kilencedik járványkitörés azóta.
Az ebola első rögzített halálos áldozata, egy férfi ápoló szerdán hunyt el a kampalai Mulago
kórházban. A 32 éves ápoló a kórház egyik alkalmazottja volt, akinek 44 kapcsolattartóját
azonosították és vettek jegyzékbe nyomon követés céljából, köztük 30 egészségügyi
munkatársat. A férfi, miután lázszerű tünetek jelentkeztek nála különböző intézményeket és egy hagyományos gyógyítót is felkeresett kezelés céljából, végül a laboratóriumi vizsgálatok mutatták ki az ebolát. Többszervi elégtelenség lépett fel nála, majd január 29-én belehalt a betegségbe. A boncolás eredménye az ebola szudáni törzsét mutatta ki nála, melyre azonban még nincs jóváhagyott vakcina.
Ugandában legutóbb 2022 végén tört ki ebola-járvány, mely 2023. január 11-én ért véget és 55 ember halálát okozta.
Szerző: Bánfi Zita
Amerikai szankciók a Szudáni Fegyveres Erők (SAF) és a Rapid Support Forces (RSF) vezetőire is:
2025 január 16-án az Egyesült Államok szankciókat vetett ki az SAF-re és annak vezetőjére, Abdel Fattah al-Burhan-ra, amiért válogatás nélkül engedélyeztet légi-és tüzérségi csapásokat, nem törődve a civil áldozatokkal. A döntés 9 nappal azután született meg, hogy az USA az országban dúló polgárháború másik nagy hadviselő felének, az RSF-nek a vezetőjét Mohamed Hamdan Dagalo-t – becenevén Hemedti-t – is szankciókkal sújtotta, népirtás és emberiség-ellenes bűncselekmények miatt. Washington intézkedései emellett még 7 céget és egy személyt érintenek az RSF-részéről, az SAF-oldaláról pedig egy magánszemély és egy cég részesült büntető-intézkedésben.
A szudáni polgárháború 2023 áprilisa óta tart több százezer áldozatot követelve. A konfliktusban szerepet vállal többek között Egyiptom, Etiópia, Líbia, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Irán és Oroszország valamilyen formában támogatva egyik-vagy másik (esetleg mindkét) oldalt, de az átlagemberek érdekét sem az RSF sem az SAF nem képviseli. Az ország emellett vízproblémákkal küzd, határvitája van Etiópiával és egyéb lázadó-csoportok is aktívan tevékenykednek, tovább rontva a lakosság helyzetét, táptalajt kínálva a radikális eszméknek. Donald Trump intézkedése, miszerint néhány kivételtől eltekintve minden külföldi segélyprogramot felfüggesztett, rövidtávon valószínűleg még tovább fogja nehezíteni a helyzetet, de az sincs kizárva, hogy ennek a konfliktusnak a lezárása (is) az újonnan hivatalba lépett amerikai elnöknek lesz köszönhető.
Szerző: Rózsa Sándor
Az ENSZ riasztást adott ki a szudáni emberi jogi visszaélések növekedése miatt
Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala (OHCHR) által kiadott jelentés szerint a civilek és polgári létesítmények elleni folytatódó és szándékos támadások, valamint az összegzésszerű kivégzések, a szexuális erőszak és egyéb jogsértések azt mutatják, hogy mindkét fél teljes mértékben kudarcot vallott a nemzetközi humanitárius és emberi jogi normák tiszteletben tartásában.
Egy rögzített nyilatkozatában Thameen Al-Kheetan kijelentette: „A mélyen gyökerező büntetlenség súlyos emberi jogi jogsértéseket és visszaéléseket táplál Szudánban, miközben a harcok az ország egyre több részére terjednek ki, és további fegyveres csoportokat vonnak be.”
Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala által kiadott jelentés dokumentálja a sűrűn lakott területek, valamint a belső menekültek táboraiban, egészségügyi intézményekben, piacokon és iskolákban végrehajtott támadásokat.
Al-Kheetan hangsúlyozta: „A civilek és polgári létesítmények elleni folytatódó és szándékos támadások, valamint az összegzésszerű kivégzések, a szexuális erőszak és egyéb jogsértések azt mutatják, hogy mindkét fél teljes mértékben kudarcot vallott a nemzetközi humanitárius és emberi jogi normák tiszteletben tartásában. Egyes cselekmények háborús bűncselekményeknek minősülhetnek. Ezeket az eseteket haladéktalanul és független módon ki kell vizsgálni annak érdekében, hogy az elkövetőket felelősségre vonják.”
A szóvivő hozzátette: „További vizsgálatokra is szükség van annak megállapítására, hogy elkövettek-e más súlyos nemzetközi bűncselekményeket, beleértve az atrocitásbűncselekményeket.”
„A nemzetközi közösségnek ki kell terjesztenie a fegyverembargót és a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, amely jelenleg Darfúr régiójára vonatkozik, hogy az egész Szudánt lefedje” – tette hozzá Al-Kheetan.
Hangsúlyozta továbbá: „A szexuális erőszak háborús fegyverként való folyamatos alkalmazása Szudánban mélységesen megdöbbentő. A feleknek sürgős lépéseket kell tenniük annak megszüntetésére, az elkövetők felelősségre vonására és az áldozatok jóvátételére.”
Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala kiemelte: „A felelősségre vonás – függetlenül az elkövetők rangjától és hovatartozásától – kulcsfontosságú annak érdekében, hogy megszakítsuk az erőszak és a büntetlenség ismétlődő körforgását Szudánban.”
Szerző: Németh Merse
Szerkesztette: Németh Merse