Afrikai vezetők azonnali tűzszünetet követelnek Kelet-Kongóban

Szombaton – 2025. február 8-án – kelet- és dél-afrikai vezetők azonnali
tűzszünetet követeltek Kelet-Kongóban, ahol az M23 lázadócsoport egyre
nagyobb fenyegetést jelent a kormány stabilitására. A csúcstalálkozón
hangsúlyozták a közvetlen párbeszéd szükségességét, és felszólították Felix
Tshisekedi kongói elnököt, hogy tárgyaljon a lázadókkal. Tshisekedi azonban
ezt elutasította, mivel az M23-at Ruanda támogatja, és a célja szerinte az ország
ásványkincseinek kizsákmányolása.
A találkozón részt vett Paul Kagame ruandai és Cyril Ramaphosa dél-afrikai
elnök is. Ruandát régóta vádolják az M23 katonai támogatásával, míg a dél-
afrikai békefenntartók a kongói kormányt segítik. A harcok miatt már több ezer
ember vesztette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre.
A vezetők felszólították a Gómában lévő repülőtér újranyitására és a külföldi
fegyveres csoportok kivonására. Az M23 jelezte tárgyalási szándékát, de a
konfliktus továbbra is súlyosbodik. A béke és a stabilitás elérése a felek
kompromisszumkészségén múlik.

Szerző: Merényi Vivien

Franciaország megkezdi csapatainak kivonását Szenegálból

Egy korábbi hírfigyelőben már beszámoltunk arról, hogy Csád megszakítja védelmi együttműködését Franciaországgal, és említettük, hogy Szenegálban is változások várhatók. Most elérkezett ez a pillanat: Franciaország megkezdte katonai bázisainak átadását Szenegálnak, ezzel folytatva fokozatos kivonulását Nyugat-Afrikából és a Száhel-övezetből.

Március 7-én a dakari Maréchal és Saint-Exupéry kerületekben található francia katonai létesítmények hivatalosan is a szenegáli hatóságok irányítása alá kerültek. A fennmaradó három bázis bezárását és átadását a két ország egy közösen meghatározott ütemterv szerint valósítja majd meg, bár ennek a pontos dátumát egyelőre nem közölték. Katonai források szerint a végleges kivonulás valószínűsíthető határideje szeptember lehet, mivel a hadseregen belüli áthelyezések családi és logisztikai okokból jellemzően nyáron zajlanak.

Ez a csapatkivonás újabb állomása annak a folyamatnak, amelynek során Franciaország az elmúlt években már elhagyta Malit, Burkina Fasot, Nigert, Csádot és Elefántcsontpartot. Jelenleg még 350 francia katona tartózkodik Szenegálban, ám a kormány határozott álláspontot képvisel: 2025 végéig minden külföldi katonai egységnek távoznia kell. Bassirou Diomaye Faye elnök, aki a szuverenitás ígéretével nyerte el a választók bizalmát, korábban jelezte, hogy Szenegál független országként külföldi katonai erők nélkül kíván működni. Franciaország pedig bejelentette, hogy ehelyett a szenegáli kormány igényei alapján biztosítana célzott védelmi kiképzést és katonai támogatást.

A kivonulás jelentős gazdasági hatásokkal is jár. A francia katonai bázisok közvetlenül 162 embert foglalkoztatnak, míg az alvállalkozói szektor további 400-500 ember számára biztosít megélhetést. A dolgozók végkielégítést követelnek, hogy elkerüljék az anyagi bizonytalanságot, miközben a franciák állásbörzékkel és átképzési programokkal próbálnak segíteni nekik. Sokan azonban nehéz helyzetbe kerülnek, különösen az idősebb munkavállalók, akik számára az elhelyezkedés a jelenlegi munkaerőpiaci viszonyok között még nagyobb kihívást jelenthet.

Szerző: Danguly Ágnes

Ruanda elítéli az Egyesült Királyság szankcióit a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló erőszak miatt

Ruanda bírálta az Egyesült Királyság által bevezetett szankciókat az M23 lázadócsoport előrenyomulása kapcsán, „büntetőintézkedéseknek” nevezve azokat. Kigali szerint a nemzetközi szankciók csökkentik a béke esélyét a Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK).

Ruanda külügyminisztériuma sajnálatosnak nevezte, hogy London egyértelműen állást foglalt a konfliktusban, és hangsúlyozta, hogy a szankciók sem a KDK-nak, sem a tartós politikai megoldás elérésének nem segítenek.

Az Egyesült Királyság közölte, hogy a szankciók mindaddig érvényben maradnak, amíg Ruanda nem vonja ki csapatait a Kongóból. Kigali tagadja, hogy támogatná az M23-at, és azt állítja, hogy saját védelmét biztosítja.

Az M23 jelentős területeket foglalt el Kelet-Kongóban, félmillió ember menekült el. London szigorított a diplomáciai kapcsolatokon, felfüggesztette a védelmi együttműködést, és felülvizsgálja a ruandai hadsereghez kötődő exportengedélyeket.

Az USA szintén szankciókat vetett ki, célba véve James Kabarebe ruandai államminisztert és egy fegyveres csoport vezetőjét, akik szerintük az M23 támogatásában kulcsszerepet játszanak.

Szerző: Németh Merse

Szerkesztette: Németh Merse