Ez a Biztonságpolitikai Szakkollégium EU hírfigyelője, amely havi rendszerességgel jelenik meg. Az összeállításban az Európai Unió egyes szakpolitikáinak legfrissebb fejleményeibe nyújtanak betekintést a szerzők.

Közös biztonság-és védelempolitika

2022. október 10-én Josep Borrell, az Unió külügyi főképviselője beszédet mondott az EU nagyköveteinek 2022. évi éves konferenciáján, amelyben következtetéseket vont le az Unió külpolitikájának jelenlegi helyzetéről. Beszédében többek között kitért a Tanács lassú döntéshozatala miatti problémákra, amikor a külső fenyegetésekre határozott és gyors válaszlépésekre lenne szükség. Az EU közös kül- és biztonságpolitikájának (KKBP) hiányosságait szemléltető példaként különösen a Tanácsban egy esetleges ukrajnai kiképző misszióról folytatott véget nem érő belső vitákat említette.

2022. október 27-én véget ért az EU háromnapos közös biztonság- és védelempolitikai orientációs szemináriuma Bécsben. A rendezvényen összesen 26 EU-tagállam és nyugat-balkáni ország képviseltette magát. A TAIEX (az Európai Bizottság technikai segítségnyújtási és információcseréje) és az osztrák védelmi minisztérium szervezte az Európai Biztonsági és Védelmi Főiskola égisze alatt. A szeminárium célja az volt, hogy támogassa a nyugat-balkáni országok közigazgatását az uniós jogszabályok alkalmazásában, valamint elősegítse a legjobb uniós gyakorlatok megosztását. A szeminárium az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikájának széles körű megértésére összpontosított: annak összetett felépítésére és döntéshozatali folyamatára, válságkezelési eljárásaira és válságreagálási mechanizmusára, valamint a külső konfliktusok és válságok integrált megközelítésére. A szeminárium foglalkozott továbbá a képességfejlesztés, valamint a KBVP-missziók és -műveletek lebonyolításának struktúráival és eszközeivel. Ebben az összefüggésben a célközönség számára különösen érdekes volt a nyugat-balkáni országokkal kötött keretmegállapodás.

Írta: Haiszky Edina Julianna

Környezetpolitika

2022. szeptember 28-án az Bizottság közétette harmadik Környezetvédelmi Végrehajtási jelentését (Environmental Implementation Review). Ez a legfontosabb eszköz a környezetvédelmet érintő szabályozások közül, hiszen a szabályok végrehajtását felügyeli és kiemeli a fontosságukat. Az uniós döntések végrehajtása kulcsfontosságú, hiszen csak így lehet garantálni a megfelelő eredményeket a területen a polgárok és a vállalatok számára egyaránt.

Virginijus Sinkevicius, a környezetvédelemért, óceánokért és halászatért felelős biztos elmondta: „Az idei végrehajtási jelentés felhívás a cselekvésre. Bár néhány területen az előző felülvizsgálat óta előrelépés történt, aggodalommal tölt el, hogy más területeken a végrehajtási hiányosságok még mindig egyre nagyobbak, ami mindannyiunkat kiszolgáltatottabbá tesz a környezetszennyezésnek és az ehhez kapcsolódó kockázatoknak. Ez az elemzés a tagállamok rendelkezésére bocsájtja azokat az eszközöket és információkat, amelyekre szükségük van a végrehajtás javításához, valamint egészségünk és környezetünk jobb védelméhez.”

Ez a jelentés 27 ország beszámolója alapján von le következtetéseket a környezetvédelmi intézkedések végrehajtási szintje és az ezzel kapcsolatos uniós tendenciák területén. Ezek fontos információkat tartalmaznak egyes országok légszennyezés és vízszennyezés elleni intézkedéseiről.

Meghatározza a jelentés emellett a főbb környezetvédelmi területek jelenlegi helyeztét is:

  • A biodiverzitás csökken az EU-ban, a legrosszabb helyzetben lévő területek a lápok és a mocsarak. Sok tagállamnak fel kell gyorsítania a Nature 2000 hálózat kiterjesztését.
  • A megfelelő minőségű víz elérése érdekében tett lépések lassan haladnak, mivel sok tagállam késésben van kulcsfontosságú eszközök használatával. (pl.: vízszűrő berendezések) Bár a legtöbb tagállam rendelkezik nemzeti körforgásos gazdasági stratégiákkal és cselekvési tervekkel, jelentős különbségek vannak a tagállamok erőforrás-termelékenységi és körforgásos anyagfelhasználási arányai között. Több intézkedésre van szükség a műanyagok, építőanyagok és textíliák újrahasznosíthatósági potenciáljának javítása érdekében.
  • A hulladékkeletkezés megelőzése továbbra is fontos kihívás minden tagállamban, és néhány országban még mindig kezelni kell a nem megfelelő hulladéklerakókat.
  • A légszennyezés még mindig komoly egészségügyi problémát jelent az európaiak számára. A tagállamoknak szisztematikusan és következetesen kell teljesíteniük a levegőminőség ellenőrzésére vonatkozó követelményeket annak érdekében, hogy nemzeti és uniós szinten jobban érvényre lehessen juttatni a tiszta levegő védelmét. Ennek elérése érdekében szigorú intézkedésekre kell sor kerüljön.
  • Éghajlatvédelemi jogszabályok végrehajtása terén jól áll az Európai Unió. Egyes tagállamokban és uniós szinten is fokozni kell erőfeszítéseket, hogy meg lehessen birkózni az egyre keményebb éghajlatváltozási kihívásokkal. A károk megelőzésére vagy minimalizálására irányuló intézkedések jelentős gazdasági és társadalmi előnyökkel járhatnak.
  • Számos tagállamnak nagyobb finanszírozási keretet kellene biztosítania a célkitűzések fedezése érdekében. A tagállamok közigazgatási kapacitásának kiigazítása és megerősítése döntő fontosságú az uniós jogszabályok betartása és végrehajtása szempontjából, és a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásához elengedhetetlen az igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférés biztosítása nemzeti szinten.

2022. szeptember 19-én az uniós hatóságok és a hulladék-újrahasznosítási ágazat szakemberei összegyűltek, hogy megvitassák, hogyan lehet a biohulladékot kivonni a hulladéklerakókból, és bioenergia és komposzt előállítására felhasználni. A biohulladék-gazdálkodáshoz kapcsolódó uniós szakpolitikákat, többek között a “Farm to Fork”, valamint a “Fit for 55” stratégia keretében vitatják meg.

A szeptember 19-20. között megrendezésre kerülő eseményre 165 résztvevő érkezett majdnem az összes uniós tagállam környezetvédelmi minisztériumából, fejlesztési minisztériumából és környezetvédelmi ügynökségéből. A rendezvényt a környezetvédelmi hatóságok számára létrehozott kölcsönös tanulási eszköz, a TAIEX – Környezetvédelmi végrehajtási felülvizsgálat keretében szervezik.

Szeptemberben Luxemburgban összeült a Környezetvédelmi Tanács, amely során elkezdték előkészíteni a novemberben megrendezésre kerülő COP27 éghajlat-változási konferencia és a decemberben tartandó COP15 biodiverzitásról szóló üléseket. Kijelentették, hogy a COP27 konferencián az EU további intézkedéseket fog szorgalmazni a klímaváltozás mérséklése, a szén fokozatos kivonása és a metán kibocsájtás csökkentése tekintetében. Az uniós miniszterek előzetesen is támogatták a COP27 alkalmával a károkkal szembenéző és sebezhető országok számára a segítségnyújtást. Legfontosabb célkitűzés az együttműködés és mások további cselekvésre bírása lesz. A biodiverzitás megőrzése terén a COP15 konferencián kiemelt cél lesz a szárazföldek és óceánok legalább 30%-át megvédeni, a korábbi károkat mérsékelni és az érintett földterületeket és óceánokat helyreállítani. Az EU továbbra is elkötelezett a 2050-re kitűzött klímasemlegességi céljai iránt, ami szerint 55%-kal csökkentik majd az üvegházhatású gázok kibocsájtását 1990-hez képest.

2022. október 26-án az Európai Bizottság javaslatot tett a levegő és vizek minőségének megőrzésére irányuló szabályok szigorítására. A javasolt újítások előreláthatólag 10 év alatt 75%-kal csökkentik a káros anyagok kibocsájtását A cél, hogy a levegő szennyezését nullára csökkentsék az EU-ban. Azt remélik, hogy a szigorításoknak egészségügyi, élelmiszertermelési előnyei lesznek. A javaslat a nemzeti és a helyi hatóságokra bízzák, hogy milyen konkrét intézkedésekkel igyekeznek az EU szabályait betartani ezen a téren.

Fontos pontok:

  • a vizek védelme az új szennyező anyagokkal szemben,
  • a vizek vizsgálata további vírusok kiszűrése érdekében,
  • ipari szennyezés komolyabb nyomon követése,
  • vízgyűjtők figyelemmel követése.

Írta: Vida Fanni

Energia- és klímapolitika

Szeptemberben és októberben a figyelem az emelkedő energiaárakra irányult. Több találkozón is egyeztettek az uniós és nemzeti tisztségviselők, hogy fellépjenek az emelkedő energiaárak ellen. Ursula von der Leyen több dolgot is kiemelt az uniós energiabiztonság kapcsán szeptember 7-i beszédében: „Az első lépése a keresletcsökkentés volt. A kereslet csökkentése, így tehát a gáz megtakarítása, hogy tárolhassuk. Létrehoztunk egy közös tárolót, és ez valóban sikertörténet, mert most már 82%-os a közös tárolt mennyiség Európában. Mint tudják, a célunk az volt, hogy október végére elérjük a 80%-ot. Tehát túlteljesítettük, és ez jó. Diverzifikáljuk az orosz fosszilis tüzelőanyagokat. Tudják, hogy leállítottuk az orosz szén importját. Leállítjuk az orosz olajszállítást. És nagyon keményen dolgozunk azon, hogy diverzifikáljuk a forrásországokat más megbízható szállítók felé, mint például az Egyesült Államok, Norvégia, Azerbajdzsán, Algéria és mások. Valójában ma Norvégia több gázt szállít az Európai Unióba, mint Oroszország. És természetesen a harmadik lépés a legfontosabb. Ez a megújuló energiaforrásokba történő hatalmas beruházások. A REPowerEU már az asztalon van. A megújuló energiaforrások olcsók, hazai termelésűek, függetlenné tesznek minket. Idén olyan megújuló energiaforrásokat fogunk telepíteni, amelyek körülbelül 8 milliárd köbméterrel egyenértékűek. Azt is látjuk, hogy a gázpiac orosz manipulációja átgyűrűző hatásokkal jár a villamosenergia-piacra. Tehát van egyrészt az orosz manipuláció, de vannak más tényezők is. Látjuk az éghajlatváltozás hatásait. Látjuk az aszályt. Az Európai Unióban 26%-kal csökkent a vízenergia általt termelt mennyiség idén.”

Az energiaárak növekedésének csökkentésére Von der Leyen öt lépést nevezett meg:

„1) Az első az intelligens villamosenergia-megtakarítás. A villamosenergia-költségeknél vannak csúcsigények. És ez az, ami drága, mert ezekben a csúcsigényekben jön a drága gáz a piacra. Tehát azt kell tennünk, hogy ellapítjuk a görbét, és elkerüljük a csúcsigényeket. Javasolni fogunk egy kötelező célt a csúcsidőszakokban történő villamosenergia-felhasználás csökkentésére. És nagyon szorosan együtt fogunk működni a tagállamokkal ennek elérése érdekében.

2) A második intézkedés: Javasolni fogjuk az alacsony költséggel villamos energiát termelő vállalatok bevételeinek korlátozását. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások ezekben az időkben – mivel alacsonyak a költségeik, de magasak a piaci áraik – hatalmas bevételeket termelnek. Ezek a bevételek nem tükrözik a termelési költségeiket. Itt az ideje tehát, hogy a fogyasztók is részesüljenek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások, például a megújuló energiaforrások alacsony költségeiből.

3) A harmadik intézkedés az, hogy természetesen ugyanez vonatkozik a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatok váratlan nyereségére is. Az olaj- és gázipari vállalatok is hatalmas nyereséget értek el. Ezért azt fogjuk javasolni, hogy a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatoknak szolidaritási hozzájárulást kell fizetniük. Mert minden energiaforrásnak hozzá kell járulnia a válság leküzdéséhez.

4) A negyedik pont az energiaszolgáltató vállalatokkal foglalkozik, amelyeket támogatni kell, hogy képesek legyenek megbirkózni a piacok volatilitásával. Itt a határidős piacok biztosításának problémájáról van szó. Ehhez pedig likviditásra van szükség.

5) Célunk a gázköltségek csökkentése. Ezért az orosz gáz ársapkáját fogjuk javasolni. Természetesen a cél itt nagyon világos. Mindannyian tudjuk, hogy a szankcióink mélyen belemarnak az orosz gazdaságba, súlyos negatív hatással. Putyin azonban részben a fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételekkel pufferel.”

Az energiabiztonsági helyzet mellett azonban számos beruházás is történt. Az EU kohéziós politikája keretében 354 millió euró uniós támogatást nyújtott Észtországnak, az Ida-Viruban a fosszilis tüzelőanyagnak számító olajpala energiatermelésből való fokozatos kivonásának támogatására. Németországban 2,5 milliárd eurós területi igazságos átmenet programokkal négy régiót segítenek abban, hogy az éghajlat-semlegességre való átállás során senki ne maradjon le a helyi gazdaságban és társadalomban. Németország kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ra 65%-kal csökkenti a CO2-kibocsátást, és 2045-re klímasemlegessé válik. Az ország azon kötelezettségvállalása, hogy 2038-ig vagy korábban kivonja a szenet, fontos lépés az éghajlatvédelmi célok elérése felé.  Csehország 1,64 milliárd euró uniós támogatásban részesül, hogy támogassa az ország erőfeszítéseit a széntüzelésű energia 2033-ig történő kivezetésére és a klímasemlegességre való méltányos átmenet biztosítására. A támogatás elsősorban három cseh régiót érint: Karlovarsky, Ústecky és Moravskoslezsky régiókban, ahol magas a szénintenzív iparágak koncentrációja, és 21 000 munkahely kapcsolódik a szén- és vegyiparhoz. A mechanizmus gondoskodik arról, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos átállás senkit ne hagyjon magára.

Emellett, felavatták a már több, mint 10 éve épülő földgáz-interkonnektort Görögország és Bulgária között. Ez segít abban, hogy Bulgária még tovább csökkentse függőségét az orosz gáztól, ugyanis a balkáni ország korábban importjának 80 százalékát Oroszországtól szerezte be a földgáz tekintetében.

Írta: Mészáros Kinga

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-22-2-II-NKE-74 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Szomszédságpolitika

Déli szomszédságpolitika

Az Európai Unió számos háború sújtotta vállalkozásnak nyújtott pénzügyi támogatást a Gázai-övezetben szeptemberben. Az Európai Unió képviselői dicsérték a gázai magánszektort ellenállóképességéért, és radikális politikai és gazdasági reformokat sürgettek. „Először a politikai egységet kell helyreálltani, majd meg kell teremteni a megfelelő hátteret a gazdasági növekedésnek.” – fogalmaztak. A Gázai-övezetben folyamatosak az összecsapások Izrael és a Hamasz terrorszervezet között, legutóbb novemberben lőttek rakétákat egymásra a felek.

47.7 milliárd euró támogatás nyújt Európa közel-keleti partnereinek a COVID-19 vírus gazdasági hatásainak mérséklése érdekében. Az Európai Unió 2020 óta folyamatos pénzügyi és politikai támogatást nyújt partnereinek a kilábaláshoz.

Az Európai Unió lett a társelnöke a Globális Terrorelhárítási Fórumnak. Az Európai Unió a terrorizmus elleni harc mellett fontosnak tartja az emberi jogok képviseletét, a jogállamiság tiszteletben tartását, a nemi egyenlőséget, valamint ezen értékek népszerűsítését. Az Európai Unió mellett Marokkó és Egyiptom tölt be azonos pozíciót.

Az Európai Bizottság rekord értékű, 715 millió euróval fog hozzájárulni 2023 és 2025 között a Globális Alaphoz. A Globális Alap egy nemzetközi együttműködés különböző betegségek és vírusok elleni küzdelemhez, mely az elmúlt 20 év során 50 millió embernek segített túlélni olyan halálos vírusokat, mint az AIDS, a tuberkulózis, vagy éppen a malária.
Miután közösen megküzdöttünk a koronavírussal, itt az ideje megküzdeni más, halálos betegségekkel. A Globális Alap milliók életét mentette meg, ezért növeljük hozzájárulásunkat a szervezet működéséhez.” – fogalmazott Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke.

A migráció kézben tartása érdekében erősítette kapcsolatait az Európai Unió és Egyiptom. A felek között született új megállapodás megerősíti az Európai Unió és Egyiptom között eddig is erős kapcsolatot.

Tíz év után folytatódik a Társulási Tanács értekezlete az Európai Unió és Izrael között. A találkozó nagy lehetőség a párbeszéd újrakezdéséhez a két fél között. A megbeszélésen szóba került a palesztinok helyzete, a terrorizmus és a régióra vonatkozó békekoncepciók is.A Társulási Tanács találkozója Izraellel az első lépés volt a régió biztonságának biztosításáért.” -fogalmazott Josep Borell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Írta: Nagy Imre Jonatán

Keleti szomszédságpolitika

A keleti szomszédok EU-hoz fűződő kapcsolatának erősítését mutatja, hogy mind Ukrajnával, mind Grúziával sor került a társulási megbeszélések folytatására. A szeptemberi 5-i Ukrajna-EU 8. Társulási Tanácson több pontban is megegyeztek a tárgyaló felek Brüsszelben. Megvitatták a társulási megállapodás végrehajtását és az EU-Ukrajna együttműködés jelenlegi helyzetét. Szó esett az orosz agresszió kezdete óta nyújtott uniós támogatásokról, valamint Ukrajna uniós tagság iránti kérelméről és egyéb kérdésekről is. Döntés született további 500 millió eurós költségvetési támogatási megállapodásról is Ukrajna számára. Az Európai Bizottság megállapodást kötött továbbá Ukrajna társulásáról a Digitális Európa programhoz. Mostantól az ukrán vállalkozások, szervezetek és közigazgatási szervek hozzáférhetnek a Digitális Európa program pályázati felhívásaihoz, amelyek a 2021-2027 közötti időszakban 7,5 milliárd eurós költségvetéssel rendelkeznek. További két olyan megállapodást is aláírtak, amelyek előkészítik Ukrajna részvételét az EU Vám- és Fiskális programjában, amely az EU adóügyi együttműködési programja. Ez többek között lehetővé teszi az adóhatóságok számára, hogy együttműködjenek az adócsalás, az adóelkerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelemben.

Az EU-Grúzia Társulási Tanács 7. ülésére szeptember 6-án Brüsszelben került sor. A Társulási Tanács az EU és Grúzia közötti kapcsolatokról tárgyalt Grúzia uniós tagságra irányuló kérelmének hátterében, különös tekintettel a politikai párbeszédre és a reformokra, a gazdasági és ágazati együttműködésre, a kereskedelemre és a kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekre, valamint a konfliktusok békés rendezésére. Az EU és Grúzia képviselői véleménycserét folytattak továbbá a kül- és biztonságpolitikáról, különösen a regionális kérdésekről.

Sor került az Európai Politikai Közösség (EPC) csúcstalálkozójára is Prágában október 6-án. Az európai országok több mint 40 vezetője, köztük Azerbajdzsán és Moldova elnöke, valamint Örményország és Grúzia miniszterelnöke megvitatta az energia, a biztonság, az éghajlat és az európai gazdasági helyzet kérdéseit. A plenáris üléshez videohívás útján Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is csatlakozott. Az Európai Politikai Közösséget azzal a céllal hozták létre, hogy előmozdítsa a politikai párbeszédet és megerősítse az európai kontinens biztonságát és stabilitását. A plenáris ülést több tucat kétoldalú találkozó követte, amelyek célja az államok közötti kölcsönös megértés javítása és konstruktív párbeszéd kialakítása a legégetőbb aktuális kérdések megoldása érdekében. A platform jövőbeli irányvonalát is megvitatták. Döntés született arról, hogy az Európai Politikai Közösség következő ülésére Moldovában kerül sor.

Ukrajna átfogó támogatása az időszakban is folytatódott: szeptember 26-án a Pfizer/BioNTech által kifejlesztett COVID-19 elleni vakcinából összesen 400 000 adagot szállítottak Ukrajnába az EU által támogatott COVAX-program keretében, a téli időszakra való felkészülést segítve. Szeptember elején az Európai Unió Ukrajnai Tanácsadó Missziója (EUAM) az Ukrajna elleni orosz agresszió óta először folytatta tevékenységét Odesszában. A misszió szakértői mentorálással, stratégiai tanácsadással, képzéssel és felszereléssel támogatják a helyi partnereket a bűnügyi nyomozás, az általános rendfenntartás, a jó kormányzás és a közösségi rendfenntartás területén. Emellett az EUAM kijevi központjának szakértői közvetlen támogatást nyújtanak az odesszai bűnüldöző szerveknek a háborús bűncselekmények, a korrupció elleni küzdelem, az emberkereskedelem és a fegyverek elterjedése terén. “Az EUAM mintegy 1,6 millió eurót csoportosított át a bűnüldöző szervek számára sürgősségi támogatási csomagra, amelyből elsősegélycsomagokat, élelmiszercsomagokat és kommunikációs eszközöket vásárolt. Az EU által finanszírozott PRAVO Police programon keresztül több mint 8 millió euró értékű felszerelést adományoztunk ukrán kollégáinknak.” – mondta Fredrik Wesslau.

Írta: Mészáros Kinga

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-22-2-II-NKE-74 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Egészségügy

Szeptemberben a legfontosabb vívmány és esemény az egészségügy területén egy új rákszűrési program előterjesztése volt. Ennek célja a betegség korai felismerése több célcsoport tekintetében is. 2025-re szeretnék megvalósítani, hogy a tagállamok lakosságának 90%-a jogosult legyen a megelőző vizsgálatokon való részvételre. Ez új uniós megközelítés alá helyezi a daganatos betegségeket, amely az EU-nak kiemelt kezdeményezése. A terv végrehajtását az EU4Health program 38,5 millió euróval, a Horizon Europe pedig 60 millió euróval támogatja. Nyújtható még kiegészítő támogatás az európai regionális, kohéziós és szociális alapokból. A Tanács jóváhagyását követően az ajánlás a rákszűrésről szóló jelenlegi, 2003-as ajánlás helyébe lép.

A COVID 19 vírus esetében a Bizottság 2022. szeptember 1-én két adaptált vakcinát engedélyezett az Európai Gyógyszerügynökség ajánlása alapján. A BioNTech Pfizer és a Moderna varriánsokhoz igazított COVID 19 emlékeztető vakcinákat fogadták el. A hónapban az EU pénzügyi támogatást nyújtott Hollandiának a járványt követően a gazdaság élénkítésére, melyet a Bizottság pozitívan értékelt. Felszínre került ennek kapcsán a NextGenerationEU elnevezésű program is, amely 12 milliárd eurót biztosít Európának a fellendülésre. A SURE keretein belül az Európai Unió igyekezett a munkahelyek biztosításáról is gondoskodni a helyreállítási program részeként, mely a jelentések szerint szintén sikerrel záródott. 2020-ban a járvány csúcspontján ugyanis 1,5 millió embert védtek meg a munkanélküliségtől.

Októberben a Bizottság tovább támogatta pénzügyileg a COVID járvány utáni helyreállás folyamatát és a gazdasági fellendülést. További 11 milliárd eurós keretet nyújtottak a NextGenerationEU keretein belül. (részben ezt az Ukrajna támogatására is használják) Ezt, mint egy kölcsönt az igénybe vevőknek az összeg egy részét 2042-ig le kell törleszteniük.

Írta: Vida Fanni

Szankciós politika

Szeptember 14.-én a Tanács döntése értelmében 6 hónappal meghosszabbításra került –2023. március 15.-ig– az Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének aláásásásáért vagy veszélyeztetéséért felelős személyekre vonatkozó korlátozó intézkedések időtartama. A meglévő korlátozó intézkedések továbbra is 1206 természetes és 108 szervezetre vonatkoznak. Ennek keretében a természetes személyekre vonatkozó utazási korlátozásokat, a vagyon befagyasztását, valamint a felsorolt személyek és szervezetek számára pénzeszközök vagy egyéb gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátásának tilalmát írják elő.

Az Európai Unió 2022.10.06.-án elfogadta az újabb, nyolcadik szankcióscsomagot az Oroszországi Föderáció fokozódó katonai agressziójára válaszul, Ukrajna Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető egyéb cselekmények miatt. Ennek keretében az Európai Unió további 30 személlyel és 7 szervezettel szemben vezet be korlátozó intézkedéseket. A Tanács emellett kiszélesítette a jegyzékbe vételi kritériumokat, amelyek a szankcionálásra való kijelölések alapjául szolgálhatnak, annak érdekében, hogy az uniós szankciók kijátszását elősegítő személyeket is célba lehessen venni. A szankcionált személyek közül néhányan szerepet játszottak az ukrajnai Donyeck, Herszon, Luhanszk és Zaporizzsja régiók egyes részein tartott illegális látszat-“népszavazások” megszervezésében és azok illegális annektálásában. Mások a védelmi ágazat képviselői, mint például a fegyvergyártó JSC Kalasnyikov vállalat legnagyobb részvényese, Alan Lusnyikov, valamint az Orosz Föderáció korábbi és jelenlegi védelmi miniszterhelyettesei. Végül a listán olyan személyek szerepelnek, akik a Kreml dezinformációs és információmanipulációs ökoszisztémájának részei, és akik hozzájárulnak a háborúval kapcsolatos dezinformáció terjesztéséhez, mint például Alekszandr Dugin orosz politológus, valamint Julija Csicserina és Nyikolaj Rasztorgujev énekesek. Míg a 7 szervezet között vannak olyan védelmi vállalatok, amelyek fegyvereket vagy harci repülőgépeket szállítanak az orosz fegyveres erőknek és egy orosz állami tulajdonú részvénytársaság, amely biztonsági termékek gyártásával foglalkozik.

Az említettek mellett a szankcióscsomag kiterjedt többek között:

  • a kriptovaluta tárca-, számla- vagy letétkezelési szolgáltatások nyújtásának teljes tilalma orosz személyek és rezidensek számára, függetlenül a kriptovaluta-eszközök összértékétől
  • az orosz kőolaj harmadik országok számára történő tengeri szállításával kapcsolatos árplafon bevezetése
  • az Oroszország katonai és technológiai fejlődéséhez hozzájáruló, korlátozás alá eső termékek listájának kiegészítése
  • az Oroszországgal folytatott kereskedelemre és szolgáltatásokra vonatkozó további korlátozások.

A Tanács 2022.10.20.-án további három iráni magánszemélyt és egy szervezetet vett fel a szankcionált entitások listájára az iráni drónok orosz-ukrán háborúban való felhasználására, Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének aláásására vagy veszélyeztetésére hivatkozva. A határozat alapját az képezte, hogy a szankcionáltak az Oroszország által az Ukrajna elleni háborúban használt pilóta nélküli légi járművek kifejlesztésében és szállításában játszottak szerepet. A szankció keretében a kijelölt személyek vagyonát befagyasztották, az uniós polgárok és vállalatok számára megtiltották pénzeszközöket rendelkezésre bocsátását, a természetes személyekre ezenfelül beutazási tilalom vonatkozik, amely megakadályozza, hogy az EU területére belépjenek vagy akár azon csak átutazzanak.

Írta: Haiszky Edina Julianna

Szerkesztette: Mészáros Kinga

Hasonló cikkeink ide kattintva érhetők el.

A borítókép Marius Oprea felvétele.

Előző cikkHelyzetkép Hondurasból: Xiomara Castro kontra bűnszervezetek
Következő cikkHadijáték szimulációk a BSZK vezetésével a 2022/23-as tanévben I.