Ez a Biztonságpolitikai Szakkollégium EU hírfigyelője, amely havi rendszerességgel jelenik meg. Az összeállításban az Európai Unió egyes szakpolitikáinak legfrissebb fejleményeibe nyújtanak betekintést a szerzők.
Közös biztonság- és védelempolitika
2022. december 15-én került megrendezésre a Tanács 2022. évi utolsó rendes ülése, amely többek között a legtöbb nyitott napirendi pontról, nevezetesen az Ukrajnának nyújtandó 18 milliárd eurós támogatásról és a kilencedik szankciócsomagról szóló megállapodással zárult.
Charles Michel elnök bejelentésének megfelelően az uniós vezetők számba vették a Versailles-ban vállalt biztonsági és védelmi kötelezettségvállalások végrehajtása terén elért eredményeket. Megerősítették a védelmi együttműködéssel kapcsolatos tartós konszenzusukat, és hangsúlyozták, hogy növelni kell az Unió autonóm fellépési képességét. Az Európai Tanács megerősítette a „transzatlanti kötelék” fontosságát, amely az EU és a NATO stratégiai dokumentumaiban is tükröződik. A várakozásoknak megfelelően az uniós vezetők a közös beszerzésekre összpontosítottak, és felszólították a társjogalkotókat, hogy fogadják el az európai védelmi ipar közös beszerzések révén történő megerősítéséről szóló törvényt (EDIRPA)”. Az Európai Bizottságot pedig arra, hogy terjesszen elő javaslatot az európai védelmi beruházási programra, amelyre nagy szükség van az európai védelmi ipari ágazat megerősítése érdekében. Hangsúlyozták továbbá, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek következtében jelenleg csökkenő fegyverkészleteket fel kell tölteni, és felkérték az Európai Bizottságot és az Európai Védelmi Ügynökséget, hogy határozzák meg a szükségleteket, és segítsék elő és koordinálják a közös beszerzéseket.
Az uniós vezetők továbbá megismételték elkötelezettségüket a védelmi képességekbe való közös beruházás mellett, hogy képesek legyenek az uniós missziók és műveletek teljes spektrumának végrehajtására. Felszólítottak a stratégiai támogató eszközökbe való beruházásra, az erős kibervédelmi politika előmozdítására, az EU hibrid eszköztárának gyors végrehajtására, valamint egy új polgári KBVP-paktum 2023-ban történő elfogadására. Végezetül az Európai Tanács emlékeztetett az EPF globális alapjára, és üdvözölte a Tanácsban a finanszírozásáról elért politikai megállapodást.
Írta: Haiszky Edina Julianna
Energia- és klímapolitika
2022. november 3-án Washingtonban ülésezett az EU-USA energiabiztonsági munkacsoport, hogy megvitassa a von der Leyen és Biden elnökök március 25-i közös nyilatkozatának végrehajtását, amelynek célja az EU földgázellátásának diverzifikálása, valamint a földgázigény és -fogyasztás csökkentése. A COP27 konferencia kapcsán, megerősítették elkötelezettségüket a gyorsított és felelősségteljes tiszta energiára való átállás mellett, amely kulcsfontosságú közös éghajlati céljaik eléréséhez, és egyben a legjobb módja annak, hogy világszerte hosszú távú energiabiztonság legyen biztosított. A résztvevők üdvözölték a von der Leyen és Biden elnökök közös nyilatkozatában tett azon kötelezettségvállalás túlteljesítését, hogy 2021-hez képest 2022-ben 15 milliárd köbméterrel növelték az Európába irányuló LNG-szállításokat. 2022 január és október között mintegy 48 milliárd köbméter LNG-t exportáltak az USA-ból az EU-ba, ami 26 milliárd köbméterrel több, mint a 2021-es teljes évben. Erre a tendenciára építve a résztvevők elkötelezték magukat amellett, hogy 2023-ban a 2021-es évhez képest további mintegy 50 milliárd köbméternyi LNG-ellátás magas szinten tartásán dolgoznak Európába.
2022. november 9-én az Európai Bizottság új ideiglenes rendeletet javasolt a megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsítása érdekében. Az energiaellátás diverzifikálásával és az energiatakarékossággal együtt a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű alkalmazása is része annak az uniós tervnek, amelynek célja az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünk megszüntetése. A megújuló energiaforrások rövid távon és a jövőben is csökkentik az EU fosszilis tüzelőanyagok iránti igényét az energia-, a fűtési és hűtési, az ipari és a közlekedési ágazatokban. Alacsony működési költségeiknek köszönhetően a megújuló energiaforrások nagyobb aránya az EU energiarendszerében hozzájárulhat az energiaszámlák csökkentéséhez. Ez kiegészíti a korábbi sürgősségi intézkedéseket az energiapiacokon kialakult rendkívüli helyzet kezelése és a tiszta energiára való átállás felgyorsítása érdekében. Az intézkedés egy évig lesz érvényben, ami fedezi a megújuló energiaforrásokról szóló, jelenleg a társjogalkotók által tárgyalt irányelv elfogadásához és átültetéséhez szükséges időt valamennyi tagállamban. A támogatás olyan konkrét technológiákat és projekttípusokat céloz meg, amelyek a leggyorsabban bevezethetők és a legkisebb hatást gyakorolják a környezetre, és amelyek hozzájárulnak energiabiztonságunkhoz, tekintettel Oroszország ukrajnai inváziójára és energiaellátásának fegyverkezésére.
2022. november 16-án a Sarm El-Sejkben megrendezett COP27 konferencián az EU és Egyiptom újabb lépést tett a tiszta energiára való áttérés terén folytatott hosszú távú együttműködésük megerősítése érdekében: stratégiai partnerséget hoztak létre a megújuló hidrogén területén, és előkészítették a terepet az igazságos energiaátálláshoz Egyiptomban. Az Európai Bizottság, amelyet Timmermans ügyvezető alelnök és Simson biztos képviselt, kétoldalú egyetértési megállapodást írt alá a megújuló hidrogénnel kapcsolatos stratégiai partnerségről Tarek El Molla egyiptomi kőolajügyi miniszterrel és Mohammed Shaker El-Markabi villamosenergia- és megújuló energiaügyi miniszterrel. Emellett közös nyilatkozatot írtak alá az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) és Rania El Mashat egyiptomi nemzetközi együttműködési miniszterrel, amelyben bejelentették, hogy a Bizottság legfeljebb 35 millió euróval járul hozzá Egyiptom energiagazdagsággal kapcsolatos kezdeményezésének támogatásához.
2022. november 22-én a Bizottság folytatta az energiaválságra adott válaszlépéseit, és piac-korrekciós mechanizmust javasolt az uniós vállalkozások és háztartások védelmére a túlzottan magas uniós gázáraktól. Ez kiegészíti a gázkereslet csökkentésére és az energiaellátás diverzifikálása révén az ellátás biztonságának biztosítására irányuló intézkedéseket. Az új mechanizmus célja, hogy csökkentse az európai gázpiacok ingadozását, és egyúttal biztosítsa a gázellátás biztonságát.
A Bizottság 2022. november 23-án több mint 380 millió eurós támogatást hagyott jóvá 168 új projekt számára Európa-szerte a környezetvédelmi és éghajlat-politikai LIFE program keretében. A LIFE-projektek, amelyek az európai zöld alku középpontjában állnak, segíthetnek abban, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon, és elérje az éghajlat-, energia- és környezetvédelmi célokat. Támogatják a biológiai sokféleséget, a természet helyreállítását és a körforgásos gazdaságot, miközben hozzájárulnak a tiszta energiára való átálláshoz az egész kontinensen.
Írta: Mészáros Kinga
[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-22-2-II-NKE-74 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]
Környezetvédelem
A Bizottság november elején elfogadta a biodiverzitás megőrzésével kapcsolatos következő évekre szóló stratégiáját. Ez magában foglalt egy cselekvési tervet, mely a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelmének megakadályozására és felülvizsgálatára irányul, hiszen ez a fekete kereskedelmi tevékenység egész fajok kihalásához vezethet. A stratégia 2027-ig határozza meg az illegális kereskedelem elleni fellépés módjait. A hat évvel ezelőtt kiadott tervezet felülvizsgált, jelenlegi formája négy fő célkitűzést tartalmaz a következő évekre:
- Megelőzni az illegális állat és növény kereskedelmet, megkeresni és kezelni a kiváltó okokat.
- Ezen illegális tevékenységek ellen irányuló nemzeti jogi keretek megerősítése.
- Szigorúan betartatni és végrehajtani az EU által meghatározott intézkedéseket.
- Az állatok és növények illegális kereskedelme elleni globális partnerség megerősítése, különösen a forrás és fogyasztó országaiban ezen tevékenységnek.
November 14-25. között került megrendezésre Panamában a CITIES COP19 konferencia. Itt az EU hozzájárult ahhoz, hogy több mint 500 faj kereskedelmét fenntarthatóvá tegyék.
November 6-20. között került megrendezésre a COP27 konferencia Egyiptomban, amelyen az Európai Unió képviselői is részt vettek. Az unió továbbra is tartotta magát a korábban kitűzött célok megvalósításához.
„A COP27 életben tartotta az 1,5 Celsius-fokos célt. Sajnos azonban nem sikerült elérni, hogy a világ legnagyobb kibocsátói kötelezettséget vállaljanak a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos leállítására, és az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó új kötelezettségvállalásokat sem. Az EU azonban továbbra is kitart az irányvonal mellett, különösen az európai zöld megállapodás és a REPowerEU révén, mert ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a Párizsi Megállapodásban kitűzött célokat elérhető közelségben tartsuk.” – nyilatkozta az eseményről Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
A november 23-án kiadott jelentésében az Európai Bizottság közölte, hogy a LIFE Program keretein belül megvalósuló mintegy 168 új projektre 380 millió eurós támogatást adnak. Ez a kezdeményezés az Európai Zöld Megállapodás mellett segít, hogy az EU 2050-re elérje a klímasemlegességet. A támogatásra szánt összeget a tagállamokból érkező projektek a biodiverzitás, körforgásos gazdálkodás, klímaváltozás enyhítése és tiszta energia szolgáltatás területén használhatják fel. A LIFE Program az EU környezet és klímapolitikájának alapköve, mely 1992 óta 5,500 projekt megvalósításában segédkezett. A 2021-2027 közötti időszakra az erre szánt költségvetési keretet 60%-kal 5,4 milliárd euróra emelték.
Az EU november 24-én csatlakozott a műanyagszennyezés megszüntetésére irányuló koalícióhoz (’High Ambition Coalition to End Plastic Pollution’), mellyel megerősítette törekvését a bolygónkat elárasztó műanyaghulladék mennyiség 2040-ig történő csökkentésére. Egy ezzel kapcsolatos új szerződés tárgyalásai november 28-ától előreláthatólag 2025-ig fognak tartani. Az EU koalícióba való belépéséről Norvégia éghajlat és környezetvédelmi minisztere, Espen BarthEide így nyilatkozott:
„Az Európai Unió régóta partner és vezető erő a műanyagszennyezés elleni küzdelemben. Nagy örömömre szolgál, hogy az EU folytatja ezt a szerepet és csatlakozik a koalíció munkájához, amely valóban hatékony globális szerződés létrehozására irányul, mely közös globális szabályokat állapít meg és 2040-ig véget vet a műanyagszennyezésnek.”
2022. december 8-án az EU közétette a környezetszennyezés csökkentéséről szóló jövőre vonatkozó tervét. Kiderül, hogy az eddigi szakpolitikák hozzájárultak a levegő peszticidektől (növényvédő szerek) való szennyezettségének mérsékléséhez. Más területeken, mint a hulladék keletkezés, tápanyagszennyezés nem valósultak meg teljes mértékben az elvárások, így a Bizottság sokkal erőteljesebb fellépéssel szeretné elérni a kívánt eredményeket. A legnagyobb problémát továbbra is a levegő szennyezettsége okozza, hiszen a jelentés szerint az EU-ban évente az idő előtti halálesetek hátterében ez állhat. A Bizottság 2021-es tervéhez képest mind a 33 intézkedés tekintetében előrehaladás történt mostanra.
December 7-19 között került megrendezésre az ENSZ Biodiverzitás Konferencia, a COP15 Montreálban. Az EU is képviseltette magát az eseményen, melynek célja egy globális megegyezés kötése a természet és a bolygó átfogó védelméről egészen 2050-ig. A következő célokat és prioritásokat fogalmazták meg:
- A szárazföldek és óceánok 30%-ának védelme, a biodiverzitás és az ökoszisztéma különös figyelembevételével.
- A tönkrement területek helyreállítása.
- Biodiverzitást veszélyeztető szennyezések csökkentése és az ökoszisztéma fenntartható használata.
- Megfelelő nyomon követési keretrendszer kialakítása, nemzeti célok felülvizsgálata és a végrehajtás felülvizsgálata is kiemelten szerepel.
Írta: Vida Fanni
Egészségügy
Novemberben a Bizottság és a HERA (’Health Emergency Preparedness and Response Authority’) a Pfizer gyógyszergyártó céggel írt alá szerződést a COVID 19-ben szenvedő, súlyos betegség kockázatával küzdő betegek kezelésével kapcsolatban. Az ehhez tartozó közbeszerzésben (szájon át szedhető Paxlovid) tizenhárom EU és EGT, valamint EU tagjelölt ország vesz részt. Emellett a Bizottság elkötelezett egy erősebb és aktívabb Európai Egészségügyi Unió kiépítése mellett, mely a felmerülő egészségügyi veszélyekre megfelelően tud reagálni. A HERA segítséget nyújt az országoknak a beszerzési prioritásaik meghatározása és végrehajtásának megvalósítása érdekében.
December 22-én az Európai Unió tárgyalt a különböző károsanyag kibocsájtás szabályozásáról. December 29-én lépett hatályba a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló új törvény (’Persistent Organic Pollutants’). Ez kötelező érvényű szabályozásokat tartalmaz az emberek egészségének megőrzése érdekében, hogy minél több hulladékból származó káros hatás elkerülje a tagállamok lakosságát. A rendelet határértékeket ad meg a vegyi anyagok tekintetében. Öt anyag esetében szigorították a szabályokat, négy esetben pedig új határértékeket állapítottak meg. Ez megakadályozza azt is, hogy ezek újra bekerülhessenek a gazdaságba. A jelentésből kiderült, hogy az unió nemzetközi szinten élén jár abban, hogy az emberek számára megteremtse a mérgező anyagoktól mentes környezetet.
Írta: Vida Fanni
Szankcióspolitika
November 28-án a Tanács egyhangú határozatot fogadott el arról, hogy a szankciók megsértésével bővíti az EUMSZ-ben foglalt uniós bűncselekmények listáját. Ennek szükségességét az EU által Oroszországgal szemben elfogadott számos korlátozó intézkedés maradéktalan végrehajtása alapozta meg. A tagállamok eltérő módon határozták meg mi minősül azok megsértésének, és milyen szankciókat kell alkalmazni a szabályozások áthágása esetén, míg a határozat biztosítja a szankciók hasonló mértékű végrehajtását az EU egész területén és ellehetetleníti a szankciók kijátszására vagy megsértésére irányuló törekvéseket. A november 28-i döntés értelmében az Európai Bizottság egy irányelvjavaslatot terjeszt elő az uniós korlátozó intézkedések megsértése bűncselekményének meghatározására és szankcióira vonatkozó minimumszabályok megállapításáról.
December 3-án az Európai Unió árplafont állapított meg a kőolaj hordónkénti árára. Ennek alapja, hogy korlátozásnak köszönhetően drasztikusan csökkenni fognak mind Oroszország olajból származó bevételei, mind pedig a piaci feltételek által generált áringazodások. A Tanács határozata értelmében december 5-től kezdődően az Oroszországi Föderációból származó, vagy onnan exportált nyersolajra, kőolajra és bitumenes ásványokból nyert olajokra vonatkozóan hordónként maximálisan 60 dollár az olajár felső határa. Annak értelmében, hogy az árplafon a piaci helyzethez való alkalmazkodás végett időszakosan felülvizsgálható, a határozat egyúttal minden egyes módosítását követő 90 napos átmeneti időszakot is meghatároz, hogy az árplafon valamennyi piaci szereplő általi következetes végrehajtását biztosítsa. Ehhez hasonló rendeltetésű a 45 napos türelmi idő is, amely a december 5-e előtt Oroszországtól vásárolt és a hajóra rakodott, valamint a rendeltetési kikötőben 2023. január 19. előtt kirakodott nyersolajat szállító hajók számára. December 16-án az Európai Unió elfogadta a kilencedik szankcióscsomagot is válaszul az Ukrajna ellen irányuló agresszív tevékenységre. Amellett, hogy az unió további négy orosz műsorszolgáltató (NTV/NTV Mir, Rossiya 1, REN TV and Pervyi Kanal) engedélyét függesztette fel, további 141 magánszemélyt és 49 szervezetet szankcionált. Az intézkedések között olyan területeket érint az exporttilalom, amelyek hozzájárulhatnak Oroszország védelmi és biztonsági ágazatának technológiai fejlesztéséhez: a bakszektor, a drónok hajtóművei, a kettős felhasználású áruk és technológiák kivitele, a bányászati ágazatba történő beruházások tiltása, műtrágya és gabona, illetve az orosz regionális fejlesztési bankkal folytatott ügyletek, valamint a reklám-, piackutatási és közvélemény-kutatási szolgáltatások nyújtása. A szabályozások kijátszásának elkerülése érdekében a listára felkerül néhány, az illegálisan annektált Krímben vagy Szevasztopolban székhellyel rendelkező, orosz ellenőrzés alatt álló szervezet is.
Írta: Haiszky Edina Julianna
Szomszédságpolitika
Keleti szomszédságpolitika
Az Európai Unió Tanácsa 2022. november 15-én az Európai Békefenntartási Eszköz (EPF) keretében 16 millió euró összegű támogatási intézkedést fogadott el az Európai Unió Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziója által az ukrán fegyveres erők kapacitásépítésének támogatására.
2022. november 21-én az Európai Unió és az ENSZ Fejlesztési Programja további 35 millió eurós beruházást jelentett be az UNDP ukrajnai ellenálló képesség-építési és helyreállítási programjába (RBR). Az új uniós hozzájárulás a közösségek helyreállítását támogatja Ukrajna kiválasztott célterületein a minőségi közszolgáltatásokhoz – például egészségügyi létesítményekhez – való hozzáférés javítása és a közösségi rendfenntartás megerősítése révén.
2022. november 22-én az Európai Bizottság további 2,5 milliárd euró makroszintű pénzügyi támogatást folyósított Ukrajnának, hogy az ország továbbra is biztosítani tudja rövid távú finanszírozási igényeinek kielégítését. „Ukrajnának szüksége van a nyugdíjak kifizetésére és az alapvető közszolgáltatások, például a kórházak és iskolák fenntartására” – áll az Európai Bizottság tweetjében.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 200 millió eurót nyújt Moldovának a sürgősségi gázellátás kialakítására. A részletet a vészhelyzeti gázvásárlásra fogják felhasználni, amennyiben Moldovában, az orosz állami tulajdonú Gazprommal kötött jelenlegi ötéves szerződése alapján fennakad az ellátás. A hitel célja Moldova energiabiztonságának megőrzése, és egy korábbi 100 millió eurós részletet követ.
Az Európai Bizottság 2022. december 7-én új, 25 millió eurós támogatási programot fogadott el az ország allampolgárainak további támogatására, így az EU összesen több mint 100 millió euróval támogatja a belarusz népet, miután a rezsim brutálisan reagált a 2020. augusztusi választások elleni tiltakozásokra.
Írta: Mészáros Kinga
[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-22-2-II-NKE-74 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]
Déli szomszédságpolitika
Negyedszer találkoztak egymással a Déli Szomszédság miniszterei és az Európai Unió diplomatái egy közös megbeszélés keretin belül, ezúttal Barcelonában novemberben. A találkozón az Európai Unió és a déli szomszédság országai elkötelezték magukat amellett, hogy fokozzák kölcsönös együttműködésüket az orosz-ukrán háború negatív hatásainak leküzdése érdekében. „Nem csupán szomszédok vagyunk, mi együtt egy közösség is vagyunk. Meg kell erősítenünk a regionális integrációnkat. Sokkal mélyebb együttműködésre van szükségünk mind az infrastrukturálisan, mind a szabályozások tekintetében. Tovább kell erősíteni a stratégiai partnerségünket, hogy közösen képesek legyünk megfelelő választ adni az előttünk álló válságokra és kihívásokra. Ehhez elengedhetetlen a szoros kapcsolat a déli szomszédainkkal.” – fogalmazott Josep Borell az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Roberta Metsola 2022. november 11-én hivatalos látogatást tett Chisinauban. „Moldova helye Európában? Közös jövőnk kell, hogy legyen. Az Európai Parlament mindent meg fog tenni, hogy támogassa Önöket az Európai Unióhoz való csatlakozásuk útján” – mondta Roberta Metsola a moldovai parlamentben tartott beszédében.
Az Európai Unió által támogatott projekt segít felmérni és tanulmányozni a tengerfelszínen és a tengerfenéken megragadó hulladékot. A ’WES’ projekt keretein belül a marokkói hatóságok és az EU által delegált szakértők az elérhető legmodernebb technológia segítségével követik nyomon a hulladék sorsát a tenger felszínén lebegő látható szeméthalomtól a tenger aljára süllyedő, a halakat pusztító lerakódásokig. A felmérés célja megbízható adatokat szerezni a hulladék ’sorsáról’, majd a megszerzett adatokat összehasonlítani az Európai Unió tengeri stratégiai keretirányelvével.
Josepp Borell Mahmoud Abbas palesztin államfővel tárgyalt novemberben. Az Európai Unió továbbra is hosszú távú politikai és technikai támogatást nyújt a palesztin népnek, az Európai Unió így a legelőtétezettebb támogatója a palesztin kormányzatnak, hiszen évenkénti segélye meghaladja a 300 millió eurót. Az Európai Unió külügyi tárcája megerősítette, az EU készen áll a kétoldalú kapcsolatok további erősítésére a palesztin állammal. Josep Borell az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője továbbá megismételte az EU felhívását a palesztin és az izraeli nép felé a feszültségek enyhítése érdekében. „Az Európai Unió készen áll, hogy minden szükséges támogatást előteremtsen egy békés kétállami megoldás érdekében.” – hangsúlyozta az EU diplomatája.
Az Európai Unió újabb 100 millió euróval támogatja a tunéziai embereket. Az EU tunéziai nagykövete és a tunéziai pénzügyminiszter egy 100 millió eurós támogatásról szóló tervezetet írt alá. A támogatás célja, hogy a COVID-19-et követően Tunézia konszolidálni tudja gazdaságát, különösen a vállalkozásokat és a hiányt szenvedő egyéneket, családokat. A megegyezéssel az EU a 2022-es évben 550 millió euróval támogatta Tunéziát.
2022. december 20-án Josep Borell részt vett a Második Bagdadi Konferencián, ahol a résztvevők kifejezték támogatásukat az iraki állam felé. A konferencia célja, hogy elősegítsék Irak szuverenitásának visszaállítását, biztonságát és stabilitását, valamint elősegítsék politikai és gazdasági konszolidációját. A konferencián számos kétoldalú tárgyaláson vett részt az Európai Unió külügyi képviselője, így tárgyalt Ayman Safadival, Jordánia külügyminiszterével is, akivel az orosz-ukrán háború globális és regionális következményeiről egyeztettek.
Az Európai Unió továbbra is elkötelezett támogatója Libanonnak. Az Európai Unió továbbra is támogatja libanoni lakosságot, 2022-ben összesen 229 millió euró támogatás érkezett az országba gazdasági és szociális reformok végrehajtásának elősegítése érdekében. A libanoni vezetés megreformálta, megbízhatóbbá és átláthatóbbá tette közigazgatását. Az Európai Unió további támogatást nyújtott a helyi nőjogi aktivistáknak és szervezeteknek, hogy ösztönözzék a nők politikai és közéleti szerepvállalását és a nemi egyenlőség ügyét.
Az Európai Unió, afrikai partnereivel két új együttműködés keretein belül igyekszik kezelni az Afrikából érkező migráció okozta kihívásokat. Az kezdeményezések célja a csempészhálózatok és a visszaélések felszámolása. A megegyezés asztalhoz ülteti a kiinduló országot, a tranzitországokat és a célországokat is, hogy közösen megoldást találjanak az egyre élénkülő migrációs nyomásra.
2022. december 16-án újabb 215 millió eurós támogatást nyújtott az Európai Unió Tunéziának. A Tunéziai Gazdasági Minisztérium és az Európai Beruházási Bank aláírt két gazdasági egyezményt a tunéziai élelmiszer- és energiabiztonság megteremtése érdekében.
Írta: Nagy Imre Jonatán
Szerkesztette: Mészáros Kinga
Hasonló cikkeink ide kattintva érhetők el.
A borítókép Christian Lue felvétele.
