Növekszik a terrorfenyegetettség Afrikában

Számos afrikai régiót sújtanak olyan erőszakos fenyegetések és cselekedetek, mint például emberrablások, templomok elleni támadások és szentségek meggyalázása, s leginkább érintett területek a Száhel-övezet egyes országai, illetve Mozambik északi része, Cabo Delgado környéke. Ezekben a régiókban fegyveres csoportok erőszakos támadásának erősödése tapasztalható, amelyek az Iszlám Államhoz köthetőek. Cabo Delgadóban a támadások 2017 októberében kezdődtek, melynek során ártatlan civileket fejeztek le, falvakat és városokat foglaltak el a dzsihadisták, több száz embert pedig elraboltak. A dzsihadisták a templomokat is felgyújtották, kolostorokat romboltak le és két apácát is elraboltak. Egyes becslések szerint az események kétezer halálesetet és több mint 600 ezer országon belső áttelepülőt eredményeztek.

Nemcsak a Mozambikban történtek ilyen mértékű támadások, hanem a Kongói Demokratikus Köztársaságban is. A CBN News nemzetközi tudósítója, George Thomas legutóbb arról számolt be, hogy 16 ember életét vesztette, amikor egy katolikus templom leégett. A templomot iszlám terroristák gyújtották fel, amikor megtámadtak egy falut az országban.

A Reuters beszámolója szerint február 14-én 13 polgárt és három katonát öltek meg a terroristák, amikor azok tüzet nyitottak amint beléptek a Bunia várostól mintegy 60 mérföldre délre fekvő Ndalya faluba. A falu az ország északkeleti részén található, Uganda közelében.

„Ezeket a túlnyomórészt keresztény közösségeket egy iszlám szélsőséges csoport támadja, egyértelmű azzal a céllal, hogy terjeszkedhessenek” – jelentette ki Illia Djadi, az Open Doors szóvivője. A Kongói Demokratikus Köztársaság lakossága ellen napi szinten történnek támadások: ártatlan férfiakat, nőket és gyermekeket ölnek meg a terroristák. Az elmúlt hónapban több mint 100 embert gyilkoltak meg, akiknek többsége keresztény volt.

Írta: Németh Csenge

EU vs. Kóservágás

Az Európai Unió Bírósága (European Court of Justice) nyilatkozatában fenntartotta, hogy a tagországok, a vallási közösségek jogainak sérelme nélkül és az állatok jogainak előmozdítása érdekében betilthatják a rituális (kóser és hálál) vágások gyakorlatát.

2017-ben Belgium flamand régiójában fogadták el azt a törvényt, amely szerint minden állatot a vágás előtt el kell kábítani, az EB döntésével ezt hagyta most helyben. Tette mindezt annak ellenére, hogy az ügyben illetékes EB-főtanácsadó korábban a törvény megsemmisítését szorgalmazta, arra hivatkozva, hogy az nem felel meg az uniós jogszabályoknak. A törvény értelmében az említett régióban ellehetetlenült mind a zsidó, mind muszlim vallás számára fontos rituális vágás. A törvény továbbá jelentős hiányt idézett elő a kóser és hálál hústermékekből (Flandria legnagyobb városában Antwerpenben több tízezres zsidó közösség él), veszélybe sodorva ezzel az ott lakó zsidók és muszlimok megfelelő élelmezését.

Flandria-régió kormánya üdvözölte az ítéletet, Ben Weyts nacionalista állatjóléti miniszter szerint történelmet írtak, a Gaia állatvédő egyesület hasonlóan nyilatkozott, nagyszerűnek és egy 25 éves küzdelem csúcspontjának nevezve a bírósági döntés napját.

Az izraeli külügyminisztérium kemény hangvételű üzenetben ítélte el bíróság végzését: „Azon túl, hogy ez a döntés sérti az istentiszteleti és a vallásszabadságot Európában, amely az EU alapvető értéke, a zsidó közösségek számára is jelzi, hogy a zsidó életmód nem kívánatos Európában” – állt a minisztérium közleményében.

Egy belgiumi zsidó szervezet a demokrácia megtagadásának nevezte a döntést, amely nem tartja tiszteletben a kisebbségi csoportok jogait.

Írta: Hende Olivér

A bagdadi robbantás és az Iszlám Állam aktivitása

2021 januárjában az ISIS Afganisztán területén mutatott először jelentős aktivitást. Január 11-én az afgán titkosszolgálat megakadályozott egy merényletet Ross Wilson amerikai követ ellen Kabulban. Wilson viszonylag régóta célpontja a terrorszervezetnek, így egy bizonyos szintű készültség érvényben volt arra az esetre, ha tényleg megtámadnák. Az USA az esetre reagálva megerősítette elköteleződését a térség békéjének megteremtése iránt. A következő héten több kisebb lövöldözés és robbantás is történt Afganisztánban, a célpontok főként afgán hivatalnokok voltak, sokan közülük életüket vesztették.

Az ezt követő héten Irakban egy katonatiszt elhunyt pokolgép-robbantás következtében. Az iraki infrastruktúra sem maradt ki a támadásokból: egy nagyfeszültségű vezeték egyik tartóoszlopát semmisítették meg Bagdad közelében. A szakértők szerint ez is az ISIS gazdasági háborújának részét képzei, amelyet az iraki rezsimmel vív. Nigériában számos támadás érte az ország haderejét, az ISIS szerint több tucat katona öltek vagy sebesítettek meg.

Szinte napra pontosan három évvel az utolsó hasonló volumenű terrortámadás óta, január 21-én öngyilkos merénylők hajtottak végre robbantást az iraki főváros egy népszerű, használt ruhákat áruló piacán, a Tajarán téren.

A kettős öngyilkos merényletben legalább 32-en hunytak el és több, mint 100 ember sérült meg, akik kórházi ellátásra szorulnak. Bár egy ideig nem volt biztos, hogy ki felelős a történtekért, végül a támadást követő éjjelen az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára a történteket.

Bár az iraki vezetés 2018-ban bejelentette, hogy legyőzték a dzsihadista csoportot, az elmúlt időszakban ehhez hasonló támadások bizonyítják, hogy az ISIS újból megerősödni látszik a térségben. A Tajarán téri robbantás épp Joe Biden amerikai elnök beiktatását követő napon történt, ami jelzésértékű, hiszen az amerikai hadsereg folyamatosan csökkenti jelenlétét a Közel-Keleten.

Az iraki biztonsági erők folytatják a küzdelmet az Iszlám Állam ellen, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint Musztafa al-Kádimi miniszterelnök 28-i bejelentése, miszerint végeztek Abu Jaszer al-Isszávival, aki feltehetőleg az ISIS iraki hálózatának egyik vezetője volt.

A következő hetekben folytatódtak a merényletek a közel-keleti térségben. Szíriában egy katonákat szállító buszt, Afganisztánban több a hírszerző ügynökséghez tartozó épületet támadott meg az Iszlám Állam.

Írta: Ács Nóra és Patocskai Péter

Erősödik az Iszlám Állam Afrikában

„A gyerekkatonákat arra kényszerítik, hogy erőszakos kifejezést adjanak a felnőttek gyűlöletének” (Olara Otunnu)

A Boko Haram terrorszervezet januárban közzétett egy videót, melyben egy fiatal fiú, aki vélhetően maga is a terrorcsoport tagja, kivégzett egy keresztényként azonosított túszt. Ugyanebben a hónapban szintén Boko Haram felkelők rabolták el és végezték ki Lawan Andimi tiszteletest, a Nigériai Keresztény Egyesület elnökét.

A Boko Haram hűséget fogadott az ISIS-nak, magáévá téve annak ideológiáját, taktikáit, eljárásait, valamint a kalifátussal kapcsolatos vízióját. Az Iszlám Állam Nyugat-Afrikai Provinciájának (ISWAP – The Islamic State in West Africa) epicentruma Nigéria; ebben a térségben található a leghalálosabb és legaktívabb Irakon és Szírián kívüli ISIS provincia. Nigéria a világ tizedik legnagyobb olajkészletével, valamint az afrikai kontinens legnagyobb gazdaságával rendelkező országa; nem véletlenül található éppen itt az Iszlám Állam legfontosabb afrikai bázisa.

A 2020-as Globális Terrorizmus Index szerint, míg a terrorizmushoz köthető halálos áldozatok száma világszerte csökkent, addig Afrikában jelentősen megugrott az iszlamista terrortámadások száma. A tíz országból, ahol a terrorizmus okozta halálesetek számában a legnagyobb növekedés következett be, hét ország a Szubszaharai Afrikában található.

Írta: Nagy Abigél

Azeri zsidó katonák a hegyi-karabahi konfliktusban

Az Örményország és Azerbajdzsán közötti Hegyi-Karabah régióért folytatott konfliktus hosszú történetének legújabb állomása 2020. júliusában határvillongásokkal kezdődött. A szituáció érdekessége, hogy az azeri oldalon számos zsidó vett részt a harcokban.

Zamir Isayev rabbi elmondása szerint „Azerbajdzsánnak sok kisebbsége van: oroszok, keresztények, irániak, de még örmények is. Viszont a zsidókat nagyon hűséges és megbecsült szövetségesnek tartják. Mi nem csak egy vagyunk a sok kisebbség közül”. Ennek oka, hogy a zsidók a legősibb kisebbsége az országnak, így az ezer éve bevándorló népcsoport megkülönböztetett figyelemben részesül. Például Bakuban számos kóser étterem, egy zsidó óvoda, két általános iskola, hat zsinagóga, illetve számos egyéb közösségi intézmény működik. További érdekesség, hogy Azerbajdzsán az egyetlen olyan muszlim többségű állam, ahol a holokauszt megjelenik az iskolai tananyagban és nem jellemző sem a radikális iszlám, sem pedig az antiszemitizmus jelenléte.

A mintegy 8000 azeri zsidó többek között fontos szerepet játszik az ország hadseregének kiképzésében és a fegyverimport biztosításában. Ennek példája a 2018-as azeri-izraeli 5 milliárd dolláros fegyverszállítási szerződés vagy a két ország között létrehozott légihíd megléte. Ezek és a BESA elemzése szerint tehát kijelenthető, hogy Izrael a hegyi-karabahi harcok során folyamatosan fegyverekkel látta el Azerbajdzsánt.

Írta: Haiszky Edina Julianna

Tüntetések a hindu nacionalizmus árnyékában

Indiában a Bhatariya Janata kormánypárt rendelkezései által szított gazdatüntetések mellett a hindu nacionalizmus továbbra is egy, a társadalom jelentős részét befolyásoló probléma. A Human Rights Watch közlése szerint, idén február 23-án történt egy éve, hogy a tavalyi delhi demonstrációkon a tüntetők elleni fellépés muszlimok ellen irányuló erőszakos cselekményekbe torkollt, amelyekben 53, többségében muszlim polgár sérült meg, vagy veszítette életét. Kiemelendő, hogy a tüntetők elleni, nagy részben rendőri erőszak csak a muszlim résztvevők ellen irányult, a kormánypárt szimpatizánsai ellen nem. A jelenleg zajló tüntetéseknek is vannak vallási vonzatai, amelyek India másik nagy vallási közösségének tagjait, a szikheket is érintik. A tüntetéseken számtalan, India északnyugati, szikh többségű Pandzsáb államából érkező gazda is részt vesz. Így a BJP döntései által kirobbantott, tavaly augusztus óta tartó tüntetéssorozat a hindu és a szikh lakosság közötti viszályt is még jobban elmélyítheti: az utóbbi időben a szikh lakossággal szemben is egyre többször lépnek fel hindu nacionalisták, és félő, hogy a gazdatüntetések nyomán a szikh lakosság ellen pogromokat indíthatnak.

Írta: Fuksz Emese

 A koronavírus és az ultraortodox töréspont – szakad Izrael társadalma

Az utóbbi időkben szinte hétköznapivá váltak az összecsapások az ultraortodox zsidó közösségek és a hatóságok között Izraelben. Az ultraortodoxokkal szembeni rendőri fellépésben sok izraeli az igazság megtestesülését látja. Számukra ez az ultraortodox közösség többévtizedes pozitív diszkriminációjának végét jelenti. Az izraeli törvények mindeddig lehetővé tették, hogy az ultraortodoxok kihagyhassák a kötelező sorkatonaságot, állami juttatásokból tartsák el családjaikat, mégis teljes jogú, politikai választójoggal rendelkező állampolgárokként élhessenek. „Ez egy évtizedek óta tartó vita”fogalmaz Eli Paley, a jeruzsálemi kutatócsoport, a Haredi Közügyek Intézetének elnöke. „Állandó a feszültség a haredik és a társadalom többi része között, amely a zsidó identitással kapcsolatos legmélyebb kérdéseket érinti. Aztán jött a koronavírus, ami még tovább mélyítette ezeket a feszültségeket” – tette hozzá. Ezúttal azonban a kormány nem tudott különbséget tenni, a kérdés az volt, az ultraortodox közösségek képesek-e betartani az állami intézkedéseket a koronavírus járvány alatt?

A járvány több ultraortodox zsidó közösségből is pánikreakciót váltott ki: egyesek kritizálni kezdték a vírus miatt hatályba hozott intézkedéseket, mások tüntettek ellenük, de voltak közösségek, akik egyenesen magtagadták azok betartását. Szakértők szerint a viselkedésük nem meglepő, hiszen a vírushelyzet esélyt ad az ultraortodoxok számára, hogy elmélyüljenek gondolataikba és megkérdőjelezzék szerepük a közösségben. „Ezidő alatt olyan lehetőségekre is gondolhatnak, amelyekre a napi rutin során egyáltalán nincs idejük. Az egyik ilyen lehetőség a távozás, a közösség elhagyása”[1] – fogalmazott Gilad Malach, az Izraeli Demokrácia Intézet ultraortodox programjának vezetője. Israel Cohen, a népszerű ultraortodox politikai kommentátor is elismerte, hogy a koronavírus veszélyezteti az elzárt közösségek (pl. a haredik) vezetőinek irányítóképességét. „A koronavírus nem csak fizikai kárt okoz, hanem lelkit is” – fogalmazott.

Egy friss jelentés közben bebizonyította, hogy minden 73 ultraortodox, 65. életévét betöltött személyből egy elhunyt a koronavírus járvány következtében. A Shomrim izraeli oknyomozó újságíró nonprofit szervezet jelentése szerint a 65 év feletti ultraortodox lakosság 1,3%-a hunyt el eddig a járványban, szemben a hétköznapi, idős izraeli állampolgárokkal, ahol ugyanez az arány 0,27%. A legmagasabb arány az ultraortodox közösségeken belül a haredi zsidók között mérhető, ahol a lakosság 1,2%-a hunyt el eddig a vírusban. Mindeddig a kormány fellépése az ultraortodox közösségek intézkedésellenes lépéseivel szemben igen enyhének nevezhetőek. Elemzők szerint a Benjamin Netanjahu vezette kormány eddig azért nem büntette meg „renitens magaviselete” miatt pl. a haredi közösséget, ugyanis a kormánykoalíciójának instabil egyensúlya több ultraortodox képviselőtől is függ a parlamentben.

Koronavírusos esetek: összehasonlítás a haredi és az átl. izraeli lakosság között (Forrás: The New York Times/ Israeli Ministry of Health/ Israel Democracy Institute/ Israeli Central Bureau of Statistics)

Írta: Gönczi Róbert

Címlapkép: Pokolgépes merénylet Nigériában. Mubi, 2018. május 2.
2018. május 2-áb közreadott képen sűrű fekete füst gomolyog az északkelet-nigériai Mubi településén elkövetett pokolgépes merénylet helyszínén május 1-jén. A település mecsetjében végrehajtott kettős öngyilkos merénylet következtében legkevesebb 24 ember életét vesztette. Egyelőre egyik terrorszervezet sem jelentkezett a támadás elkövetőjeként, ugyanakkor a Boko Haram dzsihadista szervezetet gyanítják a merénylet hátterében. (Forrás: MTI/EPA)

[1] A koronavírus válság előtti adatai az Izraeli Demokrácia Intézetnek bizonyítják, hogy az ultraortodox közösségeket elhagyó fiatalok száma évi mintegy 3000 főre rúgott, mely a járvány beálltával csak tovább nőtt.