Bosznia-Hercegovina

Súlyos koronavírus-járvány, kevés segítség

A koronavírus-járvány kapcsán az utóbbi egy hónapban több esemény is borzolhatta a kedélyeket Bosznia-Hercegovinában. Március 21-én az európai trendekre egyik leglassabban reagáló régió, a Boszniai Szerb Köztársaság is megszavazta végül a Banja Luka-i parlamentben a mozik bezárását, mely érinti a színházakat, múzeumokat és galériákat is. A köztársaságban emellett teljes kijárási tilalmat is bevezettek este 9 és reggel 5 óra között.

Mindeközben a Bosznia-Hercegovina északnyugati befogadóállomásán több tucat migránsról derült ki, hogy koronavírus-tesztjük pozitív lett. Csak az Una-Sana kantonban található befogadó központban 50 esetet jelentettek be, azonban egy katolikus karitatív szervezet arról adott tájékoztatást, hogy a járvány felütötte a fejét a télen leégett lipai táborban is. További vírusos eseteket állapítottak meg migránsoknál Bihács városában és Velika Kladusában is.

Végül a februárban említett WHO-s vakcina-megtagadásokat követően végre Bosznia-Hercegovina is elkezdett felzárkózni az oltási programmal rendelkező országok sorába, ugyanis a nyugat-balkáni állam több „vakcinasegélyt” is kapott, többek közt Törökországból is. A török kormány március 28-án 30 ezer kínai Sinovac vakcinát küldött az oltás tekintetében jelentősen elmaradott állam számára. A repülőtéren Selmo Cikotic biztonsági miniszter köszönetet mondott a régióban érdekelt Erdogan elnöknek és a török népnek.

Egy nappal korábban Lengyelország és a NATO Euro-Atlanti Katasztrófaelhárítási Koordinációs Központja (EADRCC) is továbbított segélyeket Szarajevó számára. Igaz, az előbb említettek vakcinák helyett orvosi eszközöket, illetve felszereléseket (pl. arcmaszkokat, védőkesztyűket és ruhákat) tudtak csak felajánlani.

29 éves lett Bosznia

29 éves lett Bosznia-Hercegovina. Az 1992. február 29-én függetlenedett ország a szökőévek miatt rendszeresen március 1-jén tartja függetlenség napi ünnepségét. A népszavazás útján függetlenedett ország lakosságának 64%-a válaszolt igennel, melynek eredményei 1992. március 6-án láttak napvilágot. Bosznia-Hercegovina 1992. május 22-e óta az ENSZ teljes jogú tagja.

Kiborult a boszniai orosz nagykövetség

Az utóbbi egy hónapban felpörögtek a Bosznia-Hercegovinához kapcsolódó euro-atlanti integrációs folyamatok. Március 18-án Mircea Geoana, a NATO főtitkárhelyettese beszédet tartott az „Euro-atlanti folyamatok Boszniában” című nemzetközi konferencián. A Mostar-i Egyetem által szervezett virtuális konferencián a főtitkárhelyettes biztosította a hallgatókat arról, hogy a NATO továbbra is elkötelezett Bosznia iránt, melynek integrációja egy sikeres lépés lenne a nyugat-balkáni béke irányába.

A főtitkárhelyettes szavaira és az általánosan fokozódó NATO-pártiságra Oroszország is reagált. A bosznia-hercegovinai orosz nagykövetség megosztott egy véleménycikket, melyben úgy fogalmaztak, hogy amennyiben Szarajevó a NATO-csatlakozás mellett dönt, Moszkva kénytelen lesz reagálni a nyugat-balkani ország „provokációjára”. A nagykövetség cikkében a diplomácia alapszabályait felrúgó módon a NATO-t „elmegyógyintézetnek” nevezte, illetve megvádolta azzal Szarajevót, hogy „fél”, így „félelmei és fóbiái elől” a NATO „hamis karjaiba” menekül. Zeljko Komsic, a boszniai háromas államelnökség NATO-párti horvát tagja szerint Oroszország az, aki provokál, méghozzá azért, hogy geopolitikai játszmája érdekében minél több feltörekvő országot megakadályozzon transzatlanti integrációjában.

Bosznia természetesen azonnal reagált az írásra, melyet sértőnek találtak, így elutasították azt. A Boszniai Demokratikus Akciópárt szerint Oroszország rendszeresen próbálkozik beavatkozni a helyi ügyekbe, rendre helytelen módon. Montenegró 2017-es és Észak-Macedónia 2020-as csatlakozásával mindössze Bosznia-Hercegovina, Koszovó és Szerbia maradt a Nyugat-Balkán államai közül, mely nem a NATO tagja. Közülük a jelenlegi állás szerint mindössze Szerbiáról feltételezhető, hogy komolyabb elköteleződései vannak Moszkva irányába.

Elkezdték összegyűjteni az egész télre elvesztett migránsokat

Bosznia-Hercegovina hatósága a migrációs és humanitárius szempontból kaotikus telet követően úgy döntött, hogy rendezi a lipai táborból elvándorolt illegális migránsok helyzetét. A beszámolók alapján eddig körülbelül 100 migránst sikerült összegyűjteniük a Horvátországgal határos régió elhagyott házaiból és gyárépületeiből. Az itt fellelt migránsok döntő többsége mindössze tranzitországként tekint Boszniára: fő céljuk, hogy Horvátországon keresztül az Európai Unió területére jussanak. Számos jogvédő csoport erősen bírálta a boszniai hatóságok hatékonyságát, miután a tél elején leégett lipai táborból elmenekült bevándorlóknak semmiféle segítséget nem nyújtottak, ezzel súlyos humanitárius helyzetet teremtve a koronavírus-járvány idején. Az Európai Bizottság 3,5 millió eurót biztosított mindeddig a Bosznia-Hercegovinai Föderáció számára, hogy kezelje a humanitárius válságot, azonban a Boszniai Szerb Köztársaság többször is visszautasította a segélyt arra hivatkozva, hogy Banja Luka nem érzi kötelességének az országba illegálisan belépő emberek problémáinak megoldását .

Bosznia uniós szövetségesei ismét felszólaltak

Szlovénia vezetésével öt tagállami szignóval ellátott dokumentumot terjesztett elő Ljubljana az EU elé, melyben azt követelik a szövetségtől, hogy továbbra is koncentráljanak a nyugat-balkáni ország integrációjára. Bosznia-Hercegovina az utolsó balkáni állam (Koszovót nem számítva), mely nem rendelkezik tagjelölti státusszal. Ahhoz, hogy Szarajevó megszerezhesse a státuszt, választási reformot kell végrehajtania és gazdasági növekedést kell produkálnia, illetve a kaotikus migrációs helyzetet is meg kell oldania.

Írta: Gönczi Róbert

Észak-Macedónia

Zoran Zaev maradt a szociáldemokraták pártelnöke

A Macedóniai Szociáldemokrata Unió (SDSM) tisztújító választásokat tartott, aminek keretében Zoran Zaev miniszterelnököt az előzetes várakozásoknak megfelelően nagy többséggel megerősítették pártelnöki tisztségében. A választás során Zaevnek nem volt kihívója, így a voksoláson részt vevő párttagok 98%-a támogatta őt. A miniszterelnök köszöntő beszédében kiemelte, hogy a párt tavaszi megújulásával új erőket fognak mozgósítani a politikában, többek között a korrupció és szervezett bűnözés elleni harc terén. Boyko Boriszov bolgár miniszterelnök telefonon gratulált macedón kollégájának a megválasztásához. A két kormányfő egyetértett abban, hogy az országaik között húzódó vitás kérdések megoldását nem halogatják tovább, figyelembe véve a 2017-es jószomszédsági és barátsági szerződést.

19 év után ismét népszámlálást tartanak Észak-Macedóniában

2021. április 1-21. között tartják az Állami Statisztikai Hivatal szervezésében az észak-macedóniai népesség, háztartások és lakások összeírását, amelyre legutóbb 2002-ben volt példa, ugyanis a 2011-ben esedékes népszámlálás belső politikai harcok miatt meghiúsult. A jelenlegi összeírás körül is jelentős politikai csatározás zajlik: a fő ellenzéki erő, a VMRO-DPMNE szerint ez a Zaev-kormányzat politikai érdekeit szolgálja,míg az ellenzéki tömörülés az etnikai arányokra vonatkozó adatok meghamisításától tart, amely által az albánság további teret nyerne az országban. Feltételezéseik szerint Zaev pártja ennek érdekében összejátszik az albán pártokkal.

A VMRO-DPMNE több mint 100 ezer aláírást gyűjtött össze azért, hogy a népszámlálást ne tartsák meg, emellett a parlamentben egy ezzel kapcsolatos törvénytervezetet is benyújtott március elején. Civil kezdeményezésre pedig elindult a „Nem nyitom ki az ajtót” kampány, amely az adatszolgáltatás megtagadására szólítja fel az állampolgárokat.

Ezzel szemben a kormány érvelése szerint a népszámlálás azért kulcsfontosságú, mert így az állami iparfejlesztési, munkahely-teremtési és egyéb szakpolitikai programok meghatározásánál pontos adatokra tudnak támaszkodni, emellett felhívják a figyelmet arra, hogy a külföldi befektetőket is elriaszthatja az, hogy nem állnak rendelkezésre hivatalos statisztikai adatok az országra vonatkozóan. A kormány tájékoztatása szerint minden adott ahhoz, hogy az EU-s és nemzetközi sztenderdeknek megfelelő összeírást tartsanak áprilisban. Továbbá felhívják a figyelmet, hogy aki visszautasítja az adatszolgáltatást, illetve szándékosan hamis adatokat ad meg, az súlyos pénz- illetve börtönbüntetéssel sújtható.

Írta: Kőbányai Dénes

Montenegró

Montenegróba látogatott Benkő Tibor honvédelmi miniszter

Benkő Tibor, Magyarország honvédelmi minisztere március 29-én Montenegróba látogatott, Olivera Injac védelmi miniszter meghívására. Benkő Tibor szerint Magyarország kül- és biztonságpolitikai érdeke a nyugat-balkáni régió biztonságának és stabilitásának megerősítése. A honvédelmi miniszter kijelentette, hogy a térség országainak számos biztonsági kihívással kell megküzdenie, ilyenek például az illegális migráció, a hibrid fenyegetések, illetve a COVID-19 világjárvány és annak hatásai. Emellett kiemelte, hogy hazánk aktívan támogatja Montenegró európai integrációs törekvéseit, valamint hangsúlyozta Magyarország nyitottságát a bilaterális kapcsolatok mélyítésére.

Török-montenegrói külügyminiszteri egyeztetés Brüsszelben

A NATO külügyminisztereinek brüsszeli értekezletén kétoldalú tárgyalásokat folytatott Mevlut Cavusoglu török, valamint Djordje Radulovic montenegrói külügyminiszter. A megbeszélés során a felek érintették a turizmust és a török befektetések kérdését Montenegróban, valamint egyeztettek a COVID-19 járvány kezelésének lehetséges kooperációiról is.  A török külügyminiszter emellett kiemelte, hogy Radulovic meghívást kapott a következő Antalya Diplomáciai Fórumra, valamint a Törökország vezette Délkelet-Európai Együttműködési Folyamat csoport következő ülésére is.

Montenegró az élen áll az európai integrációban

Miroslav Lajcák az Európa Unió Belgrád-Pristina dialógussal, valamint a további nyugat-balkáni országokkal foglakozó különmegbízottja podgoricai látogatása során kijelentette, az Európai Unió véleménye szerint a térségben Montenegró haladt a legtöbbet a csatlakozáshoz szükséges reformokkal. A különmegbízott emellett kiemelte a tavalyi választásokat követő hatalomátadási folyamat demokratikusságát is. Lajcák Podgoricában találkozott Milo Djukanovic államfővel, és a megbeszélés során nyomatékosította az Európai Unióval való együttműködés fontosságát, valamint a Velencei Bizottság véleménynek tiszteletben tartását.

Montenegró az Európai Unió segítségét kéri Kína ellen

A jelenlegi montenegrói kormány miniszterelnök-helyettese Dritan Abazovic szerint az Európai Uniónak segítenie kell Montenegrót a kínai Exim banktól felvett több milliárd eurós hitel visszafizetésében. A kormányfő-helyettes szerint ezzel az Európai Unió képes lenne csökkenteni Kína befolyását Montenegróban, valamint hozzájárulna a hitelből finanszírozni kívánt autópálya egészének elkészítésében. Az Európai Befektetési Bank adatai szerint a Kína által 2007 és 2017 között folyósított 12 milliárd euró kölcsön 7%-át kapta Montenegró.

Korrupciós harc Montenegróban

Dritan Abazovic montenegrói miniszterelnök-helyettes Milo Djukanovic elnököt érintő korrupciós ügyek eltusolásával vádolta meg az ország különleges főügyészét, Milivoje Katnic-ot. A jelenlegi kormány kiemelt feladatának tekinti a korrupció ellenes harcot, ám Abazovic bejelentése szerint a főügyész jelenleg négy Djukanovic ellen folyó vizsgálatot blokkol. A kormány megpróbálta elmozdítani a 2016-os puccskísérletet is vizsgáló főügyészt, mivel elégedetlen a munkájával, ugyanakkor ez éles kritikát váltott ki az Európai Unióból. Dritan Abazovic az Euronews megkeresésére azt nyilatkozta, hogy a korrupcióellenes küzdelem nem valósítható meg a jelenlegi főügyésszel, ezért arra kéri az európai politikusokat, ne kössék meg a jelenlegi kormány kezét a korrupciós ügyek feltárásában.

Írta: Párducz Árpád

Szerbia

Járványügyi kitekintés Szerbiában

Annak ellenére, hogy március közepétől elindult az oltási igazolások kiadása az országban, komoly aggodalomra ad okot Szerbiában a Covid-19 vírus brit variánsának robbanásszerű terjedése – jelentette ki Dr. Mirsad Đerlek. A szerb Egészségügyi Minisztérium államtitkára nyilatkozatában kiemelte azt is, hogy a brit vírustörzs jelenleg az új megfertőződések 80 százalékáért felelős az országban. Így a kormányzat elsőszámú célkitűzése továbbra is a lakosság minél magasabb arányú átoltottságának elérése.

A szerb oltási kampánynak köszönhetően 2021.03.20.-án már 1.305.132 fő megkapta legalább a vakcina egyik dózisát, míg 858.461 főt számlál a teljeskörűen beoltottak csoportja. Ezzel az ország a régióban messze az első, Európában előkelő második, míg globális szinten az ugyancsak impozáns hatodik helyet foglalja el a rangsorolásban, ha a beoltottak számát a lakosság számához viszonyítjuk.

A Szerb Köztársaságnak azonban a járvány kezelése mellett egy újabb egészségügyi válsághelyzettel is szembe kell majd néznie. A koronavírus-járvány megfékezésére tett oltási erőfeszítéseknek köszönhetően, folyamatosan csökkent a kötelező védőoltások beadásának aránya. Sasa Milosevic gyermekorvos elmondása szerint a koronavírusjárvány elsőszámú kárvallotjai a gyerekek lesznek, hiszen az elmúlt évben a hivatalos adatok szerint mintegy 30 százalékkal kevesebb vakcinát adtak be nekik, mint korábban. Így a közeljövőben elképzelhető egy nagy horderejű kanyarójárvány kitörése is a szerb gyermekek körében.

A nemzetközi közvélemény és a vírusterjedési mutatók szerint Szerbia előnyösebb helyzetben van a koronavírus elleni védekezés terén azzal, hogy nem EU-tagállam. Az ország rendelkezésére így nem csak az unióban elismert amerikai-német Pfizer-BioNTech, valamint brit-svéd AstraZeneca oltóanyagok érhetők el,hanem a szerb-orosz és szerb-kínai baráti kapcsoltoknak köszönhetően az állampolgároknak lehetőségük van maguk kiválasztani melyik gyártó oltóanyagát igénylik, illetve úgy is nyilatkozhatnak, hogy mindegy, melyikkel oltják be őket. Így az orosz Szputnyik V és a kínai Sinopharm is az engedélyezett oltóanyagok listáján szerepel a balkáni országban.

Írta: Haiszky Edina Julianna

Albánia  

COVID-19 intézkedések

Az albán kormány egészségügyi szakértőkből álló bizottságának döntése alapján, a koronavírus megelőzésére bevezetett korlátozó intézkedések április 7-ig maradnak érvényben. A 20 órától 6 óráig tartó kijárási tilalom, valamint az iskolai online oktatás továbbra is érvényben marad.

Eddig 65.000 embert oltottak be Albániában, köztük az orvosi személyzetet, a 80 év feletti idős embereket, és a tanárokat. A kínai Sinofarm cég oltóanyagait Edi Rama miniszterelnök Törökországból hozatta, és a következő két hónapban további 500.000 adag oltóanyagot várnak a  vállalattól. Az albán kormány minél több embert akar beoltani, hogy az ország készen álljon a nyári turisztikai szezonra. A koronavírus járvány előtt a turizmus fontos iparág lett Albánia gazdaságában. Az országba érkező külföldi turistáknak nem kell igazolniuk, hogy megkapták a koronavírus vakcinát.

Közelgő választások

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) bejelentette, hogy a választások előtt látogatást tesz Albániában március végen, és küldöttséget küld a voksolás megfigyelésére.

Az OSCE/ODIHR bejelentést tett közzé, amelyben részletesen ismerteti a közelgő választásokkal kapcsolatos aggályait. Ide tartozik az átláthatóság, a finanszírozás, a sajtószabadság, a szavazatvásárlás, és a szavazókra gyakorolt nyomás problematikája. A választásokra a kormányzó Szocialista Párt és a Demokrata Párt közötti mély bizalmatlanság miatt kerül sor.

Az albán hadsereg korszerűsítése  

Albániában folyamatban van az elavult katonai fegyverek lecserélése a NATO szabványainak megfelelő felszerelésre. Az Egyesült Államok 29 db “Humvee” típusú többcélú katonai járművet szállított Albániába a hadsereg megerősítése érdekében, jelentette be a tiranai védelmi minisztérium.

Albánia, amely 2009 óta a NATO tagja, Dél-Kelet-Európa eddigi legnagyobb katonai gyakorlatának ad otthont és itt fogja bemutatni az új „Humvee” járműveket.

Írta: Živković Lara

Címlapkép: Koronavírus, Szerbia. Belgrád, 2021. március 27. Egy férfit oltanak az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyártó koronavírus elleni vakcinájával Belgrádban 2021. március 27-én. (Forrás: MTI/EPA/Andrej Cukic)