Koszovó
2020. november 5-én Hashim Thaci volt koszovói elnök bejelentette lemondását, miután a hágai különleges ügyészség megerősítette az ellene felhozott vádakat háborús és emberiesség elleni bűnök vádpontjában. Ezt követően Vjosa Osmani házelnök vette át az államfői teendőket és 2021. január 7-én feloszlatta a koszovói parlamentet és előrehozott választásokat írt ki február 14-re, miután az alkotmánybíróság decemberben érvénytelennek nyilvánította a kormány megválasztását.
A testület indoklása szerint a kormányt nem az alkotmánnyal összhangban választották meg, mert Avdullah Hoti a kinevezéséhez szükséges parlamenti többséget a korrupciós bűncselekmények miatt elítélt roma kisebbségi képviselő, Efrem Arifi szavazatával szerezte meg, akit 2018-ban tizenöt hónap börtönre ítéltek, mivel egy civil szervezeten keresztül huszonhatezer eurót sikkasztott.
Az alkotmánybíróság megállapítása szerint Arifi jogellenesen vett részt a parlamenti szavazáson, ugyanis a törvény értelmében nem gyakorolhatja képviselői jogait az, akit három éven belül jogerősen bűnösnek mondtak ki büntetőperben. Az ő voksa nélkül pedig nem volt meg a kormány megválasztásához szükséges többség. A február 14-i országgyűlési választáson történelmi győzelmet aratott az Albin Kurti által vezetett Önrendelkezés Mozgalom (Lëvizja Vetëvendosje, LVV), a Politico becslései szerint 98 százalékos feldolgozottságnál a baloldali-nacionalista pártnak a szavazatok 48 százalékát sikerült begyűjtenie. Kurti a belföldi helyzetre összpontosította választási kampányát és csak mérsékelt ígéreteket tett a külpolitikával kapcsolatban. Az LVVválasztási kiáltványában vállalta, hogy aktív és innovatív külpolitikát folytat és kifejezte hajlandóságát stratégiai kapcsolatok fenntartására Albániával, az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval és az Egyesült Királysággal. Az EU tekintetében arra összpontosított, hogy oktatási és fejlesztési támogatás révén kívánja elérni az uniós tagsághoz szükséges normákat és ígéretet tett az Európai Integrációs Minisztérium helyreállítására.
Albánia vonatkozásában felmerült a közös gazdasági és politikai együttműködési mechanizmusok tovább erősítésének a gondolata, ideértve a külpolitikát és a nemzetbiztonságot is. Nem tértek ki azonban az EU által közvetített, Szerbiával folytatott párbeszédre. 1999 óta egy párt sem aratott még ilyen nagyarányú győzelmet a koszovói választásokon. Albin Kurti tavaly február elején lett miniszterelnök először, azonban másfél hónappal hatalomra kerülése után szétesett az általa vezetett kormánykoalíció, miután a kisebb kormánypárt, a Koszovói Demokratikus Liga (Lidhja Demokratike e Kosovës, LDK) kiszállt a szövetségből. A két párt között a kormányalakítástól kezdve ellentét húzódott, főként, miután a Trump-kormányzat megpróbált nyomást gyakorolni Kurtira, hogy tegyen lépéseket a Belgráddal kialakított kapcsolatok rendezésére, amit a miniszterelnök nem tartott prioritásnak. A vitás helyzetet tovább fokozta a Szerbiából érkező árukra 2018 novemberében kivetett 100 százalékos vám eltörlésének kérdése is. Az LDK végül bizalmatlansági indítványt nyújtott be Kurti ellen, melyet a parlament megszavazott. A 2021. február 14-i eredmények alapján az LVV támogatottsága közel megduplázódott az előző választás óta, míg az LDK-é a felére csökkent.
Izrael és Koszovó február 1-én virtuálisan aláírták a dokumentumokat arról, hogy felveszik egymással a diplomáciai kapcsolatokat. Koszovó nem Tel-Avivban, hanem Jeruzsálemben nyitja meg izraeli nagykövetségét. A lépés több nemzetközi szereplőből ellenérzést váltott ki, így rosszállását fejezte ki Törökország, a Palesztin Hatóság és az Arab Liga is, mivel állásfoglalásuk szerint Koszovó megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának 478. számú határozatát, amely 1980-ban elítélte Izraelt Kelet-Jeruzsálem megszállásáért, és megtiltotta az államoknak, hogy diplomáciai képviseleteket létesítsenek a városban. Természeten Szerbia sem örült a kapcsolat létrejöttének, mellettük azonban az EU is kifejezte elégedetlenségét, hiszen ezzel Koszovó szembe helyezkedett az uniós külpolitikával, amely tiltja a tagállami képviseletek áthelyezését Tel-Avivból. A két ország kapcsolatában az áttörést az Egyesült Államokban 2020 szeptemberében aláírt koszovói-amerikai bilaterális egyezmény hozta meg.
Írta: Boncz Virág
Bosznia-Hercegovina
Athén vezetheti Szarajevót Uniós útján
Nikos Dendias görög külügyminiszter Bosznia-Hercegovinába látogatott január 29-én, ahol ígéretet tett, hogy segítséget nyújt Bosznia-Hercegovinának abban, hogy minél előbb uniós tagsághoz juthasson. Bosnyák kollegáját, Bisera Turkovicot arról tájékoztatta Dendias, hogy ?lehetőségük nyílt arra, hogy megoldást nyújtsanak a kétoldalú együttműködés további erősítésére minden területen, kezdve a politikai párbeszéddel?. Dendias kiemelte, hogy Görögország és Bosznia-Hercegovina közeli szövetségesek, és közös célként jelölte meg, hogy gazdasági és kulturális értelemben is sikeres együttműködéseket alakítsanak ki. ?Külön öröm számomra annak a hangsúlyozása, hogy Szarajevóban és Banja Lukában modern görög nyelvű tanfolyamokat tartanak. Remélem, hogy amikor a körülmények megengedik, a tanítás folytatódhat fizikai jelenlétű oktatással? ? fogalmazott.
Idén is megemlékeztek a Markale téri mészárlásról
Február 5-én tartottak megemlékezést Bosznia-Hercegovinában arról az eseményről, melyben 68-an életüket vesztették, 150-en pedig megsebesültek, a délszláv háború idején Szarajevóban. Az 1994-es Markale piactéri lövöldözés volt az 1992 áprilisától 1995 decemberéig tartott szarajevói ostrom egyik legnagyobb mészárlása. A megemlékezésen családtagok, áldozatok és túlélők koszorúztak és imádkoztak az elhunytakért. Az megemlékezésen részt vett Zeljko Komsic, a Bosznia-Hercegovinai Elnökségi Tanács horvát társelnöke is. Komsic beszédében rámutatott, hogy a mészárlás évfordulóján tartott népes megemlékezés a szolidaritás és az empátia mutatói. ?A piacon meggyilkoltak ártatlan civilek voltak. Ez bebizonyítja, milyen lesújtó egy ilyen tragédia. A szarajevói emberek első számú feladata, hogy sose felejtsék el az áldozatokat? ? fogalmazott Komsic.
Meglátogatta a leégett boszniai migránstábort az uniós biztos
Ylva Johansson, az Európai Unió belügyi biztosa látogatást tett Bosznia-Hercegovinában a február 15-i héten, aminek elsődleges célja volt, hogy megismerje a migránsok és a menekültek helyzetét az országban. Johansson a helyszínen többször is elmondta, hogy mivel Bosznia-Hercegovina továbbra is pályázik az uniós tagságra, így az Európai Bizottság elvárásai magasabbak a migrációkezeléssel kapcsolatban. A belügyi biztos szemrevételezte a lipai menekülttábor maradványait is az ország északnyugati részén, melyet december 23-án pusztított el egy ismeretlen eredetű tűz. Ennek eredményeképp a tábor migránsai és menekültjei menedék nélkül maradtak a fagyos boszniai tél elején, alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés nélkül. Az eset jól reprezentálta, hogy Bosznia-Hercegovina területi államigazgatási és országos illetőségű szervei egyelőre képtelenek hatékony megoldást találni az elszállásolt emberek védelmének kérdésében.
Nem kap Bosznia-Hercegovina vakcinákat a WHO-tól
Míg különböző országok folyamatosan versenyben állnak egymással a koronavírus elleni oltási programjaik hatékonyságával, más országok a lista végén kullognak: ilyen Bosznia-Hercegovina is, ahol éppen, hogy csak elkezdődött az oltás. (Ennek a legfőbb oka, hogy a nyugat-balkáni ország nem kap vakcinát a WHO COVAX mechanizmusán keresztül.) A boszniai média által szerdán idézett levélben ? melyet Szarajevó kapott a WHO-tól ? azt állítják, hogy a nemzetközi szervezet 23.400 adag Pfizer-vakcinára tett ígéretet, amennyiben az ország teljesíti a COVAX mechanizmus feltételeit ? ami megállapítható, hogy sikertelen volt, ugyanis többek között nem álltak rendelkezésre megfelelő hűtők a vakcinák tárolására, illetve több jogi és adminisztratív szempont is megsértettek az illetékesek.
Börtönre ítélték a legkeresettebb bosnyák terroristát
Bűnösnek találta a boszniai legfelsőbb bíróság és hat év börtönre ítélte Jasmin Keserovicot, aki 2013 januárjában hagyta el az országot, hogy az Iszlám Állam oldalán harcoljon Szíriában. A férfi terrorista cselekedeteket is végrehajtott a Közel-Keleten Abu Muhamed Al Bosni néven. Keserovic fellebezett, azonban pár nappal később, február 25-én a bíróság ismét bűnösnek találta. A férfi 2016-ban közzétett egy videót is bosnyák nyelven, melyben arra buzdította a nyugat-balkáni állam muszlim fiataljait, hogy csatlakozzanak és harcoljanak az Iszlám Állam oldalán.
Írta: Gönczi Róbert
Szerbia
Szerbiában újra emelkednek a számok
Predrag Kon járványügyi szakember és válságstábja elmondása szerint február hónapban rohamosan romlott a járványhelyzet Szerbia területén, kiváltképp Belgrádban, Újvidéken és Nišben. Kiemelték, hogy a fertőzöttek számának emelkedő tendenciája nem hagyható figyelmen kívül, mert azok alapján megállapítható, hogy nem sokkal állnak a harmadik hullám kialakulása előtt.
Az elmúlt hónapban napi szinten 2000-3000 fertőzöttet diagnosztizáltak, körülbelül 3641 pácienst kezelnek kórházban, akik közül 153-an szorulnak lélegeztetőgépre. A járványgörbe drasztikus emelkedésének megfékezésére Szerbiában már hivatalosan több, mint egymillió adag koronavírus elleni oltóanyagot adtak be a Sinopharm és a Pfizer mellett az orosz Szputnyik V vakcinából. Mérési adatok szerint Szerbia teljes lakosságának 10,9%-a kapta meg legalább az egyik oltást és 7,1 %-a már a második adag vakcinát is. Ezzel világviszonylatban Szerbia rendelkezik a 8. legjobb arányban 100 főre vetített oltóanyagmennyiséggel.
A folyamatosan beérkező oltóanyagszállítmányok ellenére Goran Stevanović, a belgrádi Infektológiai Klinika igazgatója azt javasolja a kormánynak, hogy újabb járványügyi szigorítások kerüljenek bevezetésre. Ennek keretében elsősorban a vendéglátóipari létesítmények nyitvatartási idejének és a turisztikai létesítmények kapacitásának csökkentését szorgalmazza.
Írta: Haiszky Edina
Észak-Macedónia
Kisebb belpolitikai botrány zajlott le 2021 februárjában Észak-Macedóniában. Saso Mijalkov, a VMRO befolyásos tagja és a hírszerzés korábbi vezetője, öt nappal bírósági tárgyalása előtt eltűnt a hatóságok látóköréből. Mijalkov ellen, aki nem mellesleg Nikola Gruevszki ex-miniszterelnök unokatestvére, a telefonbeszélgetések illegális lehallgatásának ügyében folyik eljárás, ráadásul a vád szerint a bizonyítékok megsemmisítésére is utasítást adott beosztottjainak. Február 22-én a rendőrség nem találta otthonában Mijalkovot, akit a február 26-i, ítélethirdetéssel is járó tárgyalásig házi őrizetben és 24 órás vizuális megfigyelés alatt tartottak volna, így jelenleg elfogatóparancs volt érvényben ellene.
A sajtóban megjelent hírek szerint a vádlott állítólagos szökéséről az ügyészségnek és a belügyminiszternek is voltak információi. Felmerült annak a gyanúja, hogy Mijalkov Görögországba távozhatott, ahová az ugyanezen ügyben érintett korábbi munkatársai is menekültek, Oliver Spasovski belügyminiszter február 23-i közlése szerint azonban valószínűleg nem hagyta el az országot. Ez utóbbi feltevés beigazolódott, mivel ugyanezen a napon Mijalkov jelentkezett az ügyészségen ? eltűnését azzal indokolta, hogy rosszul érezte magát, és ezért izolációba vonult.
Az üggyel kapcsolatban a szociáldemokrata miniszterelnök, Zoran Zaev érintettsége is felmerült. Egy nyilvánosságra került telefonbeszélgetés alapján Zaev és Mijalkov a 2016-os választásokon együttműködhettek a VMRO-kormányzat megbuktatásában. Emellett később Mijalkov az ország nevének megváltoztatásáról szóló parlamenti szavazáson a pártjának irányvonalával szemben a névváltoztatás ügye mellé állt, és igyekezett több párttársát is erre rávenni ? emiatt sok VMRO-szimpatizáns árulónak kiáltotta ki. Mijalkov állítólagosan a VMRO jelenlegi vezetőjének, Hristo Mickovskinak megbuktatásán is munkálkodott. A VMRO a kormányzatot vádolta Mijalkov szökésének megszervezésével, a korábbi összejátszásaik fényében.
Saso Mijalkov további öt büntetőügyben is érintett, így a bíróság akár 12 és 14 év közötti börtönbüntetést is kiszabhat.
Írta: Kőbányai Dénes
Albánia
A dombokkal és hegyekkel szabdalt Balkánon a helyzet mindig is feszült volt. Az előző időszakban Albániát természeti katasztrófák sújtották, ugyanis komoly méretű áradásokkal kellett megküzdenie, és 7500 hektárnyi területről telepített ki a hadsereg. Az áradások mellett földrengést is rögzítettek. Ami a járványt illeti, a fertőzöttek száma folyamatosan növekszik. Február 10-től, a vírus terjedésének megakadályozása érdekében kijárási tilalom lépett életbe este 8 óra és reggel 6 óra között. Ebben az intervallumban betiltották az éttermek, bárok és kávézók működését.
?Persona non grata? -tól ?personae non gratae?-ig
Az albán külügyminisztérium január 21-én jelentette be, hogy Alekszej Krivoshejev orosz diplomatát kiutasították Albániából, mert megsértette a koronavírus-járvány visszaszorítására irányuló intézkedéseket. Az albán külügyminisztérium közleménye szerint Krivoshejevet „persona non grata”-nak nyilvánították és felszólították, hogy 72 órán belül hagyja el az országot. Tirana azt állította, hogy tavaly április óta többször is felhívták az orosz fél figyelmét Krivoshejev viselkedésére, ugyanakkor az országban működő orosz nagykövetség megalapozatlannak tartotta a diplomata kiutasításáról szóló döntést.
A nemzetközi diplomáciai gyakorlatnak megfelelően nem hozzák nyilvánosságra azon személyek nevét, akiket „persona non grata”-nak nyilvánítottak, elsősorban a családjuk és személyes biztonságuk érdekében, de az albán külügyminisztérium ezzel ellentétesen járt el. Február elején Oroszország a saját stílusában válaszolt. A közlemény szerint az oroszországi albán nagykövetet berendelték a külügyminisztériumba, és közölték vele, hogy a követség titkárát ?persona non grata?-nak nyilvánították. A diplomata 72 órát kapott, hogy elhagyja Oroszországot.
Írta: Živković Lara
Montenegró
Magyar diplomaták segítik Montenegró Európai Uniós integrációját
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Budapestre látogató Djordje Radulovic montenegrói külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján a magyar külpolitika célkitűzésének nevezte a nyugat-balkáni térség stabilitását. A magyar tárcavezető szerint hazánk mindenben támogatja Montenegrót a csatlakozási eljárás során. Szijjártó bejelentette, hogy két magyar diplomata segíti a nyugat-balkáni ország kormányát a csatlakozási tárgyalásokra való felkészülésben.
A honvédelmi miniszter udvariassági látogatáson fogadta Montenegró külügyminiszterét
Benkő Tibor Magyarország honvédelmi minisztere udvariassági látogatáson fogadta Djordje Radulovic montenegrói külügyminisztert. Benkő Tibor tájékoztatta Radulovicot, hogy Magyarország számára a Nyugat-Balkán stabilitása és biztonsága kiemelten fontos. A két miniszter áttekintette Magyarország térségben betöltött szerepét a NATO és EU missziókon keresztül. A találkozót követően Benkő Tibor és Djordje Radulovic megállapodtak a kétoldalú kapcsolatok további erősítéséről.
Szerbia 2000 adag Sputnik V vakcinát adott át Montenegrónak
A szerb és montenegrói kormány közös közleményükben jelentette be, hogy Belgrád kétezer adag orosz Sputnik V vakcinát adományoz szomszédjának. A leszállított vakcinát további kétezer követi majd a közeljövőben. Djordje Radulovic montenegrói külügyminiszter a hónap elején bejelentette, hogy országa a kérésük ellenére továbbra sem kapott vakcinaszállítmányt az Európai Uniótól.
Az EU különmegbízottja nyugat-balkáni körútra indul
Miroslav Lajcak korábbi szlovák külügyminiszter, az Európai Unió Belgrád-Pristina dialógusért és egyéb regionális kérdésekért felelős különmegbízottja nyugat-balkáni körútra indul március elején. Az Európai Unió sajtóközleménye szerint Lajcak Szerbiába, Koszovóba, illetve Montenegróba látogat el és párbeszédet folytat az országok kormányival.
Koszovó saját költségvetéséből támogatja az albán többségű közösségeket Szerbiában és Montenegróban
A Montenegrót és Szerbiát sújtó áradásokat követően a választásokon vereséget szenvedett koszovói kormány az ország saját költségvetéséből támogatja az albán többségű közösségeket. Avdullah Hoti leköszönő miniszterelnök bejelentése szerint a koszovói kormány 10 ezer eurót biztosít az Ulcijn kastély helyreállítására, valamint további 200 ezer eurót a szerbiai Bujanovac város helyrehozatalára.
Újabb változások az egyházügyi törvénnyel kapcsolatban
Milo Djukanovic montenegrói elnök aláírta a 21019-ben bevezetett egyházügyi törvénnyel kapcsolatos változásokat. Az elfogadott törvény szerint a Szerbiai Ortodox Egyház köteles volt átadni a tulajdonában lévő földterületet, illetve épületeket az újra függetlenített Montenegrói Ortodox Egyháznak. A törvényhez benyújtott módosítást első alkalommal megvétózta, ám január végén a javaslat újra többséget szerzett a podgoricai törvényhozásban.
Zavar a montenegrói kormánykoalícióban
A montenegrói kormánykoalíció legerősebb tagja a Demokratikus Front kijelentette, hogy amennyiben partnerei nem fogadják el a speciális ügyész elmozdítását lehetővé tévő törvényt, a párt a továbbiakban nem vesz részt a parlamenti munkában. Szakértők szerint a Demokratikus Front célja, hogy nyomást gyakoroljon a szövetségeseire, valamint, hogy bejuttassa politikusait a szakértőkből állós testületbe. A jelenlegi kormánykoalíció 41 hellyel rendelkezik a podgoricai parlamentben, ennek eredményeként a 18 képviselőt adó Demokratikus Front esetleges távolmaradása szinte lehetetlenné tenné a kormánykoalíció munkáját.
Írta: Párducz Árpád
Címlapkép: Budapest, 2021. február 26. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Djordje Radulovic montenegrói külügyminiszter, miután szándéknyilatkozatot írtak alá Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma és Montenegró Oktatási, Tudományos, Kulturális és Sport Minisztériuma közötti 2021-2023-as évekre szóló Stipendium Hungaricum Program keretében folytatandó együttműködésről a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2021. február 26-án. (Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd)
