Kedves Olvasók!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy első alkalommal elindul az Afrika hírfigyelő, amely havonta jelentkezik aktuális és releváns hírekkel a Száhel-övezettől egészen Fokvárosig. Az írásokat az Afrika műhely tagjai állítják össze gazdasági, biztonságpolitikai, valamint bel- és külpolitikai témakörökben. A tagság aktívan kutatja Afrika jelenét és múltját, ezzel megpróbálva felfedni a kontinenst terhelő egyes kihívások eredőit és felvázolni milyen kiutak létezhetnek az egyes országok számára. Afrika a lehető legtöbb összetevőt tartalmazó képlet, amelyben az egyes ismeretlenek megfejtéséhez több tudományterület tudásanyaga szükséges. Az ebben való eligazodáshoz igyekszik segítséget nyújtani csapatunk, remélve, hogy ezen célunk sikeres lesz és népszerűsíthetjük Afrikát nem csak a tudományos, de a hétköznapi közbeszéd szintjén is.

Kovács Ádám
(műhelykoordinátor)

 

Ruanda – Bíróság előtt a Hotel Ruanda hőse

Paul Rusesabagina neve sokak számára ismerős lehet, a ruandai politikus ugyanis komoly szerepet játszott a kilencvenes években a ruandai mészárlások idején, amikor menekülteket bújtatott a tömeg elől. Történetét a 2004-ben készült Hotel Ruanda című film is megjeleníti. 2020 augusztusának végén egy dubai tartózkodás során tartóztatták le terrorizmus vádjával.

A meghallgatások idén februárban kezdődtek, összesen tizenkét vádpontot illetően kell Rusesabaginának tisztáznia magát. Ezzel kapcsolatban a politikus családja kifejezte aggodalmát a bebörtönzött családfő iránt, tartva attól, hogy a börtön rossz körülményei súlyos egészségügyi károkat okoznak az idős férfinak.

Carine Kanimba, Rusesabagina lánya a letartóztatással kapcsolatban a belga hatóságokhoz fordult, mivel a család úgy érzi, alaptalanok a vádak és méltatlanok a fogvatartási körülmények, így tisztességes tárgyalásról sem lehet szó. A hatalmon lévő ruandai elnök, Paul Kagame diktátori uralma miatt jogos az aggodalom az idős politikus életét illetően. Belgium diplomáciai úton igyekezett segíteni Rusesabagina egészségügyi támogatását, különféle gyógyszereket és szakértő orvosokat próbálva beküldeni hozzá, melyek azonban a beszámolók szerint nem értek célba.

Rusesabagina kapcsán előrelépést jelentene, ha Belgium és Ruanda meg tudnának egyezni a kiadatásban, így a per belga földön zajlana. Erről azonban egyelőre nem született megállapodás.

Uganda – Dominic Ongwen, a gyerekkatonából lett háborús bűnös

Dominic Ongwen, korábbi gyerekkatona és LRA – tag, 2021. február 4-én bűnösnek találtatott 61 rendbeli háborús bűnök elkövetésében a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt, így életfogytig tartó bebörtönzésre számíthat. A bűnlajstrom többek között gyilkosságot, kínzást, nemi erőszakot és gyerekkatonák alkalmazását foglalta magába, 2002 és 2004 között. Az ítélet történelmi jelentőségű, mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság első ízben hozott a Lord’s Resistance Army – hoz kapcsolható döntést.

Ongwennel kapcsolatban gyakran előkerül az a nézőpont, mely szerint a korábban gyerekkatonaként szolgáló fiatalember olyan súlyos lelki sebeket szerzett, amelyek birtokában felnőttként képtelen volt helyes erkölcsi morállal tekinteni az általa elkövetett bűnökre, egyszerűen nem érezve azok súlyát.

Az ügy azonban korántsem került lezárásra, ugyanis Ongwen ügyvédje, Krispus Ayena Odongo fellebbezést kér az ítélet ellen. A fellebbezés alapját a fentebb említett tény adja, mely szerint a kilencévesen elrabolt gyermek számára az LRA kötelékeiben való nevelkedés olyan súlyos lelki és mentális torzulásokat okozott, amelyek birtokában ítélőképessége erősen sérült. A másik pont, amire a fellebbezés során támaszkodhatnak, hogy Ongwen ex-felesége is felszólalt, ami viszont ellentétes a hatályos jogszabályokkal. A védelem továbbá igényt nyújtott be a teljes, ezer oldalt meghaladó joganyag angolról acholi nyelvre való fordítására, mivel a vádlott nem beszéli az angol nyelvet.

Etióp békefenntartók folyamodtak menedékjogért

Tervezett hazatérésük előtt pár nappal, tizenöt tigrayi származású etióp békefenntartó kérvényezte a menedékjogot Dél-Szudánban. ENSZ tisztviselők szerint a tigrayi békefenntartók származásuk miatti retorzióktól tartva félnek hazatérni Etiópiába, ahol tavaly évvégén indítottak támadást a kormányerők Tigray tartomány ellen.

„Kérték, hogy maradjanak. Minden támogatást megkapnak a dél-szudáni menekültügyi minisztériumtól. […] Az ENSZ menekültügyi szerve, az UNHCR felvette a kapcsolatot az ügyben a dél-szudáni hatóságokkal.” – nyilatkozta Dujarric ENSZ-szóvivő.

Veszélyben tízezrek élete

Az ENSZ egy új jelentésben számolt be a kritikus alultápláltsági helyzetről, amely Etiópia Tigray régióját sújtja a kirobbant polgárháborús helyzetben. A humanitárius segélyek átadásának fő akadályaként a folyamatos bizonytalanságot, a bürokráciát és a „különféle fegyveres szereplők” jelenlétét nevezte meg a jelentés.

Az etióp Vöröskereszt még februárban figyelmeztetett, a Tigrayban élő hatmillió ember 80 százaléka még mindig elérhetetlen a humanitárius szervezetek számára. Amennyiben nem áll be változás ezen a téren, a következő hónapokban akár több tízezer ember halhat éhen.

Vérengzés Akszumban

Egyes beszámolók szerint, a külvilágtól elvágott Tigrayban körülbelül 750 embert mészároltak le kormányerők az eritreai szövetségesiekkel és amharai milíciákkal közösen az etióp ortodoxok szent helyén, Akszumban.

Helyi források szerint a konfliktust kezdettől fogva bonyolítja, hogy eritreai csapatok is részt vesznek benne. Az etióp kormány ezt tagadja, de több bizonyíték is arra utal, hogy a szomszédos Eritrea katonái állomásoznak Tigray keleti és északnyugati részén.

Kongói Demokratikus Köztársaság

Február 9-én éjjel fegyveresek csaptak le egy az ugandai határhoz közel fekvő településre Kongó északkeleti felében. A támadást követően kivonult a kongói hadsereg. A térség biztosítása során üldözésre utaló nyomokat fedeztek fel. A faluban életét vesztett 10 civilen felül további áldozatokat találtak a környező területeken.

Pár nappal később február 15-én újabb rajtaütés történt, amely során 3 katona és 13 civil vesztette életét ismételten az ország északkeleti részén. Vasárnap a Ndalya településre beérve a fegyveresek tüzet nyitottak a lakosságra, majd felgyújtották a helyi katolikus templomot. A támadás hírére a helyszínre érkező katonák visszaverték a támadókat, ennek során veszíthették életüket a fent említett egyenruhások. A hadsereg véleménye, hogy a Szövetséges Demokratikus Erők (ADF) felelősek a korábbi és az újabb agresszióért is. A feltételezést alátámaszthatja, hogy korábban számos olyan támadásért vállalt felelősséget az Iszlám Állam, amelyet az ADF milicisták hajtottak végre.

A fegyveres csoport az elmúlt évben körülbelül 850 ember halálát okozta. Mindazonáltal az ENSZ még nem talált közvetlen kapcsolatot a két csoport között. Ezt követően sajnálatos módon egy európai tisztviselőt és kíséretét is utolérte a növekvő agresszió.

Luca Attanasio Kongói olasz nagykövet és kísérete az ENSZ Világélelmezési Programjának keretében utazott február 23-án egy iskola felé az ország azon részén, ahol a korábbi támadások is történtek. Az út során hat fegyveres megállította a két autóból álló konvojt, végeztek a sofőrrel és elrabolták a két olasz állampolgárt. A kongói hadsereg társulva vadőrökkel megkísérelte a túszok kiszabadítását, viszont a kialakult tűzharc során találat érte a foglyokat. Attanasio egy órával később kórházban vesztette életét.

Február 24-én egy nappal az őket ért támadás után ért földet a nagykövet és testőrének, Vittorio Iacovacc-nak a testét hazaszállító gép. Az olasz miniszterelnök Mario Draghi is jelen volt a gép fogadásakor, támogatva az elhunytak családjait. Katonai tiszteletadás mellett a temetésre 25-én került sor.

A kongói belügyminiszter a Hutu lázadó milíciát, Demokratikus Erők Ruanda Felszabadításáért (FDLR) vádolja a támadásért, azonban azok elutasították a vádakat, mondván ilyen gyáva gyilkosságokban ők nem vesznek részt. Az olasz Carabinieri rendőri erői a helyszínre utazva megkezdték az információgyűjtést, amelyet teljeskörű nyomozás fog követni.

A Kongói miniszterelnökség kijelentette, hogy ezentúl megfelelő egyeztetés nélkül a diplomáciai megbízottak nem hagyhatják el a főváros területét. A kijelentést két anonimitást kérő diplomata kommentálta, akik szerint ez sértheti a Bécsi Egyezményt.

Zambia

Közeledve a 2021. évi augusztus 12-i választásokhoz Zambia belügyminisztere, Stephen Kampyongo egy tartományi rendőrkapitányság felújítását követően biztosította a minisztériumi támogatásról az egyenruhásokat, és hangsúlyozta, hogy az országban a béke és a nyugalom megteremtése folyamatban van. Kampyongo utasította a Réz-öv tartomány (Copperbelt Province) rendőrségi parancsnokságát a munka azonnali megkezdésére, illetve az új eszközökkel való megismerkedésre, hogy a lehető leghamarabb tudjanak hatásosan fellépni az erőszak bármely formája ellen, legyen az akár politikai eredetű is. Japhen Mwakalombe, a tartomány minisztere leszögezte, hogy ez több mint munkahelyek teremtése, mivel biztonság nélkül fejlődés sincs, tehát mindez elengedhetetlen a befektetők behívásához.

Angola

Állami megemlékezés zajlott Luandában azokért, akik az Angola függetlenségéért vívott harc során estek el. Ezzel egy időben több száz fős zavargás zajlott a fővárosban. Ezek a megmozdulások 2020 második felében kezdődtek és ennek nyomán zajlottak a mostani események is, amelyek ellen a rendőrség fellépni kényszerült, mivel a tüntetés túllépte a demonstráció legális kereteit.

A tömeg ellen könnygázt vetettek be a hatóságok és körülbelül 100 főre teszik az előállítottak számát. A tüntetők az országot érintő gazdasági és politikai válság miatt kezdtek utcára vonulni azzal a szlogennel, hogy: „45 év az túl sok”, amely a kormányzó párt hosszadalmas uralmára utal az 1975-ös függetlenedéstől számítva. A mostani megmozdulások gyújtópontja 10 tüntető lelövése volt, akik ellen a fegyveresek egy a fővárostól keletre lévő gyémántbányász régióban vonultak ki. A hatóságok jelentése szerint azonban szeparatista csoport ellen léptek fel. Az eset a Human Rights Watch figyelmét is felkeltette, mivel valószínűsíthetőleg a testeket a közeli folyóba dobták. Az ellenzéki Unita párt mészárlásnak minősítette az esetet és a belügyminiszterhez fordult.

Ngozi Okonjo-Iweala, a WTO új főigazgatója

Ngozi Okonjo-Iweala lett a WTO új főigazgatója. Okonjo-Iweala megválasztása sokat váratott magára, mivel a Trump adminisztráció vétója miatt a konszenzusos döntéshozatalra épülő szervezetben nem történt érdemi előrelépés, és az Egyesült Államok hivatalosan sokáig Yoo Myung-hee-t, Dél-Korea kereskedelmi miniszterét támogatta. Az új elnök, Joe Biden azonban támogatásáról biztosította a jelöltet, így február 15-én a kereskedelmi szervezet 164 tagja megválasztotta új főigazgatóját. Okonjo-Iweala két alkalommal is betöltötte a pénzügyminiszteri pozíciót hazájában, Nigériában és tevékenyen részt vett az állami hitelek mértékének visszaszorításában. 2006-ban külügyminiszterként is szolgálta hazáját, illetve több éves tapasztalattal rendelkezik a Világbanknál eltöltött éveinek köszönhetően. Az Afrikai Unió szakosított ügynökségének elnökeként, a kormányok időjárás és környezet okozta katasztrófák elhárítására vonatkozó képességeinek fejlesztéséért dolgozott 2013-ban.

Mint a Világkereskedelmi Szervezet új elnöke, több kihívással is szembe kell néznie Okonjo-Iwealanak. Ezek egyike Amerika és Kína versengésének kezelése és a kereskedelmi háború generálta utórengések csökkentése. Biden a diplomáciai és nemzetközi intézmények által közvetített tárgyalásos megoldások mellett áll ki, a Kongresszus és az amerikai politika továbbra sem fogja tolerálni a feltörekvő ázsiai kihívót a gazdasági térben.

Az új stratégia prioritásairól a főigazgató kijelentései mellett, az is árulkodik, hogy a Gavi, The Vaccine Alliance nevű cég igazgatótanácsának vezetőjeként jó ideje kiáll az alapvető oltások széleskörű elérhetőségéért, különösen a szegényebb országok között. A COVID-19 elleni oltóanyagok minél szélesebb körű elosztásához szükséges gazdasági háttér megteremtését vehetjük az egyik fő csapásiránynak az elkövetkezőkben.

Növelnék az ENSZ békefenntartók létszámát a Közép-afrikai Köztársaságban

Antonio Guterres ENSZ főtitkár további 2750 katona és 940 rendőr bevetésére tett javaslatot, amelyet még jóvá kell hagynia a Biztonsági Tanácsnak, de a decemberben lezajlott elnökválasztás alatt kiújult harcok kapcsán indokolt a kezdeményezés. Faustin-Archange Touadéra, aki második mandátumát tölti mint elnök, azonban ezt az eredményt több lázadó csoport és a tíz évig regnáló elnök François Bozizé mögé beállt ellenzék is megkérdőjelezi. A választások alatt a lázadók egyre több területet foglaltak el a főváros körül. Az előretörést az Oroszország által küldött fegyveres erők és az ENSZ MINUSCA misszió katonái állították meg. Az események rámutattak, hogy az ország a lázadók és a kormány között megkötött béke ellenére sem haladt előrébb a stabilitás útján, így a lakosság védelmére bevetett missziós csapatokra még inkább szükség lehet a jövőben.

Nigéria

Február hónapban Nigériában számos Boko Haram által elkövetett terrortámadás történt. A Zamfara államban történt 279 iskolás lány elrablása, mely hasonlóságot mutat a 2014-es chiboki lányok elrablásához, a terrorcsoport egyik legnagyobb áldozatot érintő támadásának számít. Miután a kormány tárgyalásokat indított a terrorszervezettel, elfogott terroristák szabadon engedése és pénz ellenében az összes lány hazatérhetett. A Boko Haram emellett közzétett egy videót egy, korábban az északkeleti Borno államban elrabolt segélymunkásról, több mint egy hónappal elrablása után, melyben a kormányt arra kéri, tárgyaljon a szervezettel kiszabadításáról. A csoport tevékenysége kihat a Nigériával szomszédos Niger, Csád és Kamerun országokra is, mélyítve a társadalmi problémákat és csökkentve az oktatás minőségét.

Eközben Nigerben lezajlottak az országos választások, melyek eredményeképp Mohamed Bazoum lett az ország új elnöke. A politikai riválisa és az ország előző elnöke, Mahamane Ousmane, ellenfele győzelme után választási csalásra hivatkozott. Az eredmény kihirdetését követően országszerte tüntetések kezdődtek, melyek során több ember életét vesztette, további 400-at pedig letartóztattak. Bazoum a történtek ellenére sem hajlandó megosztani a hatalmat az ellenzékkel.

Csádban szintén 2021-ben fognak lezajlani a választások. A jelenlegi elnök, Idriss Deby ezeken már hatodik alkalommal indult, és minden eszközt bevet ahhoz, hogy megfélemlítse politikai ellenfeleit. Yaya Dillo, ellenzéki vezető otthonát egyik reggel a kormányerők megtámadták, meggyilkolva több családtagját is, köztük édesanyját és fiát. A történtek hatására országszerte tüntetések kezdődtek, a szintén Deby ellen induló politikus, Saleh Kebzabo pedig bejelentette, visszavonul a választásoktól.

Többen életüket vesztették egy rajtaütés során Burkina Fasoban

A Burkina Faso-i biztonsági erők jelentése szerint február 18-án dzsihádista fegyveresek támadták meg egy távolsági busz utasait az ország északi területén. A támadás Odulan provinciában történt, amely az ország Nigerrel szomszédos határvidékén található.  A biztonsági erők beszámolója szerint a támadásban nyolcan vesztették életüket, valamint ugyanennyien sérültek meg. Az elmúlt év során több tucatnyian vesztették életüket hasonló támadásokban Burkina Faso északi provinciáiban.

Bemutatta az elképzeléseit az átmeneti kormány vezetése Maliban

Hat hónappal az Ibrahim Boubacar Keïta elnököt megbuktató katonai puccs után nyilvánosságra hozta legfontosabb elképzeléseit az ideiglenes kormányt vezető Moctar Ouane miniszterelnök.  A miniszterelnök szerint mivel az ország jelenleg több fenyegetéssel néz szembe kiemelten fontos az ország nemzetbiztonsági rendszerének és demokratikus intézményrendszerének megerősítése.  A miniszterelnök emellett kiemelte a korrupció elleni harc szükségességét, valamint szót ejtett az ország alkotmányának esetleges reformjáról is.

Jelentős támadás az ENSZ misszió ellen Maliban

Az ENSZ Maliban állomásozó MINUSMA missziójának Doutenza közelében található táborát iszlamista fegyveresek támadták meg. A támadás során életét vesztette egy togói békefenntartó, valamint több mint húszan megsérültek.  A misszió parancsnoka Mahamat Saleh Annadif nyilatkozatban jelentette be, hogy a támadókat visszaverték, valamint elítélte a békefenntartók elleni támadásokat. A MINUSMA bejelentése szerint a sérülteket azonnal korházba szállítják és folytatják a „béke ellenségeinek” nevezett iszlamisták és különböző lázadó csoportok visszaszorítását.

Antonio Guterres ENSZ főtitkár elítélte a békefenntartók elleni támadásokat

Antonio Guterres az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára nyilatkozatban ítélte el a szervezet Maliban működő MINUSMA misszióját ért támadást.  A Mali középső részén található Doutenza közelében egy támadás során életét vesztette egy togói békefenntartó, további 27-en pedig megsérültek. A főtitkár nyilatkozatában részvétét fejezte ki az áldozat családjának és felszólította Mali biztonsági erőit, hogy tegyenek meg mindent a tettes kézre kerítésének érdekében.

Katonai offenzíva garantálhatja Szenegál déli területeinek biztonságáért

Szenegál a szomszédos Bissau-Guinea támogatásával katonai offenzívát indított az 1982 óta a Casamance régió függetlenségéért küzdő Casamance Demokratikus Erők Mozgalma (MFDC) ellen. A szenegáli hadsereg azért vonult be a térségbe, hogy megállítsa az MDFC erőit a tartomány lakosainak terrorizálásában. A hadsereg jelentései szerint sikerült elfoglalni a lázadó erők több bázisát, akik így jelentősen visszaszorultak a tartományon belül.  Elemzők szerint a regionális politika alakulása és a lázadók által elkövetett atrocitások jelentősen hozzájárultak a hadsereg sikereihez.

Csaknem 75%-kal csökkent a migráció az öbölországok felé

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) által közzétett felmérés szerint 2020 során 73%-kal csökkent az Észak-Afrikából a Perzsa öböl országaiba irányuló migráció.  A szervezet kiemeli, hogy a jelentős csökkenés azért is meglepő, mivel az Afrikából induló Jemenen keresztülhaladó és az öbölországokba vezető migrációs útvonal az elmúlt 4 évben magas kihasználtsággal működött a Jemenben dúló polgárháború ellenére is.  Az IOM a térség országaival együttműködve dolgozik a régiót érintő migrációs problémák megoldásán.

 

Írta: Hende Olivér, Márkus Gergely, Palkovics Dóra, Párducz Árpád, Tóth Milán, Ustea Dóra, Kovács Ádám

Szerkesztette: Kovács Ádám

Címlapkép: Nigériai emberrablás – Első évforduló. Abuja, 2014. április 15. 2015. április 15-én közreadott kép résztvevőkről az észak-nigériai Chibok városban elrabolt iskoláslányok emlékére rendezett virrasztáson Abujában 2015. április 14-én, az emberrablás első évfordulóján. A Nigéria északi részén 2009 óta lázadást folytató, Boko Haram nigériai szélsőséges iszlamista szervezet 2014. április 14-én 276 növendéket rabolt el egy bentlakásos középiskolából Chibokban. Közülük 219-en azóta sem kerültek elő. (Forrás: MTI/EPA)