Kiberpolitika

Márciusban az EU tagállamai egy kiberbiztonsági alap létrehozását javasolták, amelytől a reakcióidő növekedését várják. Ennek oka természetesen a megváltozott geopolitikai helyzetben keresendő. Az Európai Számvevőszék kijelentette, hogy az uniós intézményeknek többet kell tenniük a kibertámadások ellen, az elmúlt időszakban megsokszorozódott ransomware és egyéb fenyegetések tükrében. Az ECA jelentésében hangsúlyozta, ?Mivel az uniós szervek szorosan összekapcsolódnak egymással, az egyik gyengesége a többi számára is biztonsági fenyegetést jelent.? A fintechzone felhívja a figyelmet továbbá, hogy az Európai Bizottság új működési rezilliencia rendelettervezetet adott ki. (Digital Operational Resilience Act ? DORA)

Írta: Gál Henrik Norbert

Szankciós politika

Március 2-án a harmadik szankciós csomag újabb megszorításokkal bővült, amelynek keretében szankciókat vezettet be az EU az RT/Russia Today és a Szputnyik állami tulajdonú csatornák uniós sugárzása ellen mindaddig, amíg az Ukrajna elleni agressziónak véget nem vetnek, és a hozzá kapcsolódó kiadványok nem hagynak fel az EU és tagállamai elleni dezinformációs és információmanipulációs tevékenységgel. További rendelkezésként hét orosz bankot tiltottak ki a SWIFT-rendszerből: Bank Otkritie, a Novikombank, a Promsvyazbank, a Rossiya Bank, a Sovcombank, a Vnesheconombank (VEB) és a VTB Bank. Emellett az EU szintén tilalmat vezetett be:

  1. az Orosz Közvetlen Beruházási Alap által társfinanszírozott jövőbeli projektekbe való befektetés, részvétel vagy más módon történő hozzájárulás.
  2. euróbankjegyek értékesítése, szállítása, átadása vagy kivitele Oroszországba vagy bármely oroszországi természetes vagy jogi személy vagy szervezet részére

Március 3-án a Tanács 2023. március 6-ig meghosszabbította az ukrán állami pénzeszközök hűtlen kezeléséért és az ukrán közpénzek károsodását okozó hivatali visszaélésért felelős személyekkel szemben elrendelt vagyonbefagyasztásokat.

Ezt követően március 9-én az EU új, Fehéroroszországot és Oroszországot célzó intézkedésekről határozott, válaszul Fehéroroszországnak az Ukrajna elleni indokolatlan és provokálatlan orosz katonai agresszióban való részvételére. Ennek keretében:

  1. korlátozza a speciális pénzügyi üzenetküldő szolgáltatások (SWIFT) nyújtását öt fehérorosz bank számára
  2. megtiltják a Belarusz Központi Bankkal folytatott tranzakciókat
  3. megtiltja a fehérorosz állami tulajdonban lévő szervezetek részvényeinek az uniós kereskedési helyszíneken való jegyzését és a velük kapcsolatos szolgáltatások nyújtását
  4. jelentősen korlátozza a Fehéroroszországból az EU-ba irányuló pénzügyi beáramlást
  5. megtiltják az EU-ban denominált bankjegyek Fehéroroszországba történő szállítását

A Tanács további korlátozó intézkedéseket vezetett be a tengeri navigációs termékek és a rádiótávközlési technológia Oroszországba irányuló exportja tekintetében. Valamint további 160 személlyel szemben rendel el korlátozó intézkedéseket. Így összességében az EU korlátozó intézkedései most összesen 862 személyre és 53 szervezetre vonatkoznak.

A következő napon március 10.-én a Tanács úgy határozott, hogy további hat hónappal, 2022. szeptember 15-ig meghosszabbítja az Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének megsértéséért vagy veszélyeztetéséért felelős személyeket célzó szankciókat.

Az EU március hónap 15.-én gazdasági és egyéni szankciók negyedik csomagját vezette be válaszul Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójára. Az új intézkedések többek között a következőkre vonatkozó tilalmat tartalmazzák:

  1. bizonyos állami tulajdonú vállalatokkal folytatott valamennyi ügylet
  2. hitelminősítési szolgáltatások nyújtása bármely orosz személy vagy szervezet számára
  3. új beruházások az orosz energiaágazatban

A Tanács kibővítette az orosz védelmi és ipari bázissal kapcsolatban álló személyek listáját, akikkel szemben szigorúbb exportkorlátozásokat vezetett be a kettős felhasználású áruk, valamint az olyan áruk és technológiák tekintetében, amelyek hozzájárulhatnak Oroszország védelmi és biztonsági ágazatának technológiai fejlesztéséhez. Az EU emellett bevezette a következőket:

  1. kereskedelmi korlátozások a vas-, acél- és luxuscikkekre
  2. szankciókat vezetett be további 15 személy és 9 szervezet ellen

Írta: Haiszky Edina Julianna

Környezet-, energia- és klímapolitika

Az energiapolitika területén a márciusi történések elsősorban az orosz-ukrán háború Európai Unió energiabiztonságára gyakorolt hatásához köthetőek. Az Európai Bizottság március 8-án terjesztette elő annak a tervnek a vázlatát, hogy Európát ? az eredeti célkitűzésekkel szemben ? jóval 2030 előtt függetlenítsék az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, kezdve a gázzal. A tervezet emellett számos intézkedést is felvázol az emelkedő európai energiaárakra és a gázkészletek feltöltésére a következő télre. A REPowerEU arra törekszik lényegében, hogy diverzifikálja a gázellátást, felgyorsítsa a megújuló gázok elterjedését, valamint helyettesítse a gázt a fűtésben és az áramtermelésben. Mindez kétharmaddal csökkentheti az EU orosz gáz iránti keresletét az év vége előtt.

Az európai tagállamok vezetői 2022. március 10?11-én Versailles-ban üléseztek és megállapodtak arról, hogy a lehető leghamarabb felszámolják az EU orosz gáz-, olaj- és szénimporttól való függőségét, és felkérték a Bizottságot, hogy terjesszen elő tervezetet az ellátás biztonságára és a megfizethető energiaárak biztosítására vonatkozólag. Ezzel párhuzamosan az EU vezetői kötelezettséget vállaltak arra, hogy sürgősen mérlegelnek konkrét lehetőségeket a megemelkedett energiaárak polgárokra és vállalkozásokra gyakorolt hatásának kezelésére.

A Bizottság ezt követően, március 23-án olyan jogalkotási javaslatot is benyújtott, amely előírja, hogy a földalatti gáztárolókat 2022. november 1-jéig kapacitásának legalább 80 százalékáig fel kell tölteni, a téli fűtési szezon kezdete okán. Ez az arány a jövőben 90 százalékra fog növekedni, s a februártól novemberig tartó időszakban is bizonyos töltési szintet meg kell őriznie a tagállamoknak. A tárolóhelyek üzemeltetőinek jelenteniük is kell a töltési szinteket a nemzeti hatóságoknak. A tagállamoknak havonta figyelemmel kell kísérniük a töltési szinteket, és jelentést kell tenniük a Bizottságnak. Emellett, a Bizottság az emelkedő energiaárakat is igyekszik rövid távon megfékezni és az európai háztartások ebből fakadó terheit csökkenteni.

Március 25-én az Európai Bizottság és az Amerikai Egyesült Államok között az európai energiabiztonságról közös nyilatkozat született. Ebben a felek megerősítették az együttműködés, a párizsi megállapodás rendelkezéseinek elérése, Európa orosz energiától való függésének csökkentése és az európai energiabiztonság biztosítása melletti elhivatottságukat. Mindemellett kifejezték szolidaritásukat Ukrajnával, illetve üdvözölték az ország EU energiapiacaival való fizikai integrációja felé tett folyamatos előrehaladást. Döntés született arról is, hogy az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Bizottság haladéktalanul létrehoz egy közös energiabiztonsági munkacsoportot az együttműködés paramétereinek meghatározására és a végrehajtására, elsősorban az USA LNG exportjára fókuszálva. A munkacsoportot a Fehér Ház képviselője és az Európai Bizottság elnökének képviselője fogja vezetni.

A Tanács március 22-én elfogadta a 8. környezetvédelmi cselekvési programot. A 8. környezetvédelmi cselekvési program 2030-ig útmutatóul szolgál majd a környezetpolitika kialakításához és végrehajtásához. A 8. környezetvédelmi cselekvési program célja, hogy igazságos és inkluzív módon felgyorsítsa a zöld átmenetet, a 2050-re szóló hosszú távú célkitűzéssel: ?Jó életet, a bolygó határain belül?. A 8. környezetvédelmi cselekvési program hat tematikus prioritási célja a következőkre vonatkozik: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a regeneratív növekedési modell, a zéró szennyezésre való törekvés, a biológiai sokféleség védelme és helyreállítása, valamint a termeléshez és a fogyasztáshoz kapcsolódó kulcsfontosságú környezeti és éghajlati hatások csökkentése.

Írta: Mészáros Kinga

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-2-I-NKE-131 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Szomszédságpolitika

Déli szomszédságpolitika

Márciusban Várhelyi Olivér két déli partnerországba is látogatását tette. A biztos marokkói látogatása során megerősítette az EU és Marokkó közötti kapcsolat fontosságát, valamint a zöld és digitális ágazati partnerségek felé való elmozdulás iránti vágyat, valamint többek között az ezekbe a kulcsfontosságú ágazatokba irányuló befektetések mozgósításának szükségességét. A szociális ágazatok, beleértve a felsőoktatás fejlesztése, a digitális átalakulás, a kutatás és innováció, az energiaátállás és az energiabiztonság, a fenntartható élelmiszerláncok, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés is az EU-Marokkó középpontjában állnak. Várhelyi Olivér az üzleti élet és az ipar képviselőivel is találkozott, hogy megvitassák a magánszektor fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket, valamint a COVID-19 válságból való gazdasági kilábalás közepette a fenntartható növekedés eléréséhez szükséges kritikus beruházásokat. Március 29-én Tunéziába tette látogatását, ahol a kormánytagokkal találkozott, hogy biztosítsa Tunéziát az EU szüntelen támogatásáról. Az ország társadalmi-gazdasági helyzetét tovább rontja az Ukrajna elleni orosz háború, különös tekintettel az élelmiszerárakra. A megnövekedett árakkal összefüggésben Várhelyi biztos a közelmúltban 200 millió eurós támogatási csomagot jelentett be a déli szomszédság régiója számára a potenciálisan kialakuló élelmiszerválságok hatásainak enyhítésére. A megbeszélések középpontjában a zöld és a digitális átállás felgyorsítása, az összeköttetés javítása, valamint a gazdasági és beruházási terv keretében jobb befektetési feltételek megteremtése is állt. Az EU és Tunézia már számos szakpolitikai területen együttműködik, többek között olyan uniós programok keretében, mint a Kreatív Európa, az Erasmus+ és a Horizon Európa. Az EU készen áll arra is, hogy megerősítse együttműködését Tunéziával a migráció és a mobilitás átfogó megközelítése terén.

Keleti szomszédságpolitika

Márciusban a keleti szomszédságpolitika területén elsősorban az ukrajnai háborúhoz kötődtek a tevékenységek, s az EU kiemelt támogató szerepvállalása fókuszában elsősorban Moldova és Ukrajna állt. Ukrajna tekintetében az EU kiemelten támogatta az ország integrációját az Unióba, továbbá március 6-án Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke bejelentette, hogy létrehoztak egy olyan struktúrát, amely összefogja az Európai Parlament kulcsfontosságú tárgyalópartnereit az ukrán Verhovna Rada képviselőivel. Így könnyítve a párbeszédet a két fél között és a Rada prioritásainak és szükségleteinek meghatározását. Az EU számos pénzügyi és tárgyi segítségben is részesítette a háborúban álló kelet-európai országot: márciusban az Európai Bizottság az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül folytatta az ukrajnai lakosság számára a tagállamok által felajánlott sürgősségi segítségnyújtás koordinálását, amely elsősorban orvosi segélykészleteket, gyógyszereket, hálózsákokat, generátorokat, takarókat, sátrakat tartalmazott. Márciusban az EU további pénzügyi támogatásokat is bejelentett Ukrajna számára. Március 18-án az Európai Bizottság további 289 millió eurós rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatást folyósított Ukrajnának, és további 120 millió eurós támogatást fogadott el. Ez a kifizetés támogatni fogja az ukrán kormányt a polgári válságkészültség és -kezelés megerősítésében központi és helyi szinten egyaránt. Ezzel párhuzamosan a Bizottság egy további MFA-programot készít elő Ukrajna hosszabb távú további támogatására, amelyet von der Leyen elnök is bejelentett január végén. Az EU külügyminiszterei továbbá március 22-én Brüsszelben politikai megállapodásra jutottak arról, hogy Ukrajnának további 500 millió eurónyi értékű fegyvert és katonai felszerelést juttatnak a már meglévő 500 millió eurós támogatás mellett.

Moldova tekintetében elsősorban a kooperáció megerősítésére és a menekültkrízis menedzselésére koncentrált az EU. Moldovát is segélyszállítmányokkal segítették az EU tagállamai az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül, elsősorban a menekültválság leküzdésére. A szállítmányok elsősorban az alábbiakat tartalmazták: ágyak és hálózsákok, valamint takarók, párnák, ágyneműgarnitúrák, személyi higiéniai készletek, alapvető cikkek, generátorok. Március elején, Josep Borrell és Várhelyi Olivér látogatást tettek az országba is, hogy biztosítsák az EU töretlen támogatásáról. A látogatás második napján bejelentették az EU tisztségviselői, hogy az EU azonnali 15 millió eurós támogatást és további 5 millió eurós polgári védelmi segélyt mozgósít Moldovának, hogy segítse a moldovai hatóságokat abban, hogy minden segítséget megadjanak, amelyre az Ukrajnából menekülőknek szükségük van. A menekültválság kezelésével kapcsolatos feladatok segítésére, március 17-én az Európai Unió megállapodást írt alá a Moldovai Köztársasággal a moldovai határőrség és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) közötti határigazgatási együttműködésről. A moldovai hatóságok támogatása érdekében a kihívások kezelésében ez a megállapodás lehetővé teszi a Frontex-csapatok fokozott bevetését. Feladatuk elsősorban a határigazgatási támogatásra terjed ki, amely a következőket foglalhatja magában: a határt átlépő személyek átvizsgálása, nyilvántartásba vétele és személyazonosság-ellenőrzése, határőrizeti feladatok, valamint segítségnyújtás az információgyűjtésben és -cserében.

A két országot az energiabiztonság területén is segítette az Európai Unió márciusban az ukrán-orosz háborúból fakadó kihívások kezelésében a szektorban. Március 16-án Ukrajna és Moldova elektromos hálózatát a sikeresen szinkronizálták a kontinentális európai hálózattal. Kadri Simson az esemény kapcsán a következőket nyilatkozta: ?Ez segíteni fog Ukrajnának abban, hogy stabilan tartsa villamosenergia-rendszerét, melegen tartsa otthonait és égve tartsa a villanyt ezekben a sötét időkben. Történelmi mérföldkő ez az EU és Ukrajna kapcsolatában is ? ezen a területen Ukrajna ma már Európa része.? Kadri köszönetet mondott a Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányítók Európai Hálózatának (ENTSO E) munkatársainak is, hogy ?két hét alatt végezték el egy év munkáját, hogy ez megvalósuljon.? Az Európai Tanács március 25-én új intézkedéseket jelentett be Európa orosz energiától való függőségének csökkentésére, ideértve egy közös vásárlási platformlétrehozását, amely nyitva áll a három társult keleti partner, Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia előtt is.

Írta: Mészáros Kinga

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-2-I-NKE-131 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Foglalkoztatás- és szociális politika

Az Európai Unió gazdaságára a legnagyobb hatással az elmúlt hónapban egyértelműen az ukrán ? orosz háború volt. Április 8.-án az Európai Unió Tanácsa írásbeli eljárás útján elfogadta az Oroszország elleni szankciók ötödik csomagját, amely behozatali tilalmat rendelt el az Oroszországból származó szénre és más szilárd fosszilis üzemanyagokra. Az Unió célja ezekkel a megszorító intézkedésekkel, hogy gyengítsék Oroszország gazdaság ellenálló képességét és nyomás alá helyezzék az orosz kormányt. Azonban az uniós szénimport 45%-a származik jelenleg Oroszországból és jelen állapotok szerint az Európai Uniónak ez nagyobb gazdasági kiesés, mint Oroszországnak. Ugyanis az orosz energiahordozókra és nyersanyagokra a világ több részén is hatalmas kereslet mutatkozik.

A jelenlegi Uniós gazdasági helyzetet azonban tovább nehezíti, hogy a tagállamok 2030-ra komoly zöldítési célokat tűztek ki maguk elé, amely célok megvalósítását akadályozza az Oroszország ellen bevetett szankciók. Az államok igyekeznek mind inkább függetlenedni az orosz államtól, ezért komoly döntésekre szánták el magukat. Németország bejelentette, hogy még az idén szeretne teljesen felhagyni az orosz kőolaj importtal. Ez pedig közvetve, vagy közvetetten hatással van a többi tagállamra is, hiszen Németország az Európai Unió gazdasági motorja.

A foglalkoztatás- és munkaerőpiac területén is az orosz – ukrán háború következményei hoztak igazán lényeges változásokat. Az Európai Bizottság 2022. március 24-én rendkívüli stratégiai párbeszédet hívott össze, a téma pedig az ukrán kitelepítettek és menekültek oktatásának, foglalkoztatásának a kérdésköre volt. A Bizottság fokozza az erőfeszítéseket, hogy a háborús övezetből érkezők számára rendelkezésre álljanak a financiális eszközök, illetve azoknak a tagállamoknak is segítséget tudjanak adni, akik sok menekültet kénytelenek ellátni.

A Bizottság március 8-án javaslatot tett az Európai Parlamentnek és az EU Tanácsának egy olyan kohéziós fellépés kidolgozására, amely az európai menekülteteket segítené, ez a CARE rendszer. Ez lehetővé tenné az államok számára, hogy sürgős támogatást nyújtsanak az orosz invázió ellen menekülőknek.

Írta: Benczik Veronika

Szerkesztette: Mészáros Kinga