Brexit
A január 11-i ülésén a Tanács elfogadta a határozattervezetet, mely a kilépésről rendelkező megállapodás megkötéséről szól. Ezt az Európai Parlament számára is továbbítani fogja. Ezenkívül az Európai Tanács jóváhagyta a megállapodás aláírásáról szóló határozatot, valamint az Egyesült Királyság az EURATOM-ból és az EU-ból való kilépéséről szóló megállapodás aláírásáról is döntöttek.
2019. január 14-én rendkívül fontos levélváltásra került sor Theresa May, Jean-Claude Juncker és Donald Tusk között. Az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökei levelükben kifejtették, az Egyesült Királyság parlamentjének érdemi szavazását követően készen állnak majd a kilépésről rendelkező megállapodás aláírására. Ezt követően sor kerülhet ? az Unió elhagyását követő ? brit?EU kapcsolatok kialakításának előkészítésére annak érdekében, hogy a kilépés után a tárgyalásokat minél hamarabb elkezdhessék.
Theresa May válaszában leírta: „A kihívások és lehetőségek, melyek a jövőben mind az Egyesült Királyságot, mind az Európai Uniót érinteni fogják, jelzik, hogy erős partnerek, jó szomszédok és közeli barátok kell, hogy maradjunk.”
Hosszas parlamenti vita után a brit törvényhozás alsóháza január 15-én leszavazta a Theresa May kormányfő által megtárgyalt kilépési megállapodást, amit ez Európai Unió döntéshozói már elfogadtak. A képviselők közül 202-en álltak ki az egyezség mellett, 432-en pedig ellene szavaztak. Ez azt jelenti, hogy számos kormánypárti konzervatív képviselő sem tartotta elfogadhatónak a megállapodás jelenlegi formáját. Az ellenzéki Munkáspárt még aznap bizalmatlansági indítvány nyújtott be a parlament elé megtárgyalásra, azonban azt másnap leszavazta a parlament (325 képviselő állt ki May kormánya mellett és 306 ellene). A szavazások azt mutatják, hogy a kormányt ugyan támogatják a képviselők, viszont az általa kialkudott megállapodást nem.
Nincs egyetértés azonban továbbra sem arról, hogy milyen formában távozzon az Egyesült Királyság az Unióból, mindösszesen a rendezetlen, megállapodás nélküli kilépést kívánják elkerülni a brit törvényhozásban. Több különböző törvényjavaslatot is nyújtottak be képviselők, akik keretek közé szeretnék szorítani a kilépést. Január 29-én meg is szavazták az ír?északír tartalékmegoldás újratárgyalását, és kötelezték a kormányfőt a megállapodás nélküli kilépés elkerülésére. Ezek a fejlemények szükségessé tették, hogy Theresa May miniszterelnök tárgyalások folytatását kérje az Európai Uniótól, azonban ezt az uniós politikusok elutasították. 2 hónappal a tervezett márciusi kilépés előtt az elemzőcégek azt jósolják, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv a brexit folyamatának meghosszabbítása, és a kilépés időpontjának elhalasztása.
Regionális politika
2019. január 21-én tartotta ülését a Külügyek Tanácsa. A tagállamok külügyminiszterei az aktuális nemzetközi problémák rövid áttekintése után megbeszélést tartottak az Európai Unió és az Arab Államok Ligája közötti miniszteri találkozó előkészítéséről, melyre február 4-én kerül sor Brüsszelben. A két szervezet közötti első csúcstalálkozót február 24-25-én tartják Sarm-es-Sejkben, Egyiptomban. Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője sajtótájékoztatóján elmondta, hogy szoros az együttműködés az Arab Államok Ligájával a különböző kérdésekről és kihívásokról való politikai párbeszéd terén. Ezek közé tartozik a terrorellenes harc, a migráció, a gazdasági együttműködés, valamint a regionális problémák.
A Tanács ülésének napján tartották az EU?ASEAN miniszteri találkozót is. A Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetségébe tartozó tagállamok külügyminiszterei és az EU-tagállamok külügyminiszterei között elvi megállapodás született a stratégiai együttműködés elmélyítéséről, ezáltal létrehozva a stratégiai partnerséget a két integrációs szervezet között. Federica Mogherini kiemelte, hogy fontos politikai és biztonsági kérdésekben lesz mélyebb az együttműködés, ezzel kiállnak a multilateralizmus és a szabályokon alapuló világrend mellett. Ezenfelül alapvető cél egy szabadkereskedelmi egyezmény megkötése, illetve szorosabb együttműködés a légi szállítmányozás területén. Vivian Balakrishnan, Szingapúr külügyminisztere ? aki egyben az ASEAN uniós kapcsolatokért felelős koordinátora is ? a világ két legsikeresebb regionális szervezeteként jellemezte az EU-t és az ASEAN-t. A közös célok és értékek mentén mélyítik el a partnerséget, olyan új területeken együttműködve, mint a kiberbiztonság, az éghajlatváltozás és a tengerbiztonság. Elmondása szerint az utóbbi évek globalizációellenes retorikája miatt is fontos, hogy a két szervezet közös platformon álljon.
A Fehér Ház arra figyelmeztetett, hogy szoros megfigyelés alatt tartja az Európai Unió törekvéseit egy új fizetési rendszer létrehozására Iránnal, mellyel a perzsa országgal való kereskedelem megkönnyítése a cél az amerikai szankciók kikerülésével. Az Európai Unió jelezte, hogy az új rendszer csak humanitárius jellegű tranzakciókra szolgál, azonban az USA továbbra is szkeptikus a funkcióival kapcsolatban. Az iráni atomprogramról szóló megállapodás bennmaradó tagjai (Kína, Nagy-Britannia, Oroszország, Franciaország, Németország) 2018 szeptemberében egy új gazdasági egység (SPV) létrehozásáról állapodtak meg. A mechanizmus szerint az európai pénzügyi intézetek lehetővé teszik az egyszerűbb elszámolását az Iránnal folytatott ügyletek kapcsán, ezáltal csökkentve az Amerika által bevezetett másodlagos szankciók körét, amelyek a banki ügyleteket erőteljesen érintik. A Trump-adminisztráció arra figyelmeztetett, hogy a szankciók megkerülésével az Unió az európai?amerikai kapcsolatokat teszi kockára és komoly pénzbírságra számíthat.
Szomszédságpolitika
I. Mohammed király január 16-án fogadta Federica Mogherini főképviselőt. A látogatás célja az EU és Marokkó közötti kapcsolat megerősítése volt annak érdekében, hogy létrejöjjön egy mélyebb, szorosabb stratégiai partnerség. A felek a találkozón áttekintették politikai, gazdasági, biztonsági és migrációs bilaterális kapcsolataikat, és regionális szakpolitikai kérdéseket is megvitattak. A partnerség keretében az EU és Marokkó a jövőben együtt néznek szembe a térség különböző kihívásaival.
Federica Mogherini az ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatalának (UNRWA) biztosával, Pierre Krähenbühllel találkozott. Ismertették álláspontjaikat a jelenlegi közel-keleti helyzetről és kihívásokról. Mogherini megerősítette, hogy az EU továbbra is mind politikailag, mind pénzügyileg támogatja az UNRWA-t. Mindemellett kiemelte a hivatal hozzájárulását a régió stabilitásához és biztonságához, illetve az UNRWA munkájának szerepét abban, hogy az Izrael és Palesztina közötti konfliktusban egy kétállami megállapodás születhessen. Mogherini és Krähenbühl ezenkívül megvitattak egy UNRWA-t érintő lehetséges reformot is.
Az ENSZ szíriai különmegbízottja és Federica Mogherini között telefonos beszélgetés zajlott le a különmegbízott, Geir Pedersen mandátumának kezdete alkalmából. Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elmondta, hogy az EU továbbra is támogatja az ENSZ vezette genfi békefolyamatot Szíriában, hiszen ez a kulcsa annak, hogy az ENSZ BT 2254. határozatát megvalósítsák. Beszéltek azokról a módokról is, amelyekkel az Unió támogatni tudná a folyamatot. Ilyen például a tavasszal megrendezésre kerülő Brüsszel III Konferencia, amelyen középpontba kerül Szíria jövője. Mogherini ennek kapcsán kifejtette, hogy az ország jövőjében a civil társadalom és a nők is nagy szerepet játszanak.
Az Arab Maghreb Unió (AMU) főtitkára, Taieb Baccouche január 24-én meglátogatta a barcelonai székhelyű Unió a Mediterrán Térségért (UfM) Főtitkárságát, ahol találkozott Nasser Kamel főtitkárral. A látogatása célja a két szervezet közötti jövőbeni együttműködés kezdeményezése és kialakítása volt. A találkozó során Kamel és Baccouche beszéltek a szervezetek főbb szerepéről, illetve egy együttműködés kialakításáról, amely a Maghreb Unió lakosainak hasznára válik, főképpen olyan kulcsfontosságú területeken, mint a fejlődés, közlekedés, oktatás és migráció. Ez volt az AMU első hivatalos látogatása az UfM-nél, ahol mindkét főtitkár egyetértett az együttműködésről a Maghreb régióban.
Az európai szomszédságpolitikáért és a bővítési tárgyalásokért felelős uniós biztos, Johannes Hahn január 29-én és 30-án látogatást tett Örményországban. Az örmény kormánnyal történt találkozója során megvitatták az EU támogatását az örmény reformokkal kapcsolatban. Emellett az EU és Örményország Átfogó és Megerősített Partnerségi Megállapodás (CEPA) végrehajtása, a szélesebb körű regionális együttműködés és a hegyi-karabahi konfliktus békés rendezésének előmozdítása is szóba került. Hahn biztos találkozott a civil társadalom képviselőivel, és közös sajtótájékoztatót tartott Mnatsakanyan külügyminiszterrel. Látogatása során bejelentést tett egy 23 millió eurós segélycsomag aláírásáról Örményország számára az oktatás és az innováció terén.
A biztos a látogatása előtti nyilatkozatában kiemelte: ?Nagy jelentőséget tulajdonítunk az EU és Örményország közötti kapcsolatoknak, és készen állunk arra, hogy fokozzuk az ország reformjainak támogatását a polgárok életének javítása érdekében. Örményország elkötelezettsége a Keleti Partnerségben továbbra is kulcsfontosságú számunkra, és továbbra is ösztönözzük a regionális együttműködésre, a jólétre és a stabilitásra.? Hahn biztos emellett kiemelte a 2019-es év fontosságát, mivel a régió idén ünnepli a Keleti Partnerség 10. évfordulóját.
Január 18-án az EU nyilatkozatot adott ki a hegyi-karabahi konfliktus békés rendezésére irányuló erőfeszítések legújabb fejleményeiről. ?Az Örmény Köztársaság miniszterelnökének, Nikol Pashinyannak és az Azerbajdzsáni Köztársaság elnökének, Ilham Alijevnek az elmúlt hónapokban való megbeszélései, valamint a külügyminiszterek ülései a EBESZ társelnökeinek vezetése alatt pozitív jelzést adnak a hegyi-karabahi konfliktus békés rendezésében elért haladásról.? ? olvashatjuk a nyilatkozatban. Az EU hozzátette, hogy várakozással tekint a találkozók és megbeszélések eredményeinek teljeskörű végrehajtására, beleértve a külügyminiszterek közelmúltbeli egyetértését arra vonatkozóan, hogy konkrét intézkedéseket kell hozni a lakosság békéért, valamint a tárgyalások újrakezdésére tett lépéseket. Az EU további támogatásáról biztosított a rendezéssel kapcsolatban.
Január 31-én az EU és Grúzia Külügyminisztériuma 3 éves folyamatot követően sikeresen lezárta a Grúziával létrejött társulási megállapodás végrehajtását segítő projektet. ?Az EU-Grúzia társulási megállapodás az EU és Grúzia közötti kapcsolatok alapja és jövőbeli együttműködésünk ütemterve.? ? mondta Carl Hartzell nagykövet, az EU grúziai küldöttségének vezetője. ?A vízummentes utazás és a grúz termelők az EU egységes piacához való hozzáférése mellett kiemeli azokat a reformokat is, amelyek kézzelfogható és pozitív hatást gyakorolnak a grúzok mindennapi életére.? Az EU több program és projekt révén támogatja a társulási megállapodás végrehajtási folyamatát.
Grúzia 2018-ban megerősítette elkötelezettségét az EU-val folytatott politikai társulás és gazdasági integráció mellett, amit a kormány novemberi találkozója az európai biztosokkal is megerősített. A január 31-én közzétett Harmadik Társulási Végrehajtási Jelentés kijelenti, hogy az EU?Grúzia társulási megállapodás keretében Grúzia teljesítette kötelezettségvállalásait. A jelentés rámutat arra, hogy a jogalkotási reform, valamint a szabályok és szabványok folyamatos végrehajtása elengedhetetlen ahhoz, hogy a grúz polgárok teljes mértékben ki tudják használni az EU és Grúzia közötti szoros kapcsolat előnyeit.
2019 januárjában az Európai Unió Tanácsadó Missziója (EUAM) elindította az ukrán rendőrség számára első kiképzési kurzusát Ukrajna Lviv régiójában. A 3 hetes program során összesen 375 járőr és kerületi rendőr, valamint a Lviv régió Központi Rendőrségének képviselői vesznek részt a kurzuson. A tanfolyam résztvevői bővebb ismereteket szereznek az ukrán választási jogszabályokról és a potenciális jogsértésekről, amelyek a folyamatban lévő 90 napos választási kampány során, valamint a választás napján is jelentkezhetnek. A kurzus anyagát az Ukrajna elnökének választásáról szóló törvény, és a közigazgatási jogsértésekről szóló ukrán törvénykönyv képezi. E témák mellett a rendőrök megtanulják, hogyan kell osztályozni a választási jogsértéseket, és mi a megfelelő válaszlépés rájuk.
Mogherini kül-és biztonságpolitikai főképviselő arra szólította fel Maduro venezuelai elnököt, hogy tartsanak szabad és tisztességes választásokat az országban, és állítsanak fel olyan törvényhozást, ami tényleg képes hitelesen képviselni az ország állampolgárait.
A Földközi-tenger térségében Marokkó fontos migrációs átjáróvá vált. A tavalyi évben a helyi hatóságok 89 ezer illegális migránst tartóztattak fel az ország területén. A problémát tovább súlyosbítja, hogy az országba más afrikai országokból vízum nélkül léphetnek be az emberek, ami megkönnyíti a tömegek számára az illegális Európába jutást.
Általános intézményi hírek
Az Európai Parlament januárban elfogadta a tervezetet, mely szerint a Bizottság feladatköre lesz megállapítani, hogy a tagállamok betartják e az EU-ban elvárt jogállamiság alapelveit. A vizsgálat kiterjed az adócsalásra, korrupcióra, valamint arra is, hogy megfelelően költik-e el az EU-s pénzeket. Amennyiben a Bizottság ezek valamelyikében hiányosságot vagy csalást fedez fel egy tagállam esetében, akkor ez az uniós támogatások felfüggesztésével járhat a számára. Az új szabályok az EU következő hosszú távú költségvetésével (2021-2027) lépnének életbe.
Az EU?Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodás az előkészítése utolsó fázisába érkezett, melyről a parlamenti szakbizottság szavazott. Februárban ezért az Parlament elé kerülhet az ügy. A megállapodás célja, hogy a Szingapúrba exportált uniós árucikkek legtöbb vámját gyakorlatilag megszüntessék.
A Parlament megtartotta idei első plenáris ülését, melyen az osztrák elnökség eredményeiről és a román prioritásokról vitáztak. Ezenkívül szó esett a nők jogairól és helyzetéről is. A plenáris megnyitóján Antonio Tajani aggodalmát fejezte ki a venezuelai lakosság sorsát illetően, s megjegyezte, hogy az Európai Parlament nem maradhat néma ebben az ügyben. Ezután a Parlament támogatásáról biztosította Juan Guaidót, a venezuelai parlament elnökét, akit hivatalosan is elismertek az ország legitim ideiglenes elnökének.
2019. január 21-én és 22-én zajlott az Európai Unió és az Afrikai Unió külügyminisztereinek csúcstalálkozója. Az eseményen a gazdasági kapcsolatok megerősítése mellett tárgyaltak a nagyobb összefogásról a békét és biztonságot fenyegető tényezők elleni küzdelemben, valamint a migráció kérdése is napirendre került.
