Szankciók Venezuelával szemben
Az Európai Unió Tanácsa 7 venezuelai állampolgárra vetett ki szankciókat a dél-amerikai országban folyamatosan romló politikai és gazdasági válság miatt. A Tanács egyhangúlag döntött a magas pozíciójú állami tisztségviselők beutazási tilalmáról, illetve számláik befagyasztásáról. A szankciók célja, hogy a venezuelai rezsim tárgyalóasztalhoz üljön minden politikai szereplővel egy békés, demokratikus és jogszerű politikai megoldásért. Az Unió álláspontja szerint az ország sorsáról hosszútávon csak a venezuelaiak dönthetnek, ezért minél előbb meg kell történnie a kiegyezésnek, hogy a lakosság szükségei kerülhessenek a középpontba. Az EU megerősítette állásfoglalását, miután a venezuelai hatóságok persona non grata-nak nyilvánították Spanyolország caracas-i nagykövetét.
Szankciók Észak-Koreával szemben
A Tanács az ENSZ BT 2397-es (2017) határozata értelmében további észak-koreai személyekre és intézményekre vetett ki beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást. Ezzel 120-ra nőtt a szankcionált személyek és 64-re a hasonló intézkedéssel sújtott állami szervezetek száma. A határozat a KNDK nukleáris fegyverek, interkontinentális ballisztikus rakéták és egyéb tömegpusztító fegyverek kifejlesztésére tett törekvéseire adott válaszként született meg. Az EU további jogi lépéseket helyezett kilátásba, amennyiben a Kim-rezsim továbbra is figyelmen kívül hagyja a korábbi BT határozatokat.
Új Irak-stratégia
Új stratégiát fogadott el az Európai Unió Tanácsa Irakkal kapcsolatban. A tízoldalas dokumentum hét fő pontba szedve jelöli ki a Közösség céljait az országban: az ország területi egységének és szuverenitásának, valamint az etnikai-vallási sokszínűségének fenntartása; az iraki lakosság támogatása; az ország politikai rendszerének demokratikus újjáépítése; a helyi hatóságok támogatása a helyreállításban; a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés támogatása; hatékony és átlátható igazságügyi rendszer felépítése; migrációs diskurzus kialakítása az elmenekültek hazatelepítésére; valamint Irak kapcsolatainak helyreállítása a környező országokkal. A dokumentum alapja a Da?esh (Iszlám Állam) által elfoglalt területek felszabadítása a koalíció segítségével, amelynek az EU is tagja.
Az EU és Törökország tárgyalnak
Január 25-én Brüsszelben találkozott Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Ömer Çelik, Törökország EU ügyekért felelős minisztere. A találkozó témája a régió helyzete volt, különös tekintettel a szíriai polgárháborúra és az afríni török offenzívára. A találkozó ellen több európai fővárosban is tüntettek, tiltakozva a 2016 nyarán megkísérelt puccsot követő tömeges bebörtönzések és emberi jogi korlátozások ellen. A két fél kapcsolatát a törökországi rendkívüli állapoton kívül a csatlakozási tárgyalásokban beállt patthelyzet is terheli. Legutóbb Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozata váltott ki heves reakciókat mindkét oldalon, miután az elnök a teljesjogú tagság helyett egy megerősített partnerségi kapcsolatot ajánlott fel. Ankara ezt a lehetőséget elutasítja és a migrációs egyezmény felbontásával fenyegeti az EU vezetőit, amennyiben nem folytatódnak a tárgyalások.
Az EU nyomon követi az iráni helyzetet
A Tanács ?aggodalommal figyeli? az iráni tüntetések menetét és az arra adott hatósági válaszokat. Az alapvető emberi jogok, mint a szabad és békés véleménynyilvánításhoz való jog mindig központi kérdését képezte az EU-Irán kapcsolatoknak, ennek tükrében pedig az EU minden érintett féltől elvárja az erőszaktól való tartózkodást, aminek betartása érdekében ?közelről monitorozzák? az eseményeket a síita országban.
