PESCO
November 13-án az Európai Unió 23 tagállama írta alá az Állandó Strukturált Együttműködést (PESCO) létrehozó megállapodást. Az uniós tagállamok ezen egyezmény aláírásával nagy lépést tettek egy összehangolt közös védelempolitika irányába. A biztonság- és védelempolitika terén való állandó strukturált együttműködés lehetősége a Lisszaboni Szerződéssel került bevezetésre. A PESCO megteremti annak lehetőségét, hogy egyes uniós tagállamok szorosabb együttműködést folytassanak a biztonság és a védelem területén. Ez az állandó védelmi együttműködési keretrendszer lehetővé fogja tenni, hogy az arra hajlandó és képes tagállamok közösen fejlesszék a védelmi képességeiket, közös projektekbe ruházzanak be, vagy javítsák a fegyveres erőik műveleti készenlétét és hozzájárulását. A megegyezést aláíró államok elkötelezték magukat, hogy nevelik védelmi kiadásaikat, illetve ezen ráfordításaik 20%-át beszerzésre további 2%-át pedig kutatásra költik. A francia-német kezdeményezés alapján létrejött egyezményhez hasonló javaslatok korábban is felvetődtek az Unión belül, de a Brexitet megelőzően a britek ellen álltak minden olyan indítványnak, amely szorosabb védelmi együttműködést kívánt az EU keretében létrehozni. A megállapodás támogatói leszögezték, hogy a PESCO-t nem a NATO ellenében hanem annak kiegészítésére szeretnék létrehozni, illetve, hogy továbbra is az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét tekintik a kontinens védelmét biztosító szervezetnek. Az együttes bejelentést a következő tagállamok írták alá: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia és Svédország. Más tagállamok számára is nyitva áll a lehetőség, hogy később csatlakozzanak.
Kiberbiztonság megerősítése
Az Általános Ügyek Tanácsa a mai napon következtetéseket fogadott el, amelyekben a 2017. októberi Európai Tanácstól kapott megbízatásnak megfelelően az európai kiberbiztonság megerősítését, valamint az EU egészében a kiberreziliencia növelését szorgalmazza. A Tanács a következtetésekben hangsúlyozza, hogy valamennyi uniós országnak biztosítania kell a kiberbiztonsághoz szükséges erőforrásokat és beruházásokat. A Tanács üdvözli, hogy fokozódni fognak a kiberbiztonsági kutatásra és fejlesztésre irányuló uniós törekvések, mégpedig egy olyan hálózat létrehozásával, amely Unió-szerte összekapcsolja a kiberbiztonsági kompetenciaközpontokat. Emellett támogatja azt a tervet, melynek célja egy világszínvonalú európai kiberbiztonsági tanúsítási keretrendszer létrehozása a digitális megoldások iránti bizalom növelése érdekében. A Tanács a következtetésekben kiemeli, hogy fontos kapcsolat áll fenn a digitális Európa iránti bizalom és a kiberrezilienciának az EU egészében való megteremtése között. Kiemelt figyelmet kap a digitális egységes piacon a termékek és szolgáltatások esetében alkalmazott kriptográfia erőssége.
Tanácsadói misszió Irakban
November 22-én Bagdadban megkezdte a működést az Európai Unió civil tanácsadói missziója (EUAM), amelynek fő feladata, hogy támogassa az iraki kormánynak a biztonsági szektorral kapcsolatos reformjait. Az iraki kormány jelenleg a nemzeti biztonsági stratégiájuk végrehajtásán és a biztonsági szektor reformján dolgozik. Ennek kivitelezéséhez kért az Uniótól segítséget Abadi iraki kormányfő. Az Unió ugyanis jelentős szakértelemmel rendelkezik a biztonsági ágazat polgári vonatkozásait illetően.
Katonai Bizottsági találkozó
Az Európai Unió Katonai Bizottsága az uniós vezérkari főnökök szintjén folytatott megbeszéléseket 2017. november 6-7-én. Az ülésen az elnöki tisztet Mikaíl Kosztarákosz vezérezredes, az EUKB állandó elnöke töltötte be. Az ülés arra is jó alkalmat kínált, hogy a résztvevők áttekintsék, hogy hol tart az EU globális stratégiájának a végrehajtása a biztonság és a védelem területén, mindenekelőtt ami a koordinált éves védelmi szemle (CARD) próbaüzemét és az állandó strukturált együttműködés (PESCO) területét illeti. Az uniós vezérkari főnökök a NATO Katonai Bizottságának elnöke, Petr Pavel vezérezredes, valamint a NATO szövetséges erők európai főparancsnoka, Curtis M. Scaparrotti vezérezredes társaságában az EU és a NATO közötti együttműködésről is tárgyaltak. Naprakész tájékoztatást kaptak az EU és a NATO közötti együttműködés aktuális helyzetéről, a hibrid fenyegetések és a kiberbiztonság területén folytatott együttműködést is beleértve. Az uniós vezérkari főnökök megbeszélést folytattak az EU katonai műveleteiről, köztük az Althaia műveletről, az EUNAVFORAtalanta műveletről, valamint az EUNAVFOR Sophia műveletről.
