Az Ádeni-öböl partján fekvő Jemenben kritikus helyzet alakult ki, miután az ország két legnagyobb egymással szembenálló csoportja egymásnak esett. A harcok az Abed Rabbo Manszúr Hádi jemeni elnökhöz hű szunniták, valamint a volt elnököt, Ali Abdullah Száleht támogató siíták közt folynak, és a felek közti vallási, valamint törzsi ellentétek még tovább mélyítik az amúgy is feszült viszonyt. A helyzet semmiképpen sem mondható stabilnak, hiszen a területen folyamatosan erősödik az Al-Kaida szerepvállalása is. Ugyanakkor a siíta csoportokat támogató Irán, valamint a szunnitákat mögött álló, és a Jemennel szembeni katonai intervenciót vezető Szaúd-Arábia is kiveszi a részét a konfliktusból.

A politikai összeomlás felé haladó Jemenben sorra zárják be a külföldi nagykövetségeket, és menekítik ki a személyzetüket a még jelen lévő államok. A segélyszervezetek arra figyelmeztetik a nemzetközi szereplőket, hogy a konfliktus miatti humanitárius katasztrófa lehetősége a 26 milliós ország lakosságának felét veszélyezteti. Az Oxfam érdekképviseletének fővárosi vezetője felhívja a nemzetközi adományozók, valamint gazdag közel-keleti államok vezetőségének figyelmét arra, hogy növeljék támogatásukat, hiszen a jemeni lakosság egyes becslések szerint majd 60%-a valamiféle segítségre szorul. A közel-keleti államok szerepvállalása tehát ? amennyiben nem szeretnének egy Jemenből kiinduló menekülthullám következményeivel szembenézni ? létfontosságú a humanitárius katasztrófa megelőzése érdekében.

Jemen az arab világ legszegényebb országának számít, így nem meglepő, hogy ezen csoporton belül már régóta a legkevésbé stabil országok közé sorolható. Ezzel szoros összefüggésbe hozható az is, hogy az Al-Kaida terrorszervezet aktív szerepet vállal a térségben, hiszen a gyenge állami struktúrának köszönhetően Jemen nagy részén képes fenntartani a jelenlétét. A konfliktus végül azt eredményezte, hogy a Közel-Keleten segítségre szoruló személyek közül ma már minden harmadik jemeni. Jelenleg még nem teljesen világos, hogy a nagykövetségek bezárását követően a humanitárius műveletek továbbra is megfelelő hatékonysággal képesek-e ellátni a kiszabott feladatokat. Ennek ellenére egyelőre úgy tűnik, hogy mindez nem okozott különösebb akadályt, és előreláthatóan középtávon sem befolyásolja nagymértékben az elvégzendő műveletek eredményességét. Egyes nemzetközi szervezetek (Oxfam, MSF – Orvosok Határok Nélkül) azonban megnövelt felügyelet és ellenőrzés mellett folytatják munkájukat a veszélyeztetett területeken.

Egyes értesülések szerint Jemenben több mint 10 millió ember szorul élelmiszertámogatásra, beleértve körülbelül 900 000 súlyosan alultáplált gyermeket, míg mintegy 13 millió főnek nincs hozzáférése tiszta vízhez, illetve 8 millió ember kénytelen nélkülözni az egészségügyi ellátást. Ezen felül nagy problémát okoz a higiéniás körülmények egyre nagyobb romlása, mely hatására növekszik egy esetleges járvány kialakulásának veszélye, ami a menekültprobléma növekedése miatt aggodalmakra adhat okot akár globális szinten is. Az otthonukat elhagyni kényszerülők számának drasztikus növekedése 2013-ban kezdődött, és ebben az időszak a szaúd-arábiai határon havonta mintegy 30 000 jemenit fordítottak vissza, illetve akadályozták meg az országba való belépésüket, mely tovább mélyíti az elkeseredettséget, és a radikálisok megerősödéséhez is hozzájárul.

Az UNOCHA (United Nations Office for the Coordination of Humanitarian Affairs) előrejelzése szerint a krízis összetettsége miatt a humanitárius állapotok terén pillanatnyilag nem várható erőteljesebb javulás. Tovább növekszik a mélyszegénység, az élelmiszerhiány vélhetően még nagyobb mértéket fog ölteni, ugyanakkor az alapvető szolgáltatások hiánya, és a munkanélküliség szintén több millió jemenit fognak érinteni. A nők és a gyermekek különösen kiszolgáltatottak, ezért az ő helyzetük még rosszabbnak tekinthető. Mindemellett az egészségügy, a gazdasági körülmények és az oktatási lehetőségek amúgy sem kielégítő helyzetében további romlásra lehet számítani.