Kína
Szeptemberben számos esemény történt a Távol-Kelet térségében, ezek közül ebben a hírfigyelőben a Kínával kapcsolatos hírek fognak a középpontba kerülni. A Reuters nemzetközi hírügynökség 2026. szeptember 3.-ai beszámolója szerint a kínai Természeti Erőforrások Minisztériuma a múlt hónapban felmérést végzett Tajvantól keletre fekvő vizekről, amely állításuk szerint segít majd „egyetlen térkép” létrehozásában a területi tervezéshez és az erőforrás-gazdálkodáshoz. Tajvan folyamatos tengeri provokációnak tekinti a hajókkal elvégzett méréseket és figyelemmel kíséri a további, valamint az ehhez hasonló műveleteket.
Szeptember közepén került megrendezésre az éves védelmi fórum a pekingi Hsziangsanban. A kínai katonai vezetés várhatóan felvázolja globális biztonsági céljait, amelyen új felhívást fog intézni a többpólusú világon belüli szorosabb nemzetközi együttműködésre, de valószínűleg burkolt támadásokat is fog intézni az Egyesült Államok és szövetségesei ellen.
2026. szeptember 21-én, hétfőn Kína kizárta a Kommunista Pártból és a hadseregből két magas rangú katonai vezetőt, Zhang Youxia-t és Liu Zhenlit. Az esetről egy hivatalos közleményt is kiadtak, amelyben hűtlenségre, korrupcióra és más súlyos fegyelmi vétségekre hivatkoztak.
Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök 2026. szeptember 24-én találkozott Washingtonban, a kínai államfő szeptember 23–25. közötti hivatalos állami látogatásának keretében. Ez volt a két vezető második csúcstalálkozója 2026-ban, a májusi pekingi találkozójuk után. A felek többek között egyeztettek a korábbi kereskedelmi megállapodások végrehajtásáról és a kereskedelmi fegyverszünet fenntartásáról, Tajvanról, a mesterséges intelligenciáról és más további technológiai mechanizmusokról, ritkaföldfémek és egyéb meghatározó kritikus nyersanyagokról és nem utolsó sorban a nemzetközi helyzetről, középpontban Iránnal.
A CBS News beszámolója szerint a csúcstalálkozó nem hozott jelentős áttörést, de az elemzők szerint a szorosabb együttműködés felé tett lépések fontosak voltak. Kína és az Egyesült Államok megállapodott egy mesterséges intelligenciával kapcsolatos incidensek kezelésére szolgáló csatorna létrehozásában, valamint egyetértési megállapodást ír alá a válságkommunikáció megerősítéséről és a két hadsereg közötti válságok megelőzéséről.
– Fodor Balázs
Tajvan
A tajvani sajtót aggodalommal töltötte el Trump túlságosan üzleties diplomáciája és a fegyvereladási tárgyalások miatt. A tajvani kormány már hónapok óta vár egy 14 milliárd dolláros fegyvercsomagra, amelyet Trump nyíltan alkualapként használ a Pekinggel folytatott tárgyalások során. A feszültséget tovább fokozta, hogy az amerikai nagykövet szerint Trump a találkozón felvetette Hszi Csin-pingnek, nem akar-e Kína amerikai fegyvereket vásárolni. Bár az amerikai diplomaták gyorsan leszögezték, hogy a tajvani politika nem változott, és eszük ágában sincs Kínát fegyverezni, ezek a megnyilvánulások bizonytalanságot szülnek. Ezzel párhuzamosan Tajvan határozottan elutasította a Fehér Ház azon történelmi narratíváját, miszerint Kína az USA szövetségese volt a második világháborúban ezzel emlékeztetve az USA-t, hogy a Kínai Köztársaság harcolt az amerikaiak oldalán, nem pedig a kommunisták.
Amíg Washington és Peking a csúcstalálkozót követően megállapodott egy 60 milliárd dolláros kereskedelmi csomag kölcsönös vámcsökkentéséről (ami kínai háztartási cikkeket és amerikai mezőgazdasági termékeket, például szóját és baromfit érint), az elemzők megnyugtatták Tajpejt, hogy az USA nem fogja háttérbe szorítani Tajvant. Egy amerikai elemző szerint Tajvan a félvezető- és az MI-szervergyártásban betöltött globális szerepe miatt túlságosan értékes az amerikai gazdaság számára ahhoz, hogy az USA feláldozza néhány mezőgazdasági vagy kereskedelmi megállapodásért cserébe. A tajvani és amerikai szakértők szerint a fegyverszállítások jelenlegi késlekedése nem a tajvani támogatás gyengülését jelzi, hanem sokkal inkább az amerikai hadiipar gyártási nehézségeit, valamint a diplomáciai feszültségkezelést szolgálja a kínai-amerikai találkozók idején. Bár Washington hivatalos irányvonala stabil maradt, a tajvani tudósok arra figyelmeztetnek: a szigetországnak folyamatosan résen kell lennie, mivel Donald Trump kiszámíthatatlan, személyes döntéseken és üzleti logikán alapuló megközelítése bármikor váratlan kihívások elé állíthatja a tajvani-amerikai kapcsolatokat.
– Huszár Róbert
