A posztszovjet térség számos befagyott vagy éppen egyáltalán nem befagyott konfliktus színtere. Egy ilyen befagyott, időközönként kiújuló konfliktusról beszélhetünk Moldova esetében is.
Moldova, mint “ütközőzóna” stratégiai szerepe az orosz-ukrán fegyveres konfliktus során kiemelt fontosságúvá vált. Oroszország 2022. február 24. napján megindított Ukrajna elleni hadművelete szignifikáns hatással volt a kelet-európai országra, menekültválság, energiaválság, infláció tekintetében. Az orosz katonai hadművelet a faktuálisan megnyilvánuló hatásain túl egyfajta „következő célpont” státuszát helyezte Moldovára a lélektani hadviselés folyamán.
A Moldováról, mint potenciális válsághelyzetről szóló hírek és elemzések 2024-ben ismét megsokszorozódtak, miután a Moldovai Köztársaság és a Dnyszter Menti Köztársaság (DMK) közötti ellentétek ismét kiélesedtek.
Befagyott konfliktus előzményei
A Moldovai Köztársaság és a Dnyeszter menti, de facto köztársaság konfliktusa egészen a Szovjetunió felbomlásáig vezethető vissza. Az első világháborút követően Besszarábia román befolyás alá került. A terület feletti román vezetést – amely 22 éven keresztül állt fent – nem ismerte el Oroszország. A Dnyeszter túlsó partján, Besszarábia északi határán fekvő terület azonban az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság részeként, majd később a Moldovai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságként a szovjet érdekszférához tartozott. A 1939-ben a Molotov-Ribbentrop paktumban jelent meg az az igény, hogy Besszarábia szovjet fennhatóság alá kerüljön. Az igény érvényesítéseként, Sztálin ultimátumot küldött Romániának, majd azt követően, a Szovjetunió 1940-ben megszállta, és ezzel visszaszerezte a Besszarábiához tartozó területeket. Ezzel létrejött a Moldáv Szovjet Szocialista Köztársaság, amely 1990-1991-ig állt fenn.
A konfliktus kiéleződése
A Szovjetunió felbomlását követően Moldova 1991-ben kikiáltotta függetlenségét, amelyre válaszul a Dnyeszteren túli területek kikiáltottak a Moldovától való elszakadásukat. Az elszakadási igény kinyílvánításával létrejött a Dnyszteren Túli Moldovai Köztársaság. Az ekként létrejött új államot Oroszországon kívül a nemzetközi közösség nem ismerte el, és a mai napig sem ismeri el. A két terület közötti ellentét a függetlenség deklarálását követően rohamosan romlani kezdett. Moldova 1992. március 3. napján felvételt nyert az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, ezzel megszerezve az állam nemzetközi elismerését, a nemzetközi elismeréssel egyidejűleg pedig illegitimmé nyilvánították a Dnyeszteren túli szakadár területeket. Moldova ENSZ-tagságát követően fegyveres konfliktusban realizálódott a két terület ellentéte. A mindkét fél számára súlyos veszteségekkel járó moldovai háború 4 hónapig tartott, és végül orosz beavatkozással ért véget. A 1992 júliusában megkötött fegyverszüneti egyezmény egyrészt egyenrangú félként kezelte a transznisztriai vezetést, ezzel legitimálva a szakadár terület jogállását, másrészt a megállapodás keretében Transznisztriában trilateriális békefenntartó erők szavatolják a terület stabilitását.
A transznisztriai konfliktus rendezésével kapcsolatban már számos javaslat, mechanizmus került kidolgozásra, azonban egyik sem hozta el a várva várt eredményt, a kialakult, ámbár egyértelműen nem fenntartható status quo megváltoztatását. A területek integritásával kapcsolatos rendezési javaslatok közül a 2003-as Kozak-memorandum jutott a legközelebb a megvalósításhoz, azonban a memorandumot a Moldovai Köztársaság akkori elnöke, Vlagyimir Voronyin utolsó pillanatban elutasította.
Trasznisztria segítségkérése
A chișinăui és tiraszpoli vezetés közötti ellentét ismét kiélesedett a 2024. január 1-jén hatályba lépett új vámszabályozás következtében. A transznisztriai szakadár hatóságok részéről heves tiltakozást váltott ki a Moldovai Köztársaság új vámkódexének bevezetése. Az előző szabályozás értelmében, a szakadár köztársaság Moldovával azonos feltételekkel tudott az Európai Unió területére exportálni, azonban vámmentes behozatal illette meg az EU területéről érkező import termékek vonatkozásában. A vámkedvezmények eltörlésének következtében a transznisztriai vállalatoknak – mint a moldovai vállalatoknak -, általános jelleggel vámot kell fizetniük a moldovai központi költségvetésbe, hogy az Európai Unió területére exportálhassanak.
A tiraszpoli vezetés gazdasági blokád bevezetéseként értékelte Chișinău által bevezetett új szabályozást. Az intézkedésre válaszul – részben nyomás gyakorlásként – a Dnyszter menti entitás 2024. február 28-án, a VII. triaszpoli kongresszuson diplomáciai segítésért fordult Oroszországhoz és a nemzetközi közösséghez. A 2006 óta először megrendezésre kerülő kongresszuson a szakadár köztársaság képviselői által elfogadott nyilatkozatban bírálták Moldovát az új vámszabályok bevezetése miatt, valamint védelmet kértek Moszkvától, tekintettel arra, hogy több mint 220 ezer orosz állampolgár él a szakadár köztársaságban. A moszkvai vezetés segítségkérő nyilatkozatra válaszul biztosította a triaszpoli vezetést, hogy Oroszország számára Transznisztria polgárainak védelme prioritás, továbbá biztosították afelől, hogy megvizsgálják a kongresszuson megfogalmazott kéréseket.
A szomszédos háború hatásai
Moldova Európa egyik legszegényebb országa, ahol az orosz-ukrán háború következtében kialakult gazdasági-, energia- és menekültválság komoly problémát jelent a chișinăui vezetés számára. A gazdasági válság kezelésére vezette be január 1-jén a vámmal kapcsolatos szabályozást Moldova, ami számára nem kevés többlet bevélt jelent, és a jelenlegi különösen nehéz gazdasági helyzetben kiváltképp szüksége van minden potenciális bevételre az országnak, hogy a háború tovagyűrűzött hatásait valamiképpen kezelni tudja. Azonban az Ukrajna elleni orosz hadművelet folytán a szakadár terület kereskedelmi forgalma jelentősen lecsökkent, mivel a Dnyszer menti entitás egyik két legjelentősebb kereskedelmi partnere Ukrajna és Oroszország volt. A háború miatt Ukrajna szigorított a határellenőrzésen, ami a két terület közötti kereskedelem visszaeséséhez vezetett. Az orosz import visszaesésének oka pedig nagyrészt földrajzi tényezőkből fakad, mivel jórészt ukrán területek felől érkezett az területre az orosz áru.
A másik legnagyobb kihívást a kelet-európai ország számára az energiaellátás jelenti. Moldova volt az Európai államok közül az egyik legnagyobb kedvezményezettje az orosz gáz importnak. 2023-ra függetlenedett az orosz gáztól, azonban továbbra is villamos energia behozatalra szorul, aminek importja Transznisztriában található erőművek felől érkezik. Az áram ellátása tekintetében a Moldova Köztársaság korábban Ukrajnára támaszkodott, amely az Oroszország Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen intézett támadások következtében ellehetetlenült. Komoly kihívást jelent Moldova számára az energiaellátás, amit csak tovább bonyolít, hogy 2024. decemberében az orosz-ukrán gáztranzit megállapodás lejár.
A Moldovai Köztársaságnak mindezek mellett a menekültválságot is kezelnie kell, Moldova az egyike azoknak az országoknak akik legtöbb háborús menekültet fogadta be. Ezzel szemben a Dnyeszter túloldalán, a háború fölrajzi közelsége és az orosz jelenlétnek köszönhetően Transznisztria a dezinformációs kampányok egyik legnagyobb bázisává vált a kontinensen.
EU-csatlakozás
A Moldovai Köztársaság az európai uniós tagság iránti kérelmét 2022 márciusában nyújtotta be, a tagjelölti státuszt pedig azon év júniusában kapta meg. A csatlakozási tárgyalások 2023 decemberében vették kezdetüket. Az Európai Tanács elismeri Moldova elkötelezettségét és előmenetelét az európai úton. Azonban Moldovának olyan reformokat kell implementálni a további előrelépés érdekében, amelyek kézzelfogható eredményekhez vezetnek a jogállamiság, az alapvető jogok és az igazságszolgáltatás területén. Továbbá az uniós belső piacba való integrációjának érdekében pénzügyi- és gazdasági reformok kieszközlésé is szükséges. A balkáni és a kelet-európai országok, jelen esetben Moldova uniós integrációjának folyamata azonban egy hosszabb folyamatot takar, annak ellenére, hogy a Maria Sandu és a Bizottság is megerősítette, hogy a területi viták lezáratlansága kelet-európai ország esetében nem akadály a csatlakozási folyamatban. Ezzel pedig deklarálásra került, hogy a területi konfliktusok a kelet-európai államok számára nem jelentenek akadályt az Unióhoz való csatlakozás során. A lezáratlan konfliktus a Dnyszter két oldalán található területe között azonban egyéb módokon tudja befolyásolni Moldova EU-csatlakozásának gyorsaságát és folyamatát. A de facto állammal kapcsolatos területi viták lezáratlansága mellett számos reform vár teljesítésre a chișinăui vezetés által, azonban az Európai Tanács elnöke, Charles Michel prognózisa szerint 2030-ra várható az unió újabb bővülése.
Összegzés
A 2022. február 24-én elindított orosz katonai hadművelet eredményeként felértékelődött Moldovai Köztársaság és Dnyszter menti, de facto köztásaság geopolitikai fontossága. Moldovának már a háború kitörése előtt komoly gondokkal kellett szembenéznie, azonban a szomszédjában dúló fegyveres konfliktus következtében egy olyan gazdasági-, energia- és menekültválság tovagyűrűző hatásaival kell megküzdenie, amely komoly terhet tesz a jelenlegi rezsimre. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy 2024 őszén tartják az államfői választásokat, ahol Moldova polgárai az EU-csatlakozás, felzárkózási folyamat és az oroszbarát, keleti érdekek képviselete között választanak. Moldova Európai Unióhoz való csatlakozástól sokan egyrészt Moldova fellendülését és a szakadár területtel való vitájának lezárását várják, egy esetleges reintegrációt. Azonban az orosz-ukrán és a jelenlegi gázai helyzet, valamint az Európai Unió belpolitikai problémái tovább lassíthatják Moldova integrációs folyamatát. Mindezek mellett, az ország regionális biztonságának kérdése egyre aktuálisabba válik, az Ukrajna ellen indított orosz hadművelet óta, egyrészt a földrajz közelség, másrészt a Transznisztriában állomásozó mintegy 1500 fős kontingens eredményeképp. Számtalan prognózis szól egy potenciális orosz támadás ellen és mellett, azonban úgy, ahogy Ukrajna esetében sem lehetett, úgy jelen esetben sem lehet teljes bizonyossággal állítani egy fegyveres konfliktus elkerülését a Dnyeszter két oldala között.
Összefoglalóan elmondható, hogy jelenleg Moldova felzárkózása és ezzel uniós integrációja, úgy a transznisztriai de facto köztársaság befagyott konfliktusának megoldása is egyre inkább távolinak tűnik. Különösen a jelenlegi geopolitikai helyzetben minden európai állam érdekét szolgálja Moldova stabilizálása és felzárkózása, tekintve, hogy egy újabb válságövezet kialakulása a kontinensen olyan következményekkel járna, amelyre az európai biztonsági rendszer nincs megfelelően felkészülve.
A borítókép Dorin Seremet fényképe az Unsplash-ről.
Érdekli a téma? Olvassa el hasonló cikkeinket ide kattintva!
