2020-ban szinte minden hétre jutott egy olyan esemény, amiről valamiért fontos volt megemlékezni, amit nem lehetett figyelmen kívül hagyni. A pandémiás helyzet alakulása, az Iszlám Állam feléledése vagy a bejrúti robbanás mind olyan folyamatok, amelyek legalább említés szintjén helyet érdemeltek a történelmet alakító tényezők között.
Május 25-e is minden bizonnyal meg fog jelenni a kronológiákban, ugyanis ezen a napon olyan történések zajlottak Minneapolisban, amelyek az USA-t, illetve közvetve vagy közvetlenül az egész világot érintő láncreakciót indítottak el. Cikkemben igyekszem bemutatni a folyamatot, ami egy afroamerikai férfi halálától indult, azonban a végét még most sem látjuk, de már rengeteg változás írható a számlájára.
A kezdet kezdete
2020. május 25-én az esti órákban négy Minneapolis-i rendőr eltúlzott intézkedése következtében életét vesztette a 46 éves afroamerikai férfi, George Floyd. Az eljárás jogszerűsége megkérdőjelezhető.
A rendőrséghez este nyolc óra környékén érkezett hívás szerint egy férfi hamis 20 dolláros bankjeggyel fizetett egy doboz cigarettáért, és amikor az eladó ezt jelezte irányába nem volt hajlandó visszaadni az árut. A férfit később George Floyd-ként azonosították, aki az eladó szerint az incidens pillanatában ittas és öntudatlan állapotban volt.
A helyszín egy olyan terület volt, ahol Minneapolis három főként feketék által lakott kerülete találkozik. Ezek Bryant, Powderhorn és Central közigazgatási egységek.
A bejelentést követő 10 percen belül már két rendőr próbálta megbilincselni a pár sarokra parkoló autójából kirángatva a feltételezett elkövetőt, aki ellenállt. Az egyik rendfenntartó, Thomas Lane már az említett jármű megközelítése során elővette és a férfira szegezte fegyverét.
Floyd reakciója a fegyverre és az erőszakos fellépésre a PTSD-vel magyarázható, ugyanis George Floyd korábban kisebb ügyek (kábítószer-birtoklás és lopás) miatt már kapcsolatba került a rendőrséggel és egy intézkedés alkalmával lövés is érte.
Miután Floydot megbilincselték, a férfi nem mutatott hajlandóságot beszállni a rendőrautóba, amelyet klausztrofóbiájával magyarázott. Eddigre már négy rendőr tartózkodott a helyszínen, köztük az a Derek Chauvin is, aki közvetlenül felelős a túlkapásért. Miután a gyanúsított ellenkezett Chauvin földre vitte, ahol nagyjából nyolc percig térdelt a nyakán, amely elég volt ahhoz, hogy a megbilincselt férfinél fulladásos halál álljon be.
A környéken tartózkodó járókelők közül többen is felvételt készítettek az esetről mobiltelefonjaikkal, amelyeken jól kivehető, hogy a földön fekvő férfi könyörög az életéért és többször is jelzi a rendőrnek, hogy nem kap levegőt. Ezeken a felvételeken hallható először az azóta ikonikussá vált mondat, amely az esetet követő események egyik jelmondata lett: ?I can?t breath!? (Magyarul: ?Nem kapok levegőt!?)
Érdekesség a jelmondattal kapcsolatban, hogy nem ez volt az első feltűnése. A Black Lives Matter mozgalom már 2014-ben is használta és használja az óta is. Az a 2014-es eseménysorozat, amely során elhangzott az ominózus mondat kísértetiesen hasonlít George Floyd esetéhez. New Yorkban egy fiatal fekete férfi vesztette életét egy rendőr fojtófogásában.
Az esetről készült rendőrségi jelentés nem tesz említést a rendőrtisztek magatartásáról. Csupán annyi szerepel benne, hogy a gyanúsított ellenállt és ennek következtében súlyos sérüléseket szenvedett. Azonban mire a jelentés napvilágot látott, a közösségi médiát ellepték a járókelők által készített felvételek, amelyeken jól kivehető minden mozzanat. Ez hatalmas lökést adott a városban régóta fennálló ellentétnek a rendőrség és az afroamerikai lakosság között, amely az incidenssel tetőpontjához ért.
Közvetlen következmények
Az említett tetőpont eleinte csak békés tüntetésben nyilvánult meg. Május 26-án ezres nagyságrendekben mérhető tömeg gyűlt össze az előző esti események helyszínén, ahonnan délután öt óra környékén a megközelítőleg 4 kilométerre (2,5 mérföld) található minneapolisi rendőrkapitányság harmadik körzetének kirendeltségéhez vonultak.
A békés jelleg hét óra környékén kezdett megváltozni, amikor a tüntetők betörtek egy ablakot. Erre válaszul rohamrendőrök érkeztek és könnygázzal, illetve gumilövedékkel próbálták visszaszorítani az embertömeget. Éjfél környékére kaotikus helyzet alakult ki, amely során többen megsérültek és rendőrség-ellenes szlogenek is előkerültek.
A másnapi események már egyáltalán nem nevezhetőek békésnek. A tüntetők ezen a napon már az egész 3. körzetben tevékenykedtek, több üzletet is kifosztottak zavargáshoz hasonló hangulatot keltve. Ezek az események hasonlóan az előző napokhoz az esti órákban történtek. Ezen a napon indult meg a rendőrkapitányság épületének ostroma is, ami az első éles lövések eldördülését is jelentette. Ezen az estén már tüzeket is gyújtottak a rendőrállomás előtt.
Május 28-ára a rendőrség feladni kényszerült az épületet, amely még aznap éjszaka porig égett. Az Egyesült Államok történetében eddig nem volt példa arra, hogy tüntetők elfoglaljanak egy rendőrőrsöt.
Az elkövetkező napokban már országszerte tüntetések zajlottak a rendőri brutalitás és a rasszizmus ellen, június 7-ére pedig Ausztráliában is megmozdultak az emberek. Ott a bennszülött lakosságot érő diszkrimináció ellenében vonultak utcára, ami egyeztethető az amerikai célokkal. Európa számos országában is demonstrációk zajlottak ezen a napon, ahogyan ezt követően a fejlett világ nagy részén. Eddigre a korábban már említett Black Lives Matter (a továbbiakban: BLM) már beállt a tüntetések mögé.
Rendőri brutalitás és túlkapások az USA-ban
A következmények további szemléltetése előtt rövid betekintést szeretnék nyújtani az előzményekbe. A tüntetések célja részben a rendőri brutalitás elleni fellépés szorgalmazása, illetve a túlkapások számának csökkentése.
A rendőri brutalitás igen széles skálán mozog az egyszerű, kis sérülést okozó tettlegességtől egészen a súlyos testi sértésig, illetve nem egyszer a gyilkosságig, de néhány szakértő már a felemelt hangot is ebbe a kategóriába sorolja.
Kétségtelen, hogy ugyan bármelyik lakos szembesülhet a jelenséggel, rassztól, vallástól, kortól és egyéb tényezőktől függetlenül, de az afroamerikaiak és az egyéb nem europid rasszhoz tartozó személyek nagyobb veszélyben vannak a tapasztalatok alapján. Szakértők szerint ennek magyarázata lehet az a rasszista attitűd, amely generációról generációra száll a többnyire fehér rendőrök között, mivel az újoncok igyekeznek elsajátítani azt a hozzáállást, amelyet idősebb társaiktól látnak.
Az USA-ban napi szinten három ember hal meg egy rendőr pisztolyából leadott lövés miatt, ez a szám megközelíti a teljes fejlett világban évente összesen regisztrált ilyen eset számát. Meglepő módon a jelenséget azonban csupán néhány éve kutatják és ellenére annak, hogy nincs konszenzus a tudósok között minden téren, az vitathatatlan, hogy az amerikai rendőrök jelentősen többször használják fegyverüket, mint a világ más részein szolgáló kollégáik.
Ennek vezető oka az ún. ráutaló magatartás gyakorlata. Mivel az Egyesült Államok alkotmánya, néhány állam lakóinak kivételével minden polgárnak engedélyezi a fegyvertartást a rendőrök kiképzésében az szerepel, hogy lőjenek, amint a gyanúsított bármilyen fegyverhez hasonló tárgyat vesz elő, vagy olyan mozdulatot tesz, amellyel ruházata alól vagy annak zsebeiből lőfegyvert tud rántani. 2019 óta az FBI részletes nyilvántartást vezet a rendfenntartó szervekhez köthető beavatkozásról az USA területén. A kezdeményezs támogatottsága azonban egyelőre viszonylag csekély az amerikai rendőrök körében, a kapitányságok nagyjából fele szolgáltat adatot.
A BLM célkeresztjét a rendőrség költségvetése sem kerülhette el. Petíciót indítottak a támogatás csökkentése és az így felszabaduló források más területeken történő befektetése érdekében, ami hamar megosztó erővé vált a politikában is. Nyáron az egyik legfontosabb kérdés ez volt a republikánusok és a demokraták harcában is. A költségvetés csökkentését többnyire a demokrata oldal támogatja, sőt New York demokrata vezetője, Bill de Blasio egymilliárd dollárt (a teljes éves büdzsé hatod részét) vont el a rendőrségtől június végén. Ez a lépés ugyanakkor azt jelenti, hogy azt az egymilliárd dollárt a város működésének egyéb területeinek fejlesztésére fordítják. Ilyen terület például az ifjúsági központok fejlesztése, amely lépéstől a bűnözés visszaszorulását várják.
Joe Biden, az USA 46. elnöke is gyanúba keveredett nyári kampánya során, miszerint támogatja a leépítést, azonban magyarázata szerint ez hamis információ. Terveiben nem a költségvetés csökkentése, hanem az elosztás optimalizálása szerepel. Véleménye szerint a rendőrök szociális érzékenységének fokozása különböző tréningek formájában megoldaná a visszaélések problémáját.
Az ötödik hatalmi ág tetten érve
A három hagyományos hatalmi ág (törvényhozás, végrehajtás, bírói) mellett a 2000-es évektől kezdődően megfigyelhető a média felemelkedése, mint a negyedik fontos terület, amely képes egyfajta hatalmat jelenteni. Ennek magyarázata, hogy rengeteg emberhez, nagyon gyorsan juttat el hatalmas mennyiségű információt, így alkalmas a közvélemény formálására, annak átalakítására.
Napjainkra már egy ötödik ág is egyre aktívabb, ez a pénzhatalom. Kétségtelen, hogy a monetáris eszközök a világ mozgatórugójává váltak az elmúlt évtizedekben, így akinek megvannak az anyagi forrásai, annak megvan a lehetősége is, hogy befolyásolja az eseményeket. Széles skálán mozog az ágazatok listája, az egyházaktól a bankokig minden ide tartozik, amely jelentős vagyont kezel, vagy folyamatos profitot termel, ezáltal tőkét teremtve. A világmárkák vagy ún. brand-ek is egyre inkább ebbe az irányba haladnak, reklámkampányaikkal képesek befolyásolni a társadalom véleményét és szponzorációik révén bizonyos alrendszerekben (pl.: sport, tudomány) is egyre nagyobb befolyást szereznek.
A brand-ek térnyerése nagyon jól tetten érhető az idei eseményekben. A nyári hónapokban több olyan eset is történt, amelyek folyamán egy-egy nagy márka kiállt a BLM ügye mellett, ezzel igyekezve visszaszorítani a rasszizmust. A következő néhány bekezdésben két szignifikáns esetet mutatok be ezek közül részletesebben.
Az első esetek egyike volt a CrossFit nagyvállalat, amelyhez világszerte több ezer edzőterem tartozik. A vezetés nem fejezte ki szolidaritását, illetve támogatását az afroamerikai sportolók felé a május 25-i eseményeket követően, ahogyan a társaságok nagy része. A helyzetet rontotta Greg Glassman vezérigazgató június 7-i Twitter-bejegyzése, amelyben George Floyd halálával viccelődött. Ezt követően a partnerségben álló edzőtermek százai döntöttek a szerződésbontás mellett, illetve a főtámogató, a szintén világmárka Reebok is elhatárolódott a CrossFit-től. Glassman másnap ugyanazon a platformon elnézést kért bejegyzéséért és kijelentette, hogy sem ő, sem a vezetőség más tagja, sem maga a szervezet nem támogatja a rasszizmust, azt negatív jelenségként értékeli.
Az utóbbi időben branddé fejlődött National Football Leauge (NFL) is átment néhány változáson, bár az előző esethez hasonló botrány itt elmaradt. A folyamat legnagyobb mértékben a ligában játszó egyik csapatot, a volt Washington Redskinst érintette. A sportcsapat nevet kényszerült váltani, ugyanis a Redskins (rézbőrűek) sértette az amerikai őslakosok önérzetét.
Az elnevezés kérdése régebbre nyúlik vissza. A megnevezés 1933 óta létezett, a csapat 1937 óta játszik Washingtonban. Az elmúlt 87 évben többen is kifogásolták a nevet. 1992-ben és 2006-ban is petíciót nyújtottak be a Szabadalmi és Védjegy Irodához, amelyben a névváltást szorgalmazták. Végül idén júliusban, a Minneapolis-i események hatására olyan nyomás nehezedett a csapat vezetőségére, amelyet már nem tudtak másként kezelni, csak a több évtizedes hagyományra visszatekintő név megváltoztatásával. Ez a nyomás a szponzorokon keresztül, azok befektetőitől érkezett, akik kérték, hogy a FedEx, a Pepsi és a Nike a továbbiakban állítsa le a csapat támogatását. Bár ez ebben a formában nem történt meg, a FedEx, a washingtoni stadion névadója kérte a csapatot a név újragondolására, hogy folytathassák a közös munkát, a Nike pedig eltávolította kínálatából a csapat logóival ellátott termékeit. Július 13-ától kezdve a csapat hivatalos neve a Washington Football Team, bár ezt csupán ideiglenes elnevezésként jelentette be a csapat.
Az NFL ligaszinten is tett lépéseket. A pályák szélén a 2020-as szezonban az ?End racism? és az ?It takes all of us? feliratok olvashatóak, amelyek magyarul így hangzanak: ?Állítsuk meg a rasszizmust? és ?Mindenkit érint?. Ezen túl a játékosok sisakjának hátulján, a tarkópárna tartóelemén saját csapatuk neve helyett olyan afroamerikaiak neveit tüntetik fel, akik a rendőri túlkapások áldozatai, ezzel egyszerre emléket állítva ezeknek az embereknek és tiltakozva az ilyen jellegű események ellen. A felírt nevet minden játékos egyénileg választja.
Az NFL egyébként viszonylag régóta kampányt folytat elnökválasztást megelőző hetekben, 2020-ban szintén így tettek. Ezzel céljuk, hogy a lehető legtöbb állampolgárt az urnákhoz tudjanak csábítani, igyekeznek meggyőzni a sportrajongókat szavazatuk értékéről. Mivel a liga népszerűsége folyamatosan növekszik egyre inkább a közvéleményt formáló tényezővé válik.
A két kiemelt eseten kívül rengeteg hasonló példát lehetne hozni. Sok olyan márka, amelyek logójában vagy nevében eddig szerepelt bármilyen rasszra utaló passzus bejelentette, hogy változtatni fog. Ezek a lépések egyértelműen hatással vannak a fogyasztókra, akik között jó eséllyel sokan egyet is értenek a változásokkal.
Konklúzió
Az USA nagyhatalmi helyzetéből adódik, hogy ami ott történik, az nem fog ottmaradni. A globalizáció hatásaként a rasszizmus elleni harc mára világméretűvé nőtt, szépen lassan a mindennapok részévé válik. Kétségtelen, hogy 2020-ban olyan változások mentek végbe, amelyek eredményei permanens hatást gyakorolhatnak a jövőre és a jövő emberére.
Összefoglalva a leírtakat, a 2020-as események rávilágítottak számos problémára. Az események hátterébe tekintve tetten érhető az ötödik hatalmi ág, a pénzhatalom fejlődése, amely az általa generált figyelmet kihasználva képes tömegeket elérni és befolyásolni. A tavalyi nyár történései jó eséllyel hatással voltak az Egyesült Államok elnökválasztásának alakulására is.
Címlapkép: A Black lives matter (Fekete életek számítanak) mozgalom támogatói a rasszizmus és a rendőri erőszak ellen tiltakoznak New Yorkban 2020. június 15-én. Az Egyesült Államokban ekkor már három hete tartó tüntetéshullámot egy afroamerikai férfi, George Floyd halála váltotta ki, aki egy brutális rendőri intézkedésben vesztette életét május 25-én Minneapolisban. (Forrás: MTI/EPA/Justin Lane)
